Egy vidéki szülész szerint savanyúmaca vagyok – de miért is?

„A stílus maga az ember” – ez jutott először eszembe, amikor az egyik szüléshez kapcsolódó Facebook-csoportból megtudtam, hogy egy vidéki kórház főorvosa Facebook-kommentekben lelki toprongyoknak, hülye libáknak, savanyúmacáknak nevezte azokat az édesanyákat, akik egy szülészeti ellátáshoz kapcsolódó kérdésben nem értettek vele egyet. A Másállapotot a szülészetben mozgalom és a Békés Születéséért Támogatókör panaszlevélben fordult a Magyar Orvosi Kamarához, az én fejemben meg azóta sem hallgattak el a kérdések.

szülés
Kép: pixabay.com

Mikor fogok végre olyan társadalomban élni, amelyikben az egyik ember nem alázza meg nyilvánosan a másikat csak azért, mert az nem osztja a véleményét? Miért űz valaki olyan szakmát, amelyhez empátia szükségeltetik, ha sem az együttérzésre, sem a másik emberrel tiszteletteljes kommunikációra nem hajlandó? Az az ember, aki így beszél nyilvános közegben, vajon hogyan viselkedik a szülőszobában, ahol a Másállapotot a szülészetben és hasonló mozgalmak nem figyelik árgus szemekkel? Tisztában van vele, hogy milyen élethosszig tartó sérüléseket okoz a verbális agresszió?

Egyébként a hazai szülészetekkel sajnos a másokat minősítő orvosok nélkül is van elég probléma. Az elmúlt hónapokban elég sok szülésélményt olvastam végig különböző platformokon, és úgy látom, még mindig sok szülészorvos nincs tisztában azzal, aminek már régen közhelynek kellene lennie: egy normál szülésnél nincs orvosi teendő. Még mindig van bőven olyan szülészet, ahol az éppen apává váló férfit kizárják a szülőszobából. És még mindig nem elérhetők nyilvánosan a hazai kórházak statisztikái a (sokszor indokolatlan) beavatkozásokról, pedig ezek Nyugat-Európában már hozzáférhetők.

Egy 2018-ban Budapesten rendezett nemzetközi szülészeti konferencián mesélte egy Hollandiában dolgozó magyar szülésznő, hogy engedélykérés nélkül még kezet sem fog senkivel. Sokféle kultúrájú emberrel dolgozik, nem tudhatja, kinek mi okoz traumát, úgyhogy először rákérdez: kezet foghatunk?

Jó lenne, ha itt, Magyarországon is figyelnénk arra, hogy hogyan érünk hozzá a másik ember testéhez és lelkéhez, vagy legalább nem bántanánk azokat, akiknek nem szimpatikus az álláspontja.

Félreértés ne essék, számos pozitív történetet is olvastam nagyszerű orvosokról, remek szülésznőkről, nagyon tisztelem is őket. De azt látom, hogy kisebbségben vannak, és ez végtelenül elkeserítő.  

Persze, én tudom, hogy keresek majd két bábát, ha aktuális lesz, olyanokat, akik nem gondolnak engem ismeretlenül is hülye libának csak azért, mert van véleményem, és otthon (de legalábbis intézményen kívül) szülök az ő támogató jelenlétükben. Vagy keresek egy orvost, akinek természetes, hogy meghallgatja az álláspontomat, és aki legalább egy kicsit több empátiával van megáldva, mint a kommentelő orvos. Ez utóbbi kritériumnak elég könnyű is lesz megfelelni. A baj az, hogy amit én tervezek, az társadalmi szinten nem megoldás, mert nem mindenki teheti meg, hogy magánorvost vagy otthonszülést kísérő bábákat fogadjon…

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti