Egy embrió örökbefogadása is a családalapítás egyik módja – Peti így érkezett a szüleihez

Miért döntöttetek az örökbefogadás ezen módja mellett?

Réka: Miután két gyermeket is örökbe fogadtunk, tudtuk, hogy kicsi az esély arra, hogy harmadik babát is kapjunk, ugyanis előnyben részesülnek azok a párok, akiknek még egyáltalán nincs gyermekük. A másik ok a hat hét volt. Újszülött örökbefogadásánál ugyanis hat héten belül meggondolhatja magát a szülőanya. Amíg csak kettőnkről volt szó, hogy esetleg fel kell dolgoznunk egy ilyen döntést, vállaltuk.  

Amikor már a gyermekeink is érintettek voltak, úgy éreztük, nem tehetjük ki őket annak, hogy esetleg visszakérik tőlünk a babát.  

Más utat kellett keresnünk. Felvetődött bennünk az is, hogy nagyobb gyermeket fogadunk örökbe.  

Pál: Még a petesejt-donáció lett volna opció. Azonban ezt már korábban is elvetettük, ugyanis Magyarországon csak a feleség vagy a férj 35 év alatti közeli nőrokona adományozhat petesejtet, aki korábban már szült (a férj lánytestvére természetesen ki van zárva). Mi semmiképp nem akartuk, hogy családtag legyen a gyermekünk biológiai anyja, ahogy azt sem, hogy külföldre menjünk petesejtért, és egy másik ember kihasználásával kezdődjön a gyermekünk élete. Nem szeretnék ítélkezni azok felett, akik e két lehetőség közül választanak, de nekünk egyik sem fért bele. Azt gondolom, mindkettőnél sokkal szebb és tisztább az örökbefogadás.  

Réka: Azután hallottunk az embrióadományozásról. Alaposan utánajártunk, miképpen lehetséges ez, és úgy döntöttünk, belevágunk, így vállalunk harmadik gyermeket.  

Hogyan zajlik az embrióadományozás?  

Réka: Csak olyan párok mondhatnak le az embriójukról mások részére, akiknek nincs ismert genetikai betegségük, és már legalább egy egészséges gyermekük született. A Dunamenti Reprodukciós Központ, ahová mi is jelentkeztünk, 2023 januárja óta foglalkozik embrióadományozással. Két-három lemondást összevárnak, majd értesítik a leendő szülőket. Az embriókról csupán alapinformációkat közölnek, például a szülők magasságát, szem- és hajszínét, ezek alapján lehet dönteni. A beültetés ugyanúgy zajlik, mint a lombikeljárás során: korábban lefagyasztott embriót ültetnek be az örökbe fogadó anyába. Ez az eljárás egészségügyi szempontból kevésbé megterhelő, nincs szükség olyan komoly gyógyszeres kezelésre, mint egy lombikkezelés előtti stimulációnál. Egyszer ultrahangon ellenőrizték a méhnyálkahártya vastagságát, legközelebb pedig már a beültetésre mentünk az intézetbe.  

Teljesen problémamentesen zajlott a várandósságom, csodálatos volt megtapasztalni, akár többször is újra átélném.  

Kép

A kép csak illusztráció - Kép: Freepik

Mit mondtok majd Petinek, hogyan érkezett a családba?

Pál: Az igazat. A nagyok is tudják, hogy örökbe fogadtuk őket.  A nyílt kommunikációban hiszünk, de mindig csak az általuk feltett kérdésekre válaszolunk. A személyiségükhöz hozzátartozik az, hogy örökbe fogadottak. Csak ennek elfogadásával tudnak önazonossá válni, s ebben próbáljuk őket támogatni.  

Réka: Peti is ugyanúgy örökbe fogadott baba, mint a testvérei. Nála azonban még a genetikai anyát sem ismerjük, nem tudjuk, milyen lesz, mit hoz magával. Viszont tudjuk, mi történt vele a várandósság alatt. Amikor Piroska és Berci három-négyéves volt, többször is felhoztam az örökbefogadást különböző állatmesék kapcsán. Például a kismadár történetekor, aki kiesik a fészkéből, és aztán más neveli fel. Ők erre mindig csak annyit mondtak: „Jó, jó, tudjuk!” Nekik az örökbefogadás a normális.  Valahogy úgy áll össze a fejükben, hogy a megszületett gyermeket az viszi haza, akinek megtetszik, és aki cukinak tartja. Egyébként az embrió-örökbefogadás kapcsán nem mindenki ért egyet abban, hogy el kell-e mondani a gyermeknek.  

Van, aki elmondja, van, aki nem, pedig a szakmai ajánlás szerint azzal teszünk jót hosszú távon, ha tud róla, mert így nyugszik őszinte alapokon a szülő és gyermeke kapcsolata.  

Már kisgyermekkorban számtalanszor előjön a kérdés, akár orvosi vizsgálaton, hogy volt-e ilyen vagy olyan betegség a családban. Ilyenkor mit tesz az, aki nem mondta el a gyermeknek? Később a biológiai törvényszerűségek megismerésével maga is rájöhet az igazságra.  

Elmesélnétek, hogyan fogadtátok örökbe Peti testvéreit?  

Réka: Már úgy házasodtunk össze 2013-ban, hogy szeretnék majd vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket is. Elég hamar kiderült, hogy az előbbi nálam nem lehetséges, ezt már az alapvizsgálatok során megállapították. Egyből elindítottuk az örökbefogadási procedúrát, 2016 júniusára lett meg minden papírunk. Az örökbefogadási lapra azt írtuk, hogy újszülöttet szeretnénk, de akár ikreket vagy nagyobb testvért is, aki maximum egy évvel idősebb az újszülöttnél. Nevettek az ügyintézők a gyermekvédelmi szolgálatnál, hogy ilyen nem szokott előfordulni. Októberben részt vettem egy Kis Szent Teréz-imaesten, az ő közbenjárását kértem, ugyanis rengeteg csodás történetet hallottam azokról, akik sokáig vártak a gyermekáldásra, s miután itt jártak és imádkoztak, megfogant a baba. Az imádságon a résztvevők levelet írnak Kis Szent Terézhez, de a borítékra a saját nevüket és címüket kell írniuk. Egy év múlva postán mindenki megkapja a saját levelét az imaest szervezőitől, és látja, mi valósult meg belőle.  

Én beleírtam a levélbe azt is, hogy mindenképp szeretnénk örökbe fogadni, és akár már ma este jöhet a hívás, nyitottak vagyunk rá.  

Az esten találkoztam egy régi barátnőmmel, elővettem a telefonomat, hogy számot cseréljünk, akkor vettem észre, hogy több nem fogadott hívásom van, és érkezett egy üzenet: „Ma megszületett egy gyermek, akit örökbe tudnátok fogadni, hívj vissza!” A barátnőmék egyből bevittek a kórházba, Pali épp külföldön volt. Találkoztam az anyával, egyértelmű volt, hogy nekünk akarja adni a gyermekét, hála Istennek, megvolt a kölcsönös szimpátia. Amikor a hivatalos papírokat intéztük, kiderült, hogy Piroskának van egy 11 és fél hónappal idősebb testvére, de róla nem tudtunk semmit, azt se, hogy fiú-e vagy lány, és hogy hol van. Amikor letelt a hat hét, és hivatalossá vált az örökbefogadás, tudtuk meg, hogy Piroska bátyja, Berci csecsemőotthonban nevelkedik, teljesen egészséges, és időközben őt is örökbe adhatónak nyilvánították. Másfél hónapig látogattuk az otthonban, és februárban hozhattuk haza. Sokat imádkoztunk Kis Szent Terézhez azért is, hogy Peti is a családunkba kerülhessen.

Miért döntöttetek úgy, hogy az embrióadományozásról is nyíltan beszéltek?

Pál: Egyrészt fontosnak tartjuk, hogy azok, akik hosszú ideje várnak gyermekre, tudják, hogy létezik ez az út is. Másrészt szeretnénk azok figyelmét is felhívni, akik részt vettek lombikkezelésben, és esetleg van lefagyasztott embriójuk, hogy lemondhatnak róla, és felajánlhatják gyermekre vágyóknak. Sokan nem tudnak még erről a lehetőségről. Vannak olyan ismerőseink, akik lombikprogramban vettek részt, és már nem szeretnének több gyermeket, de azt nem akarták, hogy megsemmisítsék vagy orvosi kutatási célra használják fel a lefagyasztott embrióikat. Korábban ugyanis csak ez a két választási lehetőség volt.  

Nagy lelki tehertől szabadultak meg, amikor meghallották a történetünket, talán azóta már fel is ajánlották a lefagyasztott embrióikat.  

Réka: Úgy állunk az örökbefogadás témájához is, mint a meddőség kérdéséhez. A környezetünkben rengetegen vannak, akik ezzel küzdenek, de nem beszélnek róla. Amikor kiderült, hogy nem lehet vér szerinti gyermekem, egy világ omlott össze bennem, azt hittem, csak velem történik ilyesmi. Nagy segítség lett volna, ha tudom, nem vagyok egyedül. Ahogy elkezdtem róla beszélni, kiderült, mennyire sok embert érint a meddőség. Egyből könnyebbé vált a saját helyzetem feldolgozása is. Szokták mondani nekünk, milyen jó cselekedet részünkről az örökbefogadás, de mi abszolút nem így tekintünk rá, hanem úgy, mint a családalapítás egyik módjára. 

A cikk megjelenését a Média a Családért Alapítvány támogatta.