Hagyományok és közhelyek: az Oscar-díj színe és fonákja

Egyrészt lehetne nem a válasz, mert mégis, hogyan lehetne összehasonlítani az almát a körtével, valahol mégis inkább igen a válasz, hiszem nincsen filmes megmérettetés, amit jobban várnánk, ismernénk, értelmeznénk, mint az Oscar. Vajon hányan tudnánk említeni legalább egy Oscar-díjas magyar filmet, és hányan Arany Pálma-díjasat?

Vajon miért nevezzük a jelenlegi filmes korszakot a magyar film új aranykorának? Talán azért, mert évek óta zsinórban jelen vagyunk a februári Oscar-gálán?

Az Oscar-díj kétségtelenül magáénak tud néhány leget, és ez segít a legendává válásban. Ez a legrégebbi, a legtöbbek által ismert, a legtöbb kaput megnyitó film, amire a legtöbb helyről érkezik alkotás.

Ebben az évben például 94 ország nevezett a legjobb idegen nyelvű (tehát nem angol) film Oscar-díjáért, ami majdnem minden második országot jelenti. De hát némileg jogosnak is tartjuk a legeket, ha a világ legnagyobb filmiparáról beszélünk.

Állandóság és változás – az Oscar rövid története

A Filmakadémia 90 éve tartó díjtörténelmében vannak állandó és változó tényezők. Az öt fő kategória (legjobb film, rendező, férfi és női főszereplő, illetve forgatókönyv) mellett a látványtervezői és az operatőri díjat is kiosztják a kezdetektől, és ne feledkezzünk meg a csak egy évet megélt legjobb némafilm-felirat díjáról sem. Hiába, az Oscar történetének kezdete egybecseng a némafilmkorszak végével... Később persze jöttek az új kategóriák, elkezdték díjazni a mellékszereplőket, a legjobb zenét és betétdalt, a hangmesteri munkát, sminket, díszletet, jelmezt, vágást. Viszont meglepően későn, csak 2001-től került a programba az egészestés animációs film; ez főleg azért meglepő, mert a legjobb animációs rövidfilmeket már szinte a kezdetektől díjazták.

A minket, magyarokat is érintő legjobb idegen nyelvű film kategória (amit idéntől legjobb nemzetközi filmnek hívnak) 1947-től van jelen a díjátadón. 2016-ban a Saul fia nyerte ezt, majd két évvel később a Testről és lélekről jutott a legjobb 5-be. (Nem is beszélve a kettő között kisfilm kategóriában győztes Mindenki című alkotásról.) Az évtizedben a jelölés előszobájának számító 9 filmes shortlisten volt még A nagy füzet, és idén itt szerepel az Akik maradtak című film. Utoljára a ‘80-as években szerette ennyire az Akadémia a magyar filmeket (Bizalom, Mephisto, Jób lázadása, Redl ezredes, Hanussen). Nemzetközi filmek ide vagy oda, az Akadémia még mindig karanténban tartja a nem amerikai filmeket. A 90 év alatt 24 esetben jelöltek nem amerikai filmet valamilyen másik kategóriában is a legjobb nemzetközi film mellett.

Kezdetekben a díjat még nem Oscarnak hívták, bár már elég korán, 1939-ben megvolt a keresztelő. A név eredete legendás homályba vesz.

A leginkább ismert és közkedvelt eredettörténet az Akadémia könyvtárosához, Margaret Herrickhez köthető, aki a szoborban nagybátyját, Oscart vélte felfedezni. Magáénak tartja a névadást ugyanakkor a ’30-as évek ismert hollywoodi újságírója, Sidney Skolsky, valamint Bette Davis is, aki az Akadémia korai elnökeként állítja, a szobor hátsó fele férjére, Harmon Oscar Nelsonra hasonlított.

Tengernyi filmből a legjobbat

Hogy ma egy évben hány film készül, megszámlálhatatlan, de az biztos, hogy évről évre egyre több. Ezért érthető, hogy bizonyos feltételeknek meg kell felelni ahhoz, hogy egy film egyáltalán részt vehessen a megmérettetésen:

1. Legyen legalább 40 perc hosszú (leszámítva természetesen a rövidfilm-kategóriákat),
2. Hordozó anyaga legyen a korábbi, kópiáknak megfelelő technikai feltételeknek vagy a mai digitális protokollnak megfelelő,
3. Játsszák hét egymást követő napon Los Angeles megye valamelyik nyilvánosan üzemelő mozijában (az idegen nyelvű filmek kategóriájában természetesen angol felirattal), ahol a belépésért jegyet kérnek,
4. A filmet a helyi szokások szerint hirdessék (tehát nem elég azt zártkörűen vetíteni),
5. Stáblistáján a teljes, hivatalos alkotói névsoron túl szerepeljen a kvalifikáló megyei vetítések pontos helye és időpontja,
6. Világpremierje filmszínházi körülmények között (TV-, DVD-, internetes megjelenés kizárva) az adott naptári évben, jelen esetben 2019-ben történjen.

Ahogy az az utolsó pont megfogalmazásából kitűnik, ez a szabály nincsen rendesen felkészülve az egyre nagyobb teret hódító streaming-szolgáltatók filmjeire. Noha ezeket a filmeket ugyanazok az alkotók készítik, akik korábban a nagy stúdióknak dolgoztak, a forgalmazás és megtekintés módja sokat változott a Netflix és társai megjelenésével. (A jelenleg zajló vitát –mi számít igazán filmnek, mi része a kánonnak) – később külön cikkben tárgyaljuk.

A 6. pont szigorú kötöttsége mellett az elmúlt évtizedekben kialakult néhány puhább szabály, szokás is, és éppen ezek azok, amelyek kirajzolják a díj tipikus karakterét.

Kép

Kép: Rogelio A. Galaviz C./Flickr

Vannak például olyan alkotók, akik ritkán tudnak úgy filmet készíteni – vagy szerepelni benne –, hogy az a következő évben ne lenne ott a jelöltek között.

A színészek közül ilyen például Meryl Streep, aki eddig a legtöbb jelölést kapta, szám szerint 21-et. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben véleményvezér lett Hollywood A-kategóriás színészei között is, és a legtöbb, éppen forrongó témában is az ő véleménye dominál. A férfiak csúcstartója Jack Nicholson, aki 12 jelölést kapott az elmúlt 50 évben. Először ugyanis 1969-ben izgulhatott, de a Szelíd motorosok mellékszerepéért még nem kapott szobrot, csak hat évvel később, a Száll a kakukk fészkére főszerepéért.

A fonák oldal és a Popcorn-Oscar

Az Oscar-díjnak vannak olyan jellemzői, amelyekre a stúdiók rá is játszanak. Nem árt, ha egy film szentimentális (Elfújta a szél, A Gyűrűk Ura: A király visszatér), igaz történeten alapul (Titanic), vagy valamilyen életrajzi témát dolgoz fel (Az angol beteg, Egy csodálatos elme, Amadeus). Oscar bácsi nem szereti a vígjátékokat, az idei kilenc legjobb filmjelöltből is csak egy nevezhető biztosan (Jojo Rabbit), egy másik pedig kis jóindulattal (Élősködők) vígjátéknak. Történelmi távlatokban is rendre drámai alkotásokat kapják meg a legjobb film díját (Ben Hur, Schindler listája). Egyes rosszmájú híresztelések szerint pedig elég egy valaha élt híres ember szájába adott érzelemdús monológ a legjobb színésznő-díjhoz.

A kiszámíthatóság mellett a középszerűség is gyakori vád.

A legjobb film kiválasztásának metódusa is afelé tendál, hogy ne a legtöbbek által kedvelt, hanem a legkevesebbek által nem szeretett, mondhatni, a legkevesebb vizet zavaró alkotás nyerjen. Így volt ez tavaly is, amikor a kedves és tanulságos, de semmi újat nem mutató – azonban megtörtént eseten alapuló – Zöld könyv nyert a műfajilag innovatív kosztümös A kedvenc vagy a formai bravúrokat felvillantó lírai mestermű, a Róma helyett.

Mindezek ellenére mégsem Oscar kedvencei a legnézettebb filmek. Vagy fordítva: az igazán közönségbarát filmeket nem szereti az Akadémia.

Korábban ez nem vált ketté ennyire, például a nyolc szoborig jutó Elfújta a szél reálértéken minden idők legnagyobb bevételt hozó filmje. Ez az egybeesés ma már elképzelhetetlen. A New York Times két évvel ezelőtti összesítése szerint az elmúlt 30 évben ez a két irány egyre jobban elkülönül. A valamilyen kategóriában jelölt filmek közül egyedül a Titanic tudta átlépni az egymilliárd dolláros bevételi álomhatárt, miközben minden idők 10 legnagyobb bevételt hozó filmjéből négyet az a Marvel Stúdió készített, amely szuperhős képregény-adaptációkat gyárt futószalagon (az elmúlt 11 évben 23 mozifilmet, plusz sorozatokat). Az arany szobrok osztásánál azonban legfeljebb a technikai díjakért tud sorba állni.

Nem véletlen tehát, hogy tavaly nyáron az Amerikai Filmakadémia több más közönségbarát intézkedés mellett bejelentette, hogy létrehozza a legjobb népszerű film kategóriát, ami ráeresztené az Oscarra a Pókember legújabb feldolgozását vagy a Mamma mia 2-t. Az ilyen filmekhez – főleg a főbb kategóriákban – az Akadémia túl elitista. A kezdeményezés egyelőre nem járt sikerrel, az Akadémia visszakozott. Azonban ez a meccs valószínűleg még nincs lejátszva. Sokak szerint a háttérben az egyre terebélyesedő The Walt Disney Company lobbiereje húzódik meg. A mára Hollywood legbefolyásosabb stúdiójává növő cégcsoport magáénak tudhatja többek között a Pixar-animációk, a Marvel vagy a Lucasfilm (Star Wars-történetek) jogait és még tengernyi más népszerű filmet, ami a kommercializálódás mellett szól.

Az Oscar-díjon rendre számonkért kérdés a bőrszín szerinti egyenlőségé.

A díj 90 éve tartó történetében a jelöltek mindössze 6%-a volt színesbőrű, miközben a bemutatott filmek és történetek arányaiban ennél többet indokolnának. Régen nem volt ritka a fehér színészek feketére maszkolása, ami ma már elképzelhetetlen. Viszont még ma is több fehér színésznőt díjaztak ázsiai karakter eljátszásáért, mint amennyi ázsiai színésznőt bármilyen szerepért. Noha a tendencia egyértelműen változik, az „Oscar so white” beszédtéma évről évre felüti fejét. A négy évvel ezelőtti gálát Spike Lee, fekete bőrű rendező és Jada Pinkett Smith, Will Smith színész-felesége is bojkottálta –- noha egyikük sem volt jelölt abban az évben –, amiért zsinórban másodszor nem került a legjobb színészi kategóriákba fekete jelölt. Mások (például Charlotte Rampling, azévi jelölt angol színésznő) ebben a fehérek elleni rasszizmus jeleit vélik felfedezni.

Azért van remény egy jó Oscarra

Mindezek ellenére mégis minden filmrajongó számára piros betűs ünnep a díjátadó napja, ami idén február 9-re esik. Az élen 11 jelöléssel az a Joker áll, ami képregényfilm-alappal rendelkezik, de sokkal inkább egy személyes drámára hasonlít. Nyomában van azonban 10 jelöléssel Martin Scorsese maffiatörténete, A keresztapát megidéző Az ír, valamint az 1917 című háborús film és Quentin Tarantino hommage-a a hatvanas évekről, a Volt egyszer egy... Hollywood. Érdemes lesz még figyelni a sokadik feldolgozását élő Kisasszonyokra, a remek színészi játékkal készült Házassági történetre és a szintén hat jelölésig jutó koreai Élősködőkre.