Egy lépéssel közelebb a terhességi toxémia legyőzéséhez

A magas vérnyomás mellett fehérjeürítéssel, egyes szervek funkciózavarával, komoly komplikációkkal is járhat az a kórkép, amely a kismama és a magzat életét egyaránt veszélyezteti. Ez a terhességi toxémia, más néven praeeclampsia, amelynek korai kórfolyamatait a világon elsőként magyar kutatók azonosították, és ez a felfedezésük nagy előrelépést jelenthet a betegség leküzdésében.
kismama ultrahangon
kismama ultrahangon

 

Ugyan névről kevesen ismerik, de a praeeclampsia a várandós nők 3–8 százalékánál alakul ki a terhesség huszadik és negyvenedik hete között. Itthon évente csaknem háromezer nőt érint

– erről dr. Rigó János, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója adott tájékoztatást, amikor a témáról beszélt. Kiemelte, hogy ez az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb terhesség alatt jelentkező kórkép. A betegségnek a magas vérnyomás mellett több tünete is lehet, de leggyakrabban a vese érintettsége észlelhető. Ennek jele a vizeletben megjelenő fehérje. A vese mellett probléma lehet a májjal, felléphet tüdőödéma, de kialakulhatnak véralvadási zavarok is. A praeeclampsia egyik legsúlyosabb szövődménye az eclampsia, ami az egész testre kiterjedő, görcsökkel és eszméletvesztéssel járó állapot. A folyamat következményes agyvérzéshez és lepényleváláshoz is vezethet. A praeeclampsia az anyai és a magzati megbetegedések és halálozások egyik vezető oka: évente világszerte 76 ezer anya és 500 ezer gyerek halálához vezet.

Kockázatos hónapok

Míg becslések szerint a terhességek 70 százaléka, és a klinikailag felismert terhességek 15 százaléka végződik vetéléssel, addig a befejezett terhességek 25 százalékánál lép fel olyan szülészeti kórkép, amely az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyezteti. A praeeclampsia mellett ezek közé tartozik a HELLP-szindróma, a méhen belüli sorvadás, valamint a spontán koraszülés is.

 

Derült égből érkezik

A terhességi toxémia kialakulását jelenleg nem lehet megbízhatóan előre jelezni, ugyanakkor több hajlamosító tényező is ismert. Ilyen a terhesség előtt már fennálló magas vérnyomás, az idősebb anyai életkor, az elhízás és a cukorbetegség. Nagyobb rizikót jelent az is, ha a családban már előfordult a kórkép.

Mivel a praeeclampsia lefutását sem lehet előre megjósolni, a végleges gyógyulást pedig csak a terhesség lezárása hozza el, kialakulása után az anyát folyamatos kórházi ellenőrzés alatt kell tartani, vérnyomására nagyon kell figyelni. Utóbbi a betegség terápiájában mindenképp kulcsszerepet kap. A babát, amennyire az anya és a magzat állapota engedi, igyekeznek minél tovább bent tartani, de ha úgy ítélik meg, hogy nem várhatnak tovább, akkor világra segítik a kicsit. Emiatt ilyen esetekben gyakori a koraszülés, illetve a császármetszés is. Az anya magas vérnyomása a kicsi világra hozatalát követően általában megszűnik, és az érintett szervek funkciózavara is rendeződik. Azt ugyanakkor tudják, hogy a praeeclampsián átesett nők között gyakrabban fordulnak elő a későbbiekben szív- és érrendszeri betegségek, illetve cukorbetegség.

 

Közelebb az okokhoz

A betegség pontos kialakulási okairól ez idáig nem sokat tudtak, emiatt is jelent nagy előrelépést a mostani felfedezés. A dr. Than Nándor Gábor által vezetett vizsgálatban hat ország kutatói vettek részt. Együttműködésük során rendszerbiológiai módszerekkel sikerült azonosítani a praeeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat, szabályozási hálózatokat.

Than Nándor Gábor a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát és PhD fokozatot, majd a Semmelweis Egyetemen tette le szülész-nőgyógyász szakvizsgáját. Ezt követően az egyesült államokbeli National Institutes of Health Perinatology kutatási csapatában a Placenta Laboratórium vezetőjeként tevékenykedett. Hazatérése után 2014-ben a Lendület-pályázat segítségével az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetében megalapította a Reprodukció Rendszerbiológiája Kutatócsoportot.

A magyar orvoscsoport feltérképezte a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait, ezt követően pedig modellezték a kórfolyamatok kialakulását. Megállapították, hogy praeeclampsiánál a méhlepény kórfolyamatai már nagyon korán, az első trimeszterben megkezdődnek.

Felismerték, hogy a korai, tünetek megjelenése előtti kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben már fennálló gyulladásnak is.

Fontos következtetésük az is, hogy az anya és a magzat érintettsége a praeeclampsia kórfolyamataiban független egymástól. A tanulmányból olyan szabadalmak keletkeztek, amelyek lehetővé teszik majd hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozását. Az új felfedezések terápiás eljárások fejlesztését is elősegíthetik. Vagyis közelebb kerülhetünk a terhességi toxémia legyőzéséhez.

 

Kép: pixabay.com

 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti