Tánc a télben – Vízkereszttől hamvazószerdáig, a farsang kultúrtörténete
Ki fogadalmakkal, ki reményekkel, ki a mindennapok rutinjával lép át az új év küszöbén. Ám kevesen gondolnak bele, hogy vízkereszttől hamvazószerdáig egy különleges átmeneti időszakba érkezünk: a farsang heteibe. De mit jelentett mindez eleinknek, és mit üzen ma nekünk a téltemető mulatságok, a maszkok és rítusok világa? A farsang kultúrtörténetének jártunk utána.
A napkeleti bölcsek nyomában
Vízkereszt napja – január 6-a – a karácsonyi ünnepkör vége. Rendszerint ekkor szedjük le a karácsonyfát és válunk meg az ünnep díszeitől. De mit is ünneplünk valójában?
A válasz nem egyértelmű, hiszen ezen a napon a keresztények évszázadokon át Jézus életének több fontos eseményéről is megemlékeztek. Az ősegyház eredetileg január 6-án ünnepelte Jézus születését – az ortodox keresztények egy része ma is ekkor tartja a szentestét.
Idővel a nap jelentése tovább gazdagodott: felidézték a napkeleti bölcsek, vagyis a háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál. Szintén ezen a napon emlékeztek meg a már felnőtt Krisztus megkeresztelkedéséről, valamint első csodájáról, amely során a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta.
A II. vatikáni zsinat óta a római katolikus egyház kizárólag a háromkirályok érkezését ünnepli ekkor, míg a protestáns felekezetek gyakorlata megőrizte a nap összetett jellegét.
Így nem csoda, ha e sok jelentést nem könnyű szétválasztani egymástól. És az sem meglepő, hogy több katolikus országban (például Spanyolországban) is a gyerekek nem december 24-én, hanem január 6-án kapnak ajándékot.
Az ünnephez a magyar néphagyományban számos szokás kapcsolódott. Sok helyen elterjedt volt a csillagozás, a gyerekek vízkereszti játéka. A lányoknak férjjósló, a gazdáknak időjósló nap volt. Az ilyenkor tűzre vetett karácsonyfából egy ágacskát pedig azért hagytak meg, hogy tartsa távol a gonoszt.
Mára a szokások a babonával együtt kikoptak. Ami velünk élő szép katolikus hagyomány, az a házszentelés. Sokan ma is otthonukba hívják a papot, hogy áldja meg. Ő pedig krétával felírja az ajtó szemöldökfájára a C+M+B betűket és az aktuális évszámot. A három betű a latin Christus mansionem benedicat (Krisztus áldja meg a házat) mondat rövidítése.
A háromkirályok ábrázolása a művészeti alkotásokban is régről jelen van. Gondolhatunk Giotto, Leonardo, Botticelli képeire. Talán az egyik legérdekesebb alkotás a XII. századból Gislebertus kőfaragó szobra, A háromkirályok álma. Hozzánk József Attila lelket simogató Betlehemi királyok és Babits Mihály komoly-szép verse, a Csillag után állhatnak közel.
Felszabadult lelkek forgataga
Vízkereszt után köszönt be a farsang, amely máig megtartotta pogány gyökereit. Erősebben is, mint ahogyan azt a katolikus egyház annak idején szerette volna. Kezdetben nem is nézte jó szemmel a kicsapongásokkal tarkított téltemető maskarás mulatságokat.
Majd végül belátta, hogy a hónapok óta tartó sötétség és hideg után hatalmi szóval nem fékezheti meg az emberek ösztöneit, vágyait.
A színes karneválok az egész világon elterjedtek. Európában az egyik legismertebb és legelegánsabb ma is a velencei, amelynek gyökerei a XII. századra nyúlnak vissza. Fő krónikása, Giacomo Casanova, a híres kalandor volt, aki emlékirataiban a hódítások és titkos találkák ideális helyszínének nevezte. Bizonyára ő is egyetértett szülővárosa mondásával, amely szerint a maszk nem azért van, hogy elrejtse az arcot, hanem hogy felszabadítsa a lelket.
Németországban a Rajna-vidéken a karnevál a gúny és a politikai szatíra terepe. A felvonulások fanyar humorral kommentálják az aktuális közéleti történéseket. A svájci baseli karnevált a világ egyetlen protestáns farsangjaként tartják számon. A Fastnacht érdekessége, hogy hamvazószerdán kezdődik. E későbbi időpont is szándékos döntés lehetett, hogy ne essen egybe a katolikusok felvonulásával.
A nizzai tengerparton virágkarnevállal ünneplik a tél végét. A rióin a szambaiskolák több ezer táncosa vonul át ilyenkor a városon, amely aztán a harsány utcabáloknak is helyet ad. A világ karneváljai között találjuk Trinidad és Tobago, valamint Québec látványos jégszobros felvonulásait is.
Mátyás udvarától a busókig
Hazánkban ez az időszak szintén mindig a mulatságok, a lakodalmak, a bálok ideje volt. S ha már felidéztük Velencét, képzeletben pillantsunk be Mátyás király reneszánsz farsangi udvarába, amely Aragóniai Beatrixnak köszönhetően bővelkedett itáliai elemekben. A maszkok is onnan érkeztek, és igen előkelő ajándéknak számítottak.
A farsangi mulatságok a Jagellók alatt sem maradtak abba, noha az ország helyzete korántsem volt olyan rózsás, mint Mátyás idején.
II. Lajosról rosszallóan fel is jegyezték, hogy bár a kincstár kong az ürességtől, ő pazar farsangi bálokat rendez, és Lucifernek öltözve udvarhölgyekkel pajzánkodik.
A katolikus egyház ebben az időben már belefáradt a küzdelembe, csak a babonát tiltotta, a tivornyák ellen nem tudott mit tenni. A kassai protestánsok azonban még a fiatal hit erejével (és a hitviták lendületével) „bátorságos majmoskodásnak” nevezték a farsangot, és 1633-ban betiltását követelték, mivel úgy vélték, hogy az a „pápai setétségben” senyvedő katolikusok komédiája.
A farsangi időben rendezett bálok népszerűsége minden tiltás ellenére töretlen maradt. Olyannyira, hogy Mária Terézia kénytelen volt rendeletben szabályozni a megrendezésüket. Egy kaposvári mulatság Csokonai Vitéz Mihályt is megihletett, így neki köszönhetjük a magyar irodalom legismertebb szatirikus farsangi vígeposzát (Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon,1798).
A báli élet központja az 1800-as évekre Pest lett. Az elitnek bécsi mintára 1886-ban rendeztek először bált az Operában, amely az I. világháborúig a főváros állandó eseményévé vált. A Horthy-korszak egyetlen operabálját, amely hosszú évtizedekre az utolsó is lett, 1934. február 1-jére hirdették meg. (A következőre 1996-ig kellett várni.)
A pompás mulatságról, amelyen jelen volt a magyar arisztokrácia színe-java, hetekig cikkeztek a napilapok. Egyesek szerint ez volt a „régi rend utolsó pazar haláltánca”, noha nemcsak az önfeledt szórakozásról szólt, hanem jótékony célt is szolgált.
Megrendezésével a Horthy Miklósné által patronált nyomorenyhítő akció húszezer pengőt gyűjtött össze.
E kettőségről Papp Jenő hírlapíró kissé ironikusan így írt: „A gazdagságnak is meg kell adni egyszer az alkalmat arra, hogy kezében a jótékonyság zászlajával felvonulhasson. Az ékszereknek és hermelineknek is joguk van ahhoz, hogy egyszer egy évben kigyönyörködjék magukat egymás ragyogásában.”
A II. világháború, illetve a szocializmus idején a farsang a jól felügyelhető ártatlan és ártalmatlan gyerekközösségekre korlátozódott. Az államhatalom azonban tolerálta a mohácsi busójárás szokását, amely a térség délszláv közösségéhez, a sokácokhoz köthető és a balkáni téltemető rítusokat idézi. A busók ma is nagy zajt csapva űzik el a telet, máglyát gyújtanak, majd rádobnak és elégetnek egy koporsót, amely az évszakot jelképezi.
Ez a rituálé Európa-szerte ismert. A filmművészetből emlékezetes Fellini Amarcordjának egyik jelenete, amelyben a városka főterén megrakott máglyára egy öregasszonybábut vetnek. Velencében a karnevál hercegét jelképező szalmafigurát dobják a tűzbe ma is. A téltemetés ugyanakkor drámai elemként szerepel Sztravinszkij egyik legismertebb művében (Tavaszi áldozat, 1913).
A pogány szláv rituálé szerint nem bábut, hanem egy kiválasztott lányt áldoznak fel (aki halálra táncolja magát), hogy megérkezhessen a tavasz.
Számos hazai művészeti alkotás kedvelt témája a farsang. Igaz, XX. századi költőink verseiben inkább lét- és világértelmező szimbólum vagy a társadalom és az értékek válságának metaforája. „Brahma, Jézus, Allah, Mózes / S az egész szentséges holmi. / Lepotyogtak a Sionról / És eljöttek Hunniába farsangolni” – írja Ady a rá jellemző szarkazmussal (Farsang a Duna-tájon). Hamvas Béla kedvelt regénye, a Karnevál – a maszkok lehullásával – az eredeti, tiszta létállapot visszanyerésének lehetőségét keresi.
A farsang farka (farsangvasárnaptól húshagyókeddig) a mulatságok csúcspontja. Régen ilyenkor ették meg nemcsak a húsételeket, hanem azokat az eledeleket is, amelyek elkészítéséhez tej, tojás, zsír kellett. Nagy-Britanniában a mai napig húshagyó kedden tartják a palacsintanapot futóversennyel. Nálunk pedig a farsangi fánk őrizte meg népszerűségét.
A megtisztulás ideje
Hamvazószerdával vége a mulatságoknak, az evés-ivásnak, és megkezdődik az a negyvennapos önmegtartóztatás és elcsendesedés, amely húsvétig tart.
A nap neve az őskeresztény hagyományra utal, amikor a bűnösök fejükre vezeklésként hamut szórtak. A katolikus szertartáson a pap az előző évi virágvasárnapi barka elégetéséből származó hamuval rajzol keresztet a hívek homlokára.
A mozdulat és a hozzá fűzött mondat – „Emlékezz, ember, porból vagy és porrá leszel!” – a mulandóságra és a megtérés szükségességére figyelmeztet.
Érdekes szokás volt (s ma újra népszerű) az úgynevezett torkos vagy zabáló csütörtök megtartása, amikor hamvazószerda után még megették, ami a farsangi finomságokból megmaradt. Bár ez a gyakorlat talán nem is a maradék megmentéséről szólt, hanem arról, milyen nehéz is elkezdeni egy negyvennapos böjtöt, s hogy az ember az élet nagy átjárói közt mindig keresi azt a bizonyos kiskaput.
Klasszikus példa erre az idősebb Pieter Brueghel 1559-es részletgazdag festménye, A farsang és a böjt harca, amelynek középpontjában egy lakomázó, hordón ülő alak és egy csontos arcú, aszketikus figura vívnak egymással.
Mit üzen ma karnevál hercege?
A farsang ma nem feltétlenül a zajos és pajzán mulatságok ideje. Jelmezbe továbbra is inkább csak a gyerekek bújnak. A katolikus és a protestáns iskolák, szervezetek pedig már egymással megbékélve szervezik az erkölcsi normáknak megfelelő jótékonysági báljaikat. A farsang Európában többnyire megszelídült. Az időszak azonban továbbra is arra emlékeztet, hogy bár a téli szürkeség a természet rendje szerint elmúlik, az emberi lélekből mégis leginkább vidám együttlétekkel űzhető el.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„A busómaszk alatt azt érzed, hogy több vagy, mint ember”
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>
