Gyógyult a környezetünk a járvány alatt?

A műanyag újrahasznosítása a vírus idején háttérbe szorult. A koronavírus-járvány az online vásárlás és a házhoz szállítás időszaka, ami a műanyag csomagolóanyagok növekedését eredményezte. A thaiföldi Pollution Control Department (szennyezés-ellenőrzési osztály) arról számolt be, hogy a műanyaghulladékok, különösen a műanyag csomagolások mennyisége 15%-kal nőtt, 5500 tonnáról 6300-ra, mert az élelmiszer iránti kereslet megháromszorozódott. Egy felmérés szerint Szingapúrban két hónap alatt plusz 1334 tonna szemét gyűlt össze csak házhozszállítási műanyagból, ami egyenértékű 92 darab kétemeletes busszal. A Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature) adatai szerint évente 450 millió tonna műanyag termelődik, ebből 12 millió az óceánban található. Az ENSZ környezetvédelmi Programja szerint, ha ez a tendencia folytatódik, 2030-ra több műanyag lesz az óceánban, mint hal.

Általánosságban a Covid-19 pozitív hatást is gyakorolt a természetre. Példának okáért csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami annak köszönhető, hogy a közlekedési szektorban volt egy óriási visszaesés.

Azt gondoljuk, hogy szennyezni csak a levegőt, talajt vagy a vizet lehet, pedig vannak különleges szennyezéstípusok is, mint például a zajszennyezés, amely káros nemcsak az emberre, de ugyanúgy az állatra is. A zajszennyezést a WHO a levegő- és vízszennyezés után a harmadik legveszélyesebb szennyezésnek tekinti. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség mérései alapján évente 12 000 korai halálesetért felelős a környezeti zajtól való védtelenség, Európa szintjén évente 48 000 újabb iszkémiás szívbetegség alakul ki kifejezetten a zajszennyezés által. Ebben is, mint minden más szennyezési formában, az állatok is érintettek: akadályozza kommunikációjukat, befolyásolja őket fizikailag. Például, mivel a vizek zajszintje is növekszik, így a halak koncentrációs képessége csökken, így ügyetlenebbé válnak a táplálékszerzésben. A járvány viszont – igaz, csak rövidtávon, de – csökkentette a zajszennyezést.

Báldi András ökológust, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát kérdeztem arról, hogy milyen hatást gyakorolt a koronavírus a természetre: „A járvány hatását nem lehet még teljesen felmérni, a következményeknek ugyanis jó és rossz hatásuk is van:  fogyasztás és közlekedés csökkenése egyes területeken jelentős könnyebbséget okozott, viszont a felhasznált műanyag csomagolóanyagok mennyisége többszörösére nőtt. Öröm látni a természetben töltött idő felértékelődését, egyre többen és többet töltünk szép erdeinkben, mezőinken, ugyanakkor ez zavarással, taposással és szemeteléssel jár.”

„Hosszútávon akkor lehet pozitív hatása a járványnak, ha felértékelődik az élővilág szerepe és jelentősége, és ennek megfelelően megváltoztatjuk életünket és gazdasági prioritásainkat.”

Az emberiség természetpusztítása növeli a jövőben újabb járványok valószínűségét. Az utóbbi helyi járványok és világjárványok 60%-a az állatoktól eredt, mégis mi vagyunk a hibásak a meg nem álló emberi terjeszkedéssel és természetpusztítással. A folyamatos erdőirtás közelebb kényszeríti az élővilág tagjait egymáshoz, vagyis a betegség könnyebben terjed. A természeti katasztrófák által sok ember elveszíti élőhelyét, ez is közelebb kényszeríti egymáshoz az állatokat és embereket, növelve annak valószínűségét, hogy a betegség átterjed az emberekre. Az éghajlatváltozás tehát új betegségek kialakulásához vezet, mivel a vadon élő állatokkal közös térbe szorulunk. Becslések szerint kb. 1,7 millió „felfedezetlen” vírus létezik az emlősökben és madarakban, amelyekből becslések szerint 827 000 fertőző, emberekre is ártalmat jelenthet.

A WWF (Természetvédelmi Világalap) számításai szerint a jövőbeni járványok megelőzésének költségei százszor alacsonyabbak lesznek, mint amennyi  a reagálásra fordított kiadás.