Helovintök és egyéb rémségek, amiket nem szeretek
Vicsorgó tökök, gülüszemű cukiságok, csupakebel babák, lebilincselő kütyük és egyéb szörnyűségek – nem bírom én ezeket.
Ejnye! Szörnyű maradi vagyok. Néha még engem is bosszantóan. Biztosan a rossz időjárás az oka. Kevergetem a kávém, gondolkozom, elmélkedem senki ellen nem irányulóan, csupán saját véleményem elmorogva. Öregszem, na.
Itt van például ez a helovintök.
A hozzá kapcsolódó ingyom-bingyomokkal együtt, minden ideológiai magyarázattól függetlenül egyszerűen rondának találom. Felnőttként is képes vagyok rosszat álmodni a világ valós borzalmaitól, nem kell ezt még fokozni! Kizárólag megsütve vagy levesnek elkészítve érdekel. A szép, nem az említett eseményhez kapcsolódó töklámpások tetszenek, mert csak a szemem simogatják, a lelkem nem bántják. A gyerekeknek mindig elmesélem a mi Árpád-házi Salamon királyunk történetét, akinek a legenda szerint a visegrádi vártorony ablakába tették töklámpását, amely az internetet megelőzve jelezte, hogy ő hol is tartózkodik.
A csupakebel és csupaláb műanyag lánybabát vagy babalányt sem kedvelem.
Öltöztetni sem lehet normálisan, ölelni sem. Ifjabb anyukaként tömegével gyártottam a plüss medvéknek, nyulaknak és más állatoknak való kötött ruhákat, lelkesen varrtam bababugyit, csipkés trikót, báli öltözékeket. Rengeteg holmi várja szépen bedobozolva leendő unokáimat. A valami fondorlattal családi körünkbe érkező egyetlen ilyen típusú baba sajátos testalkatára nem sikerült normális holmikat gyártani. Titkos örömömre nem is volt sikere: kislányom jobban kedvelte a bizalmas hálótársnak is alkalmasabb medvéket, báránykákat.
Nem kedvelem a gülüszemű cukiságokat giganagy fejjel, pedig nagyon menők.
Arányosságra vágyó lelkem nehezen birkózik meg velük. Extra külsővel bíró, gyűrött macink – akinek kalandos úton lett furcsa a képe, de erről a mosógép főzőprogramja tehet – éppen eléggé cuki.
Meg sem merek mukkanni a kütyüs játékokkal kapcsolatban.
Csak azt látom, hogy egy közel száz kilós ember is be tud zuhanni egy tenyérnyi gödörbe, amit mobiltelefonnak neveznek.
Mondtam már, hogy ceruzarajongó vagyok?
Színes és sima grafit, kicsi és nagy egyaránt kedvenc. Mindig lapul néhány készlet a táskámban, így nem jelent gondot, ha meg szeretnék fejteni egy tévéújságból kivágott szudoku-rejtvényt. Akár egy mobiltelefon hátulján.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>