Edzett agy – Ha egy dolgot tennél a gyereked boldogulásáért, bírd rá a testedzésre!

Az ok többnyire egészen egyszerű: a nagyobb gyerekek esetében a szülők nagyobb hangsúlyt helyeznek a tanulmányi előmenetelre, mint a mozgásra. Ez érthetőnek is tűnik, csak az vele a baj, hogy olyan, mintha nagy hangsúlyt fektetnénk a növénytermesztésre, miközben nem műveljük a földet.

Ma már tudományos és számszerűsíthető tény, hogy a rendszeres mozgás jobb tanulmányi eredményekhez vezet.

Nemcsak a jobb vérkeringés és a levezetett energiák miatt, de konkrétan a szellemi képességek javulnak a mozgásnak köszönhetően. Nem beszélve arról, hogy a sport kiegyensúlyozottá és egészségesebbé tesz. Csökkenti a stresszt, gátolja a szorongást, javítja hangulatot.

Mindehhez nem kell sem versenyszerűen sportolni, sem évekig várni a hatást. Túl egyszerűnek tűnik? Talán.

Anders Hansen svéd pszichiáter, az „Edzett agy” című könyv szerzője szerint azért nem érik el az ingerküszöbünket a mozgás pozitív hatásait bemutató eredmények, mert nincs benne pénz.

A napi séta, kocogás, nyitott ablaknál végzett torna vagy aktív játék ugyanis nem kerül pénzbe, és nem megvásárolható csodapirula formájában. A mai információs hangzavarban pedig csak az erősen szponzorált kampányokat halljuk meg, és azt már én teszem hozzá, hogy mi is komolyabban veszük azt, ami pénzbe kerül.

Íme, néhány állítás a könyvből, amely az agykutatás legfrissebb eredményeit mutatja be érthető formában, valamint olyan svéd és nemzetközi felméréseket, amelyek igazolják, hogy a sport okosít és segít a sikeres életben (amellett, hogy szépít és boldoggá tesz).

- Több tesi, jobb jegyek. Összehasonlító vizsgálatokból kiderült, hogy amikor semmi más különbség nem volt két osztály között, ott lettek jobbak a jegyek nyelvből és matematikából, ahol több volt a testnevelésóra.

- Már egyetlen edzés is csodákra képes. Kilencévesek vizsgálatakor húsz perc mozgás után jobb lett a gyerekek szövegértése.

- Legjobb a rendszeres, legalább 30 perces intenzív mozgás. A mozgás akkor intenzív, ha elérjük a 150-es pulzust.

- Átmenetileg már egyszeri 10-40 perces mozgástól is javul a gyerekek munkamemóriája, szövegértése és koncentrációs képessége.

- 2-3 hónapon át végzett rendszeres mozgás után állandósulnak a pozitív eredmények: javul a matematikai készség, a kreativitás és a végrehajtó kontroll, vagyis a gyerekek jobban tudnak tevékenységeket tervezni és elkezdeni, összpontosítani és kizárni a figyelemelterelő ingereket.

Kép

Kép: Freepik

És mi a helyzet a felnőttekkel?

- Nincs olyan életkor, amelyben a mozgás ne javítana az agyunk állapotán. Sőt, bizonyított, hogy az agyi öregedési folyamatok lassíthatók és részben visszafordíthatók.

- Az agyunkat nemcsak a mérete, tehát a sejtek vagy a szinapszisok száma jellemzi, hanem az is, hogy milyen szoros a kapcsolat a különböző agyterületek között. Ezeket az összeköttetéseket pedig mozgással erősíthetjük.

- Az agy halálunkig képes a változásra. Folyamatosan új kapcsolatok tudnak létrejönni az egyes agyi területek között, de bizonyos meglévő területek is képesek új funkció ellátására. Ezt nevezzük agyi plaszticitásnak.

- Aki rendszeresen mozog, annak agya plaszticitás tekintetében hasonlítani kezd a gyerekekére. A mozgás ugyanis megváltoztatja a GABA (gamma-amino-vajsav) aktivitást, ami az agy fékje. Ha a GABA aktivitás csökken, az agyunk rugalmasabb lesz.

- A mozgás pontosan azt a kémiai folyamatot idézi elő az agyunkban, mint az antidepresszánsok. Pánikbetegség esetén is alkalmazható, mert arra kondicionál, hogy a pulzusemelkedés nem szükségszerűen egyenlő a vészhelyzettel. Ilyenkor ajánlott nem durván intenzív edzésekkel kezdeni sportolást, kezdetben elég az intenzív séta is.

- A koncentrációzavar nem egyetlen tényező függvénye, de mozgással mindegyik befolyásolható pozitív irányban. Az edzés hatására azonnal jobban tudunk koncentrálni, de léteznek hosszú távú hatásról szóló megfigyelések is. Amerikai kutatók egy 25 éves kísérlet során mintegy 3200 fiatal amerikairól gyűjtöttek adatot. Közülük, akik különösebben nem mozogtak, rosszabb volt a koncentrációs képességük és a memóriájuk, valamint lassabban gondolkodtak. A legrosszabb eredménye végül azoknak lett, akik nem mozogtak, és naponta legalább három órán át néztek tévét.

- A csikóhal alakú hippokampusz, amely az agyunk memóriáért, térlátásért és kreativitásért elsősorban felelős része, évente átlag 1%-kal zsugorodik. Emiatt tapasztaljuk, hogy az öregedéssel együtt romlik a memóriánk. Korábban azt hittük, hogy ez a folyamat a káros szokásoktól függően legfeljebb gyorsítható. Kiderült azonban, hogy rendszeres intenzív mozgással a hippokampusz mérete növelhető is. Amerikai kutatók 120 személyt figyeltek meg egy éven keresztül, agyukról MR felvételeket készítettek a folyamat elején és végén. A csoport egyik fele kardió edzést végzett, míg a másik pulzusszámot nem emelő gyakorlatokat. A lassú csoport hippokampusza átlagosan 1,4%-kal lett kisebb, a kardiós csoporté ellenben 2%-kal nőtt. Ezt az eredményt heti háromszori intenzív, pulzusemelkedéssel járó 40 perces sétával érték el.

Az edzés jótékony hatását több területen is észrevehetjük: javul a memóriánk, jobban kezeljük az érzelmeinket, negatív helyzetekre nem reagálunk olyan hevesen, jobban tájékozódunk térben, és jobban látjuk az összefüggéseket.

- A mozgástól színesebbek az emlékek. A mozgás serkenti az új idegsejtek létrejöttét, és ezek többsége a hippokampusznak az úgynevezett mintázat-különválasztó részében jönnek létre. Agyunk minden egyes emléket külön tárol, de a köztük levő különbségtétel a mintázat-különválasztó részben történik. Nélküle az emlékeink összefolynának. Minél élénkebb agyunknak ez a területe, annál árnyaltabb emlékeink jöhetnek létre.

- Hogyan eddzünk, hogy javuljon a memóriánk? Nem kell túlerőltetni magunkat, elég, ha sétálunk vagy kocogunk. Egy alkalom után közvetlenül javul a teljesítményünk, de állandó hatás csak néhány hónap rendszeres mozgás után jelentkezik.

- Legjobb, ha váltogatjuk a kardió- és izomedzéseket, mert azok a memóriánk különböző területeire hatnak. Többet tudunk a kardióedzés pozitív hatásairól, a memóriánkat illetően például idegen szavakat séta vagy kocogás közben vagy után könnyebben tanulunk. De az izomerősítés az asszociatív memóriánkat erősíti, például amikor arcokhoz neveket akarunk párosítani.

- Talán nem meglepő, hogy a mozgás a kreativitásunkra is hatással van.

Mondhatjuk, hogy már az ókori görögök is tudták, amit most kreativitás-tesztekkel mérve bizonyítottak: a séta serkenti a kreativitást. Gondolkodni, ötletelni leginkább séta közben vagy egy kiadós séta után tudunk. Nem tudom, jó lenne-e, ha az erdők megtelnének tanárok, professzorok és diákjaik csoportjaival. Számukra biztos gyümölcsöző lenne, az erdeinknek talán kevésbé. Esetleg, ha több erdőnk és ligetünk lenne…

- Lehet, hogy rossz hír, de az alkalomszerű sétáknál sokkal jobb, ha általában edzettek vagyunk, vagyis az életvitelünkhöz hozzátartozik a rendszeres testmozgás.

Aki elvesztette a lendületét, hogy a gyerekét sportolni, mozogni vigye, kimozdítsa kamasz gyerekét a szobából, és nem elég hiú ahhoz, hogy rávegye magát a mozgásra, annak ajánlom, hogy olvassa el Anders Hansen könyvét! Annyi előnyét sorolja fel a könnyű de rendszeres sportnak, aminek egyszerűen nem lehet ellenállni!