Ha a gyermek állandóan fejfájással küzd – Diszlexia is okozhatja a pszichoszomatikus tüneteket

A fokozott törekvés a teljesítmény-elvárásoknak való megfelelésre, a túlalkalmazkodás inkább a lányokra jellemző. Magatartászavarok helyett gyakran szomatikus tünetek lépnek fel. A gyermek erején felül próbál teljesíteni, hogy érezhesse; a felnőtt környezet elégedett vele. ösztönösen érzi, hogy iskolásként már nem folyamodhat kisgyermekes tünetekhez, konfliktusait már nem jelenítheti meg olyan nyíltsággal, az ezt szabályozó külső gátak már belsővé váltak. Nem engedhet meg magának nyílt ellenállást, a kortársakkal kapcsolatos rivalizálást, ezért konfliktusai megjelenítéséhez a betegséget használja fel.

A 9 éves Annát heves hastáji fájdalom, gyakori émelygés kínozta. Tünetei általában reggel jelentkeztek, iskolába indulás előtt. Lesápadt, időnként még a hideg verejték is ellepte. Az első és második osztályt kitűnően teljesítette, a harmadik sem ment rosszul, de néha becsúszott egy négyes. Az alkatra törékeny, valós életkoránál fiatalabbnak tűnő lányka panaszai akkor erősödtek fel, amikor a két évvel fiatalabb húga is iskolába került. A kicsit sokkal kevésbé ambicionálta az iskolai karrier, néha megengedte azt a „luxust”, hogy elfelejtkezett egy-egy leckéről, mégis sokkal több és zajosabb sikert mondhatott magáénak, mint „tökéletes” nővére. 

Anna otthon titokban még hevesen szopta az ujját, és látszólag nagyon kiegyensúlyozott kapcsolatban volt testvérével.

Tünetei akkor kezdtek enyhülni, amikor a terápiás órákon nyíltan kifejezhette féltékenységét, indulatait húgával kapcsolatban. A fejfájás jellegzetes iskolás betegség, kézenfekvő arra gondolni, hogy az iskolai túlterhelés következménye. Kétségtelen, hogy a mai követelmények között túl sok a gyermektől, az életkorától idegen, számára gyakorlati tapasztalatokkal kevéssé igazolt ismeretanyag. Azonban más is állhat a háttérben. Még ma is gyakori, hogy sokáig nem veszik észre a diszlexiát, diszgráfiát, diszkalkuliát. Különösen kiemelkedő intelligenciájú gyermekek képesek sokáig kompenzálni, de egyszer csak elfogy a muníció, és a gyermek betegségbe menekül. 

Kép

A kép illusztráció – Forrás: Freepik

A pszichés tüneteket (körömrágás, hajtépés, bevizelés) gyakran minősítik rossz szokásnak, rosszaságnak, amiről lemondani csak akarat kérdése. A szomatikus tünetképzésnek „nyeresége” is van: a gyermekről lefoszlik a felelősség, a bűntudat, „jutalmul” megkapja a gyengéden gondozó anyát, és a gyógyítást átengedi a szakembernek

A pszichoszomatikus reakciók terápiás nehézsége abban rejlik, hogy a tünetek igen messze kerülnek a kiváltó eredeti konfliktustól, a nyílt viselkedéstől. Megoldásuk szakembert igényel.

A 10 éves Pétert háziorvosa utalta rendelőnkbe. A fiút csillapíthatatlan köhögési rohamai miatt vizsgálták hosszú hónapok óta, de magyarázatot adó szervi okokat nem találtak. A rohamok gyakran a tanítási órákon jelentkeztek és olyan erősek voltak, hogy a gyermeket kénytelenek voltak kiküldeni a folyosóra, majd egyre többször hívták a szülőket, akik hazavitték a fiút. Péter kitűnő tanuló volt, gyakran küldték tanulmányi és sakkversenyre, a kosárcsapat kapitányi címe is az övé volt. Tanárai nagyon kedvelték, mert dicsőséget hozott az iskolának. Szülei magasan kvalifikált szakemberek azonos tudományágban. Az apa a kutatásoknak élt, kevéssé foglalkozott a családdal, az édesanya feladata volt a mindennapok szervezése, gyermeknevelés, de még így is több sikert ért el hivatásában, mint a férje. A gyerekek tartottak hirtelen haragú apjuktól, különösen Péter, akit egyszer úgy megütött az apja, hogy pár pillanatra az eszméletét vesztette. Akkor a családfő is megijedt, azóta egy ujjal sem érintette, viszont tüzetesen átnézi fia minden versenymunkáját és igen indulatosan kritizálja esetleges tévedéseit. A szomatizálás hátterében gyakran állhat a szülőnek önmaga vagy valamely családtagja miatti aggodalma. 

A felnőtt saját valós vagy annak hitt betegségével, illetve ezt kísérő szorongásával terheli meg a gyermekét. 

Viselkedésében ez úgy jelenik meg, hogy gátolja az aktivitását, korlátozza vagy megakadályozza kortárs kapcsolatainak kialakítását. A gyermek viszontazonosít, nemritkán megjelennek nála azok a tünetek, amelyek a szülőt is kínozzák. A gyermek spontán viselkedése még inkább legátolódik, védtelenné válik a kortárs közösségben. A szülő korlátozásával szembeni lázadását fokozott alkalmazkodással fedi le, csak hatalmas szorongása jelzi a bajt.

A 16 éves Teri életét ekcémája nagyon megkeseríti. Anyukája orvostól orvosig, természetgyógyásztól természetgyógyászig rohan vele, gócok, különféle intoleranciák után kutatva. Mindig kapnak kezelési, diétázási (sokszor egymásnak ellentmondó) útmutatót, gyógyszereket. Teri gyakran hiányzik az iskolából, ami nagyon megnehezíti számára a tanulást és a beilleszkedést. Minden visszatérés fokozott stressz számára, amire a bőre erős irritációval reagál. Nagyon engedelmes, jó gyermek. Kínosan ügyel arra, hogy senkit ne bántson meg. Soha nem akarja elhagyni az édesanyját, felnőttként is mellette szeretne élni.

Természetesen minden gyermekkel előfordul, hogy aktuális szorongására valamilyen testi panasszal reagál. A fokozott ambíció a megfelelésre, az alkalmazkodásra, a teljesítménykényszer és a kortárs kapcsolatok hiánya, gyengesége a legfontosabb jelei a gyermek lelki kiegyensúlyozottsága megingásának.

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt.