Hawaii-szigetek: éden az óceánon, ahol több száz magyar él
A Hawaii-szigetek az USA ötvenedik tagállama, mégis a világ legizoláltabb szigetcsoportja, több ezer kilométerre a legközelebbi szárazföldtől. Egzotikus tájaival, gyümölcseivel, táncával és virágfüzéreivel egy mesébe illő édenkert. Ugyanakkor működő vulkánjával, elszigeteltségével, óceán nyaldosta partjaival akár ijesztőnek is tűnhet. Néhány száz magyar mégis otthonra lelt a piciny területen, ahol háromezren vallják magukat magyar származásúnak. A szigetet most egy fiatal Hawaii-kutató, Szombathy Zsuzsa mutatja be, valamint az egy éve ott élő Törteli Ágnes, aki magyar iskolát alapított Oahu szigetén.
A sziget, ahol megáll az idő
Szombathy Zsuzsa gyerekkora óta vágyódott egy egzotikus szigetre. Rajongott a Lilo és Stitch rajzfilmekért és a fűszoknyás táncért, csak akkor még nem tudta, hogy ez a hawaiiak tánca, a hula. Egyetemistaként hallotta, hogy Hawaiin magyarok is élnek, és kereste a találkozás lehetőségét. Elsőként a szakdolgozatához gyűjtött információkat a hawaii magyarok vallási és nyelvi identitásáról, nemrég pedig személyesen is felvette a kapcsolatot a szigetekhez kötődő magyarokkal. A történetek két kötetben kaptak helyet, melyek Istenek tenyerén – Magyarok Hawaiin címmel láttak napvilágot. Zsuzsi társszerzője László R. Judit volt, aki 17 éve él Oahu szigetén, és 2021-ben néhány feledhetetlen hónapra meghívta a fiatal kutatót.
„A magyarok elszórtan élnek a szigeteken, a legtöbben Oahun.”
„Vannak kint egyetemi tanárok, oceanográfus, programozó, ingatlanos, szörfös, dolgoznak a banki szektorban, az építőiparban és a filmes szakmában. Maui szigetén egy félig magyar hölgy vezet csokoládéfarmot a férjével, és a csokikóstolás mellett magyar borokat is kínálnak”
– tart rövid népszámlálást Zsuzsi.
„Turistaként jártam ott, nem bevándorlóként, ezért mindenki kedves és nyitott volt felém, idegenek is szóba elegyedtek velem. Hamar elpárolgott az a nyomás, hogy mit vegyek fel, vagy hogy nézek ki. Amerikához képest is sokkal boldogabbak az emberek, pedig szegényebb körülmények között élnek. A fizetések alacsonyak, az árak viszont magasak. Hawaiit ellepik a gazdag amerikai és ázsiai bevándorlók, akik felvásárolják az ingatlanokat. A legtöbb őslakos csak bérelni tud házat, többedmagával. Az építkezés amerikai mintát követ; minden óriási, alapanyagként pedig fát használnak, ami egyébként nem szerencsés a sós párás levegő és a termeszhangya miatt. A helybeliek főként turizmussal foglalkoznak, de minden megtalálható, ami egy európai országban, csak kicsiben. Honolulu az egyetlen nagy város, felhőkarcolókkal; a többi helység elképesztően hangulatos, mintha időgéppel visszamennénk a nyolcvanas évekbe. Vidékies nyugalom árad, nincs az idő-pénz típusú hozzáállás, nem sietnek az emberek. A gasztronómiára nagy hatással volt a hawaii és ázsiai konyha is. Jelen vannak a gyorséttermi láncok, de a helyi specialitások is megőrződtek. A poke például eredeti hawaii étel, nyers halból készül."
Aloha-életérzés fortyogó lávával
Hawaii államban körülbelül másfélmillió ember él, de ennek csupán töredéke az őslakos. Hosszú ideig tiltották a nyelvüket, a kultúrájukat, a hula táncot. Most egyre nagyobb az igény a hawaii kultúra megismerésére, ami segíti a helyi értékek megőrzését.
„A Hawaii-szigetek igazi olvasztótégely. Az állam hivatalos nyelve az angol és a hawaii. Az angolnak egy speciális változatát beszélik, mivel belekevernek hawaii kifejezéseket is, például az aloha köszönést, a mahalo köszönömöt vagy a keiki gyereket.
Az őslakosokat külső jegyeik alapján fel lehet ismerni, a lányok nagyon mutatósak sötét hajukkal és bronzos bőrükkel.
Büszkék a felmenőikre, és többükben él még a függetlenedés utáni vágy.”
Bár vonzó ez a talpalatnyi éden a nyugalmával, banán- és mangófáival, ananászültetvényeivel, a szigetlétet mégsem könnyű megszokni. A semmi közepén, egy elzárt kis területen sokakban feléled a „szigetláz”.
„A nagy sziget a legfiatalabb, ahol a mai napig aktív a vulkanikus tevékenység” – számol be tapasztalatairól a kutató. „Gyakori a földrengés, kijelölték a lávazónákat. Az óceán alatt rejtőzik egy kisebb sziget, ami talán százezer év múlva tör a felszínre. A 2018-as vulkánkitörésben sok lakóház megsemmisült, és látványosan nagyobb lett a sziget. A Nemzeti Park területén a krátereket közelről meg lehet nézni, a mélyben fortyogó lávával. Mivel a magma még mindig melegít alulról, a kitörés helyén párafelhő képződik. Ijesztő látvány, viszont ezáltal is gazdagodik az élővilág. A természet utat tör magának; a jelenleg még kopár, vulkanikus kőzeten elkezdtek nőni a cserjék és az aljnövényzet.
A helyiek, akik együtt élnek a természettel, megszokták és elfogadják, hogy bármikor jöhet Pelé istennő, aki visszahódítja azt, ami az övé. Feldolgozzák, ha elveszítik a házukat, és újrakezdik az életet.”
Hawaii Magyar Iskola a semmi közepén
Törteli Ágnes érettségi után, nyelvtanulás céljából utazott Kaliforniába. Férjével, Shaun Budhrammal együtt a Szílicium-völgyben telepedtek le, és az Apple-nél dolgoztak. Shaun korábban a filmes szakmában is tapasztalatot szerzett, a Dreamworksnél. Egy évvel ezelőtt döntöttek úgy, hogy a Hawaii-szigetekre költöznek. Oahut választották, mert itt élnek a legtöbben, ezért több a lehetőség is. Júlia lányuk reggelente az óceán partján biciklizik az iskolába, és kedvenc hobbiját, a cheerleadinget is űzi. Ági fél évvel ezelőtt megalapította a Hawaii Magyar Iskolát.
„Kaliforniában mindig része voltam a magyar közösségnek, bábegyüttesben játszottam, néptáncoltam, önkénteskedtem a cserkészeknél és a templomban” – emlékezik Ági a kezdetekre. „Külföldön a magyar templomok fogják össze a közösséget. Amikor a lányom megszületett, létrehoztam egy magyar anyukás csoportot, akikkel együtt festettünk, kávéztunk, ünnepeken összejöttünk. Hawaiin rögtön magyar közösséget kerestem, hogy Júlia folytathassa a cserkészetet és a magyar iskolát. Mivel nem találtam semmit, Facebookon kezdtem írogatni ismeretleneknek, és Tvrtko filmjeit nézegettem. Így akadtam Füleki Péter tiszteletbeli konzulra és családjára, akik kirándulni hívtak és befogadtak. Mivel a semmiből nem lehetett iskolát létrehozni, a kaliforniai iskolához csatlakoztunk, és egyik ágaként működünk. Három hónapra 120 dollárt kérünk, de sok szülőnek ez a tandíj is problémát jelent, így folyamatosan szponzorokat keresünk: gyűjtünk, süteményvásárt tartunk.
Az elmúlt félévben havonta kétszer találkoztunk a Hawaii Magyar Iskolában; egyik vasárnap írás-olvasással, a másik hétvégén rajz-földrajzzal foglalkoztunk.
A rajztanítás során játékosabb művészeti formában ismerkedhetnek a gyerekek a nyelvvel, a földrajzhoz viszont szükséges egy bizonyos nyelvi szint.”
Ágiék otthon két nyelven kommunikálnak, a férje is tanulgat magyarul. Bekapcsolódnak az ’56-os magyarok által kezdeményezett hagyományba, miszerint szombatonként találkoznak Honoluluban, a Kapiolani Parkban. Ott magyaros ételeket főznek, kenyeret sütnek, beszélgetnek, zenét hallgatnak, megtartják a nemzeti és egyházi ünnepeket.
„A protestáns misszionáriusoknak köszönhetően a hawaii családok főként keresztények, minden vasárnap járnak templomba. Karácsony a legnagyobb ünnep, amikor fenyőt vagy pálmafákat díszítenek hawaii színekkel. De feltűnően sok az állami ünnep is. A mindennapokban a lei erős szimbólum, minden ünnep alkalmával virágfüzért adnak, ezzel is kifejezve a tiszteletüket. A hawaii nyelv énekeken alapszik; sok Istenhez fohászkodó énekük van, amikben a történelmüket is megőrizték.”
A hawaiiak óvatosak a fehérekkel, de pozitívan gondolkodnak
A háromtagú család fehérdomináns helyen él egy tengerparti közösségben, ahol a házak műemlékjellegűek. Sok a katonacsalád, mert nagy az amerikai hadsereg létszáma Oahun. Hamar befogadták őket, Shaun szívesen sörözget esténként a szomszédokkal.
„Mindenkiben él egy gyönyörű álomkép Hawaiiról és az aloha-érzésről, ami igaz is, de a hawaiiak a történelmük miatt nehezen fogadják el a fehér bevándorlókat.”
„Az iskolában problémát jelenthet, ha fehér gyerek kerül a hawaii közösségbe. Szerencsére Júlia beillik egy hawaii lánynak. (nevet) Egy éve tanulunk hula táncot, és csak május óta beszélgetnek, barátkoznak velünk a hawaiiak” – meséli Ági, Shaun pedig hozzáteszi: „Óvatosak a fehérekkel. Időre van szükségük”.
A hawaiiak természetközeli módon élnek. Mindennapos a kirándulás, futás, úszás, kenuzás, szörfözés. Emellett fontos szerepet töltenek be az ősi gyógymódok. A sziget adta gyümölcsöket mindenki fogyasztja, de elixíreket is készítenek belőlük. Shaun szerint az emberek – mint általában a mediterrán országokban – sokkal nyugodtabbak, lassabbak, a pozitívat próbálják látni mindenkiben.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Fekete spagetti, fehér homok, színes utcák – Szardínián olaszos tempóban ettünk és buszoztunk
Biciklivel Ázsiában – Preier Bálint különleges adománygyűjtő akciója
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
