Felesleges vagy hasznos a bölcsességfog? – A megtartás és a kihúzás melletti érvek a szakember szerint

Szakmai szempontból miért annyira problémás a bölcsességfog?

Rengeteg oka van ennek. Harmincéves kor előtt jellemzően gyulladás miatt, vagy a fogszabályozó orvos kérésére szoktuk a fogat eltávolítani. Harminc év fölött pedig ugyanolyan problémákat okozhat, mint az összes többi fogunk, tehát a gyulladások összes válfaját produkálhatja. Maga a fog a leghátsó a sorban, ezért a fogmosás során nem mindig figyelünk annyira a tisztítására, emiatt a gyulladások is könnyebben kialakulnak, és a fogszuvasodás is gyakoribb. Fiatalkorban az áttörési nehézség okozhat kellemetlenséget. Ha nincs elég hely, a fog nem, vagy csak részben tud előtörni, és ha részben előtör, az azt jelenti, hogy a fog és a nyálkahártya között kialakulhat egy tasak, ahova az ételmaradék bekerül. Itt kialakul a fogkorona körüli gyulladás. Meg kell említeni, hogy a fogszabályzás az utóbbi 15 évben nagyon elterjedt, és a fogszabályozó kollégák nagyon sokszor kérik, hogy vegyük ki a bölcsességfogat, hogy legyen hely a fogakat hova mozgatni, hátrafelé húzni, hogy elférjenek a fogínyben. Ez egy preventív indikáció, tehát nem terápiás, hanem azért kérik, hogy a kezelésük eredményes legyen.

Ahány ember, annyiféle lefutása lehet a foggyökérnek. Valójában mi határozhatja meg, hogy kinél milyen a bölcsességfog elhelyezkedése és gyökere?

Sajnos ezt nem tudjuk meghatározni. Az a szerencsés típusú gyökér, amelyik összetartó és kúpos formájú, de nagyon sokszor olyan, mint a háromlábú vadászszék, tehát három irányba áll a gyökere. Ezek általában nehezebben eltávolíthatók. Nagyon gyakran távolítunk el úgy bölcsességfogat, hogy az még csíraállapotban van. Az ideglefutást, amely az alsó állkapocsban egy idegképlet, nem szerencsés megsérteni, de ezeket a csíraállapotban lévő fogakat könnyebben el tudjuk távolítani, mint egy kifejlett bölcsességfogat.

A bölcsességfog eltávolításának egyik veszélye éppen ezeknek az idegképleteknek a megsértése, de szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő. A tartós idegsérülések aránya egy százalék alatt van.

Előfordulhat ideiglenes idegsérülés, úgynevezett paresztézia, vagy érzésideg-kiesés, amely az irodalom alapján egy és nyolc százalék közé esik.

Melyik a másik veszély?

A másik kockázat lehet az állkapocs törése. Ha nagyon nagy erővel dolgozunk, el lehet törni az állkapcsot, de ez is csak 0,05 százalék eséllyel fordul elő. Mielőtt megtörténik a beavatkozás, panorámaröntgennel szoktuk megnézni a fog pozícióját, de mivel ez kétdimenziós felvétel, térben nehéz elhelyezni az idegcsatornához képest a gyökércsúcsot. Ha felvetődik, hogy közel van az ideg, akkor szoktunk kérni háromdimenziós CT-felvételt. Ez egy hatékony képalkotó eljárás, a sugárdózisa nem nagy, financiálisan nem megterhelő, és nagyon pontosan megmutatja az éridegképlet lefutását a gyökércsúcshoz képest. A műtét tervezésében komoly szerepe van, mert ezeket a fogakat néha három, négy darabban vesszük ki, és ha például a két gyökér között megy át az ideg, akkor úgy kell eltörni, hogy lehetőség szerint az ideget ne húzzuk meg, ne rongáljuk. Egy rutinos szájsebész általában tudja, hogy egy egyszerű foghúzás vagy feltárás várható. Minden műtétet előre megtervezünk, nagyon alaposan átgondoljuk, hogyan szeretnénk kivitelezni, persze azt is tudjuk, a bölcsességfogak kétharmadánál műtéti beavatkozás történik, mert egyszerű foghúzással ez nem megoldható.

Ha esetleg gyulladást tapasztal a szakorvos, akkor mit tehet, milyen beavatkozásra lehet szükség, egyáltalán el kell-e távolítani a bölcsességfogat gyulladás esetén?

A gyulladásokat megkülönböztetjük az alapján, hogy egy fellángoló, éppen akut állapotban lévő gyulladásról beszélünk, vagy krónikus gyulladásról, mint amilyen egy ciszta is, amely csöndben ott ül a csontban, nem okoz panaszt, aztán egyszer csak fellángol, és akut gyulladás lesz belőle.

Az akut gyulladást gyógyszerrel átalakítjuk krónikus vagy teljesen gyulladásmentes állapottá, és akkor vesszük ki a fogat. Mind a műtét, mind az utána lévő pár nap sokkal kellemetlenebb lenne a betegnek, ha akut gyulladásban tennénk.

Vannak olyan esetek, amikor például szájzárral jön be valaki (egy bölcsességfog is okozhat komoly szájzárat), ilyenkor nem érünk rá arra, hogy több napig antibiotikumot szedjen. Ebben az esetben a szájzárat oldjuk, eltávolítjuk a bölcsességfogat, és utána kap konzervatív kezelést.

Kép

Kép: Unsplash / Jonathan Borba

Vannak, akik túl későn jutnak el a problémával a fogorvoshoz?

Sajnos sokan túl sokáig várnak gyulladás esetén is, mert félnek elmenni a fogorvoshoz. Ilyenkor a gyulladás körül kialakulhat egy tályog, amely a mellkas vagy a koponya irányába terjedhet tovább. Nem szabad nagyon sokáig várni a fogászati problémákkal, mert komoly szövődményük lehet, extrém ritkán akár életveszélyes állapot is kialakulhat. Műtét után, ha a beteg szeretne tejet fogyasztani, nem tiltjuk, de mosson fogat, öblögesse ki a száját. Vannak dolgok, amelyeket kifejezetten tiltunk, például az apró magvas ételeket, mert azok bekerülhetnek a sebbe, ami semmiképp nem tesz jót. A tömény alkohol és a kávé fogyasztását is tiltom műtét után, mert ezek fokozzák a vérzéshajlamot. A szájüregünkben önmagában is nagyon nagy mennyiségű baktérium, gomba és vírus van, de amikor a beteg nem tudja eléggé tisztítani, mert fáj, duzzadt a szája, akkor még jobban felszaporodhatnak a kórokozók, ami a sebgyógyulásnak semmiképp sem kedvez.

Az él a köztudatban, hogy ha már el kell távolítani a bölcsességfogat, akkor az alsóbbak eltávolítása nehezebb, mint a felsőbb fogaké.

Ennek egyszerű a magyarázata: az alsó állcsontunk nagyon kemény, kompakt, míg a felső talán a legpuhább csontterület, onnan viszonylag könnyebb a fogat eltávolítani. A felső bölcsességfog eltávolítása akkor nehéz eset, ha nem látunk rá jól, míg az alsó bölcsességfog műtéti területére remekül rálátunk. De összességében az alsó mégis nehezebb, mert sokkal vastagabb csont veszi körbe, sokkal többet kell fúrni ahhoz, hogy a fog megadja magát, és ki tudjuk venni. A felső bölcsességfogak gyökere sokszor belelóg az arcüregbe. Ha ezt műtétnél eltávolítjuk, akkor az arcüreget is be kell zárni, méghozzá jó szorosan, hogy ne alakuljon ki ott később fisztula. Már a harmadéves fogorvostan-hallgatóknak is a lelkére kötjük, hogy ezt mindig ellenőrizzék. Gyakorlatilag műhibának lehet tekinteni, ha megnyílt az arcüreg, és úgy marad. Ez a felső hármasoktól, tehát a szemfogtól a bölcsességfogig érvényes. Az arcüreget mindig ellenőrizni kell, hogy kinyílt-e foghúzásnál vagy sem.

A természet elég bölcs. Vajon miért nem írja felül ezt a bizonyos bölcsességfoggal kapcsolatos anomáliát? Miért van erre még mindig szükségünk?

Valóban bölcs a természet, ezt mi is tapasztaljuk többször, ugyanis a tendencia az, hogy vannak olyan fogak, például hölgyeknél a felső kettes fog (de ilyen a bölcsességfog is), amelyek egyre csökevényesebbek, kisebbek, és egy idő után el is fognak tűnni. Ez még nem a mi életünkben történik, de a tendencia mindenképp erre mutat. Amikor megpróbál előbújni a fog, de egyáltalán nincs annyi hely, gyakorlatilag csonttal fedve bent marad az állkapocsban, ráadásul nem is feltétlenül abba az irányba nő, amelyre az előtte lévő őrlők. Lehet, hogy előre dől, vagy éppen nagyon hátra, de van olyan is, amelyik gyakorlatilag fejjel lefelé van, tehát a koronarésze mutat lefelé, és a gyökérrésze meg a többi korona felé, situs inversus, fordított pozícióba is kerülhet. Rengetegféle módozat van, és a műtét típusát is ez határozza meg.

A bölcsességfog ugyanolyan rágófunkciót tud betölteni, mint az előtte lévő őrlőfogak, tehát ha kinő és beáll a rágósíkba, párhuzamosan a 7-essel meg a 6-ossal, ugyanúgy lehet rágófunkcióra használni, nem feltétlenül kell kivenni.

Azt szoktuk mondani, hogy ez egy harmadrendű pillérfog, ha lehet, akkor hídpillérként használjuk, csak azért ne húzzuk ki, mert kvázi nincs rá szükség.

A Berni Egyetem 2020-as kutatása szerint az európai populáció 20 százalékánál már most érzékelhető, hogy hiányzik legalább egy bölcsességfog, sőt más fogak csírahiánya is tapasztalható. Ez a fajta átalakulás a mostani gyerekeknél azért már érzékelhető lesz, ugye?

Lehet, hogy a fogak száma csökkenni fog, de az is tény, hogy az elmúlt 15 évben háromszor annyit bölcsességfogat operáltunk, mint korábban. Hozzáteszem, hogy instrumentálisabban jobban fel vagyunk szerelve, mint régen, 25-40 évvel ezelőtt mindezt kalapáccsal és vésővel csinálták, nyilván akkor nem is volt akkora lelkesedés a betegek részéről a művelet iránt... Ma már ők is tájékozódnak, ők maguk jelentkeznek például fogszabályozásra, a szakorvosuk tudatja velük, ha előtte ki kell venni a bölcsességfogat. Mi, szájsebészek is folyamatosan tanulunk, nem véletlen, hogy a szakmai kongresszusok és a szakirodalom nagy részét lefedi a bölcsességfog kérdésköre.