Hat plusz egy film a fenntartható emberi és környezeti fejlődésről
Ismét beülünk a képzeletbeli moziba – ezúttal olyan filmeket gyűjtöttünk össze, amelyek emberi és/vagy környezeti értelemben fenntartható fejlődésről szólnak. Ahogy időrendben közeledünk napjainkhoz, a környezeti vonal úgy lesz egyre hangsúlyosabb, de mindegyik alkotás tanulságos.
Sült, zöld paradicsom (1991)
„A régi időkben nem volt sok pénzünk, de mindig volt mit ennünk, mert megtermeltük, amit tudtunk” – hangzik el a Fannie Flagg regényéből készült, két Oscar-díjra jelölt filmben, amely ez alapján igazi „zöld” alkotás is lehetne. Az alapmű (Érdemes élni, 1987) és a mozis változat születésekor azonban a fenntarthatóság még nem volt kiemelt téma, így az inkább a képsorok között, a főhősök életmódjában érhető tetten, akik például szezonális, házias ételeket készítenek, kertet művelnek.
A főszereplők, Evelyn (Kathy Bates) és Idgie (Marie Stuart Masterson) ugyanakkor élő példái a „belső újrahasznosításnak”: két különböző idősíkon – a harmincas, illetve a nyolcvanas években – járnak be tanulságos fejlődési utat.
A két nő sorsa egymáséra is reflektál. Evelyn önbizalomhiányos középkorú hölgy, házassági válsággal, megfelelési kényszerrel küzd. A talpraesett, lázadó Idgie-t visszaemlékezésekből megismerve viszont elkezd másként gondolkodni a női szerepekről, az önállóságról: önbizalmat nyer, kezébe veszi a sorsát, kiáll magáért. Idgie forrongó karaktere pedig együttérzőbbé, felelősségteljesebbé válik, ahogy halad előre a történetfolyam. A film egyik fontos üzenete: a személyiségformálódás nem korhoz kötött.
Truman Show (1998)
A három Oscar-díjra jelölt dramedy főhőse, Truman (Jim Carrey) gyerekkora óta mesterséges világban él: egy valóságshow szereplője, amiről ő maga mit sem tud. Ám ahogy a már-már gyermeki naivitása fokozatosan átcsap gyanakvásba, és kitörne a műsor falai közül, lélekben is felnőtté válik. Rájön, hogy az amerikai álmot idéző kreált kisváros, amelyben addig élt, hamis biztonságot adott neki, a valódi fejlődés lehetőségétől, az igazi emberi kapcsolatoktól elzárta. A mesterséges világ fala a szimbolikus határ, melyet át kell lépnie, hogy a testi-lelki korlátaitól megszabaduljon.
Truman története Platón híres filozófiai hasonlatának filmes adaptációja is, amelyben a főhős kilépne a mesterséges „barlangjából”, hogy megismerje a valódi világot.
A film minket is arra ösztönöz, hogy nézzünk szembe a saját „díszletvilágunkkal”, és vállaljuk a saját utunkat – akkor is, ha az elsőre félelmetes. A Truman Show egyúttal a fogyasztói társadalom kritikája, célkeresztjében a mesterséges igényekkel teli, média által uralt szerepjátszó világ, a fenntarthatatlan társadalom áll – pedig már 27 éve forgatták…
Erin Brockovich – Zűrös természet (2000)
A valós eseményeken alapuló történet környezetvédelmi-jogi küzdelmekbe ágyazva Erin Brockovich (a szerepéért Oscarral jutalmazott Julia Roberts) személyes fejlődési útját mutatja be. A Pacific Gas and Electric (PG&E) vállalat króm-6-tal szennyezte a talajvizet a kaliforniai Hinkley városában, ami súlyos betegségeket okozott a helyi lakosoknak.
A film főhőse a helyi közösség jogait képviseli, akik többnyire kiszolgáltatott, tájékozatlan, szegény emberek. Erin pedig egy elvált, háromgyermekes, állástalan nő, akit az ellenoldal lenéz a külseje, a szókimondása és az iskolázatlansága miatt.
Ám amint lehetőséget kap ügyvédi asszisztensként, olyan elképesztő kitartással, intuícióval és igazságérzettel dolgozik a jó ügyért, hogy azzal nemcsak másokon, önmagán is segít.
Megtalálja az identitását, a méltóságát, miközben olyan értéket (empátia, közösségi összefogás) képvisel, amelyek túlmutatnak az egyéni sikerén. A környezete elkezdi őt a személyisége alapján tisztelni – tekintélye lesz. Története ráébreszt: a fenntarthatóság nemcsak környezetvédelmi kérdés, hanem társadalmi-emberi felelősségünk is.
Sötét vizeken (2019)
Csaknem két évtizeddel később – sajnos, mert ennek alapjául is valós esemény szolgált – elkészült az Erin Brockovich férfi főszereplős „párja” is, mely egy kitartó ügyvéd, Robert Bilott (Mark Ruffalo) harcát mutatja be az egyik legnagyobb amerikai vegyipari cég, a DuPont ellen, amely rákkeltő vegyülettel mérgezte a nyugat-virginiai földeket és vizeket. Ez a nyomozós dráma is lebilincselő.
Captain Fantastic (2016)
„Fontos különbséget tenni aközött, hogy megtanítod a gyerekeidnek, hogyan gondolkodjanak, és aközött, hogy megmondod nekik, mit gondoljanak” – véli a főszereplő, Ben Cash (bőrében az Oscar-díjra jelölt Viggo Mortensen), aki feleségével együtt hat gyermekét a társadalomtól elszigetelten, egy erdőben neveli. Önellátó életet élnek: vadásznak, kertészkednek, maguk készítik eszközeiket, ruháikat.
Nincsenek felesleges tárgyaik, a gyerekek naphosszat tanulnak, filozófiát olvasnak, vitáznak, zenélnek, testileg-lelkileg edzettek, értik a természet működését, tudatos viszonyban állnak a környezetükkel.
Amikor azonban édesanyjuk pszichés betegség folytán öngyilkosságot követ el, apjukkal kénytelenek visszatérni a civilizált világba. De vajon az extrém nevelési elvek működnek a társadalmon belül is? Mi a fontosabb: az elvek, vagy a gyerekek boldogsága, beilleszkedése?
Talán nem spoiler, hogy a gyerekek kezdetben idegenként viselkednek a társadalomban: nem ismerik a popkultúrát, az illemszabályokat. A Captain Fantastic szerint a fenntartható fejlődés a modern világtól távol nehezen képzelhető el, mert az emberek viszonyában is meg kell valósulnia.
Okja (2017)
A dél-koreai mese-szatírában egy Mirando nevű vállalat – látszólag a fenntarthatóság jegyében – létrehoz egy „szupermalacot”: egy genetikailag módosított, hatalmas és nagyon intelligens állatot, amely szerintük extrán gazdaságos húsforrásként szolgál. A cég reklámkampánya zöld ideológiát hirdet, de valójában egy kizsákmányoló rendszert támogat.
A Mirando szimbolizálja a profitorientált agrárszektort, amely a nyereséget helyezi előtérbe az ökológiai és etikai szempontokkal szemben.
A főszereplő, a fiatal lány Mija eleinte békés, természetközeli életet él Okjával, a szupermalaccal a dél-koreai hegyekben. Amikor Okját elveszik tőle, Mija nekiindul a világnak, ahol szembesül a társadalom brutalitásával. Válaszul megtanul kiállni az igazáért, nemet mondani arra, ami erkölcsileg helytelen, felismerve az ember és a természet közötti kapcsolat sebezhetőségét. Egyre inkább felnő, miközben megtartja természetszeretetét és gyermeki tisztaságát – szemben a felnőttvilág cinizmusával. Az Okja társadalomkritikája a film bemutatásakor világszerte nagy visszhangot váltott ki a nézőkből.
A fiú, aki befogta a szelet (2019)
Az igaz történeten alapuló filmben egy 13 éves malawi fiú – mindenféle mérnöki, technológiai tudás nélkül, pusztán könyvekből informálódva – szélturbinát épít, hogy megmentse faluját az éhínségtől. Egy olyan régióban járunk, melyet a klímaváltozás és a természeti erőforrások kimerülése, az aszály és az éhínség közvetlenül sújt. William találmánya, a szélenergiával működő vízszivattyú azonban hosszú távon képes lehet biztosítani a környező termőföldek öntözését.
A szélturbina ráadásul itt nemcsak praktikus megoldás a vízhez jutásra, hanem jelképesen is a fenntarthatóság felé vezető út egy olyan közösségnek, amelynél még az elektromos áram is hiánycikk.
Az afrikai fiú kitartása, kreativitása és hite végtelen – az iskolából való kizárása után sem adja fel, még úgy sem, hogy kezdetben a családja sem támogatja az ötletét. Eredményeit látva azonban ők is vele fejlődnek: elfogadják az újítását, hinni kezdenek a tudásában és az együttműködés erejében. Így lesz a szélkerék a falu közössége számára is a remény és az újrakezdés szimbóluma. Az életrajzi dráma rámutat, hogy csak a belső fejlődés eredményezhet külső változást: jelen esetben a termőföld megmentését. A világ pedig akár egy kis faluban élő fiatal fiú ötleténél fogva is jobbá tehető.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Hat film, ami hidat épít ember és ember között
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
