Gyerekek a képernyőn – Hogyan kezelhető a gyorsan jött hírnév?

Ha feltennénk egy kisgyereknek a kérdést, „Mi leszel, ha nagy leszel?”, szinte biztos, hogy az alábbiak egyike szerepelne válaszában: énekes, színész, szupermodell, focista, újabban pedig Instagram- és YouTube-sztár. A kiemelkedő képességű gyerekeknek kiváló ugródeszka lehet egy tehetségkutató verseny, amely a felsorolt szakmákhoz hasonlóan fényűző és gondtalan élettel kecsegteti őket. Bár a legtöbb magyarországi tehetségkutatóra csak egy bizonyos korhatár felett (a legutóbbi, 2018-as X-Faktorban például ez betöltött 14. életév) lehetséges nevezni, számos műsor, mint „Az ének iskolája” vagy a „Kicsi óriások” kimondottan a gyerekekre épített; vagy éppen egyszerre mérték össze képességeiket fiatalok és idősebbek, ahogyan azt a pár éve sugárzott „Csillag születik” négy évadában is láthattuk.

Tehetségkutatók – ahol a zsűri dönt

Bojti Andrea gyermekpszichológus óvatosságra inti a szülőket a hasonló vetélkedőkkel kapcsolatban. „A hirtelen jött hírnév számos veszélyt tartogat a fiatalok számára. A média gépezetébe kerülve könnyen kicsúszhat a lábuk alól a talaj, emlékezzünk csak Britney Spears-re.” Az énekesnő kiskamaszként, a „Star Search” tehetségkutató versenyzőjeként szerzett ismertséget, amelyet egy tévésorozat, majd első lemezszerződése követett, azóta pedig állandó szereplője a médiának. Magánélete megszűnését képtelen volt feldolgozni, ezért a nyomában loholó paparazzók, a becsmérlő kritikák és zaklatott életvitele elől a kábítószerek világába menekült.

A szakértő ugyanakkor nem gondolja, hogy innen egyenes út vezet az alkohol- vagy drogproblémákhoz, amelyek oly sok gyereksztár karrierjét törték derékba: akit erős, kiforrott személyiség jellemez és szerető család vesz körül, annak nincs szüksége mesterséges megerősítésre.

Elengedhetetlen továbbá, hogy a szülők mellett az adott műsor szakemberei is megfelelően foglalkozzanak a fiatalok lelkivilágával, és felkészítsék őket arra, mi vár rájuk ezután.

Más a helyzet sportversenyek vagy komolyzenei vetélkedők esetében: megtanulni úszni vagy hangszeren játszani több éves folyamat, amellyel párhuzamosan a gyerek személyisége is sokat fejlődik, ezáltal érettebben tudja kezelni az ismertséggel járó megnövekedett érdeklődést. Boros Misit tizenegy éves korában, a szintén kifejezetten gyermekeknek meghirdetett „Virtuózok” győzteseként egy ország zárta a szívébe. A ma már tizenhat esztendős fiatalember tudatosan építi karrierjét: naponta öt-hat órát játszik zongorán, nyaranta pedig külföldi intézmények zenei kurzusain vesz részt – idén Texasban töltött el egy hónapot. Szorgalmas gyakorlása eredményeként az elmúlt hónapokban több országban is koncertet adott, például az Egyesült Államokban és Kínában. Hogy megfelelő időt tudjon szánni a zenére, a középiskolát magántanulóként végzi.

Boros Misi – Kép: kortepan - Körtvélyesi László

Adódik a kérdés, hogy fontosabb-e a gyerekek tehetséggondozása, mint a közoktatásban való részvétel. „Egy józan belátású szülő tisztában van vele, nehéz olyan magas szintre jutnia egy fiatalnak, hogy aztán az egy életen át biztosítsa az egzisztenciáját, ezért mindig legyen ott B tervnek a tanulás” – tanácsolja a szakértő, aki arra mutat rá, a kettő egyáltalán nem zárja ki egymást, a hazai oktatási rendszer ugyanis támogatja a tehetségeket, a felvételin például pluszpontot jelent a művészeti vagy sportversenyeken elért kimagasló eredmény.  Ezzel egyetért Misi édesanyja, Orbán Jolán is, aki jelenleg a középiskola elvégzését tartja a fiú legfőbb feladatának. „Havonta legalább két fellépést vállal, ezek időpontjait úgy osztottuk be, hogy ne a kötelező zenei tanítási napokra essenek. Texasba is csak úgy ment el, hogy előtte teljesítette az év végi vizsgáit. Szeretett volna előrehozott érettségit tenni angolból, de a szóbeli időpontja pont ütközött az amerikai képzéssel, emiatt ezt el kellett halasztania.”