Dédnagymamája még nem tudott írni-olvasni, a roma ösztöndíjas Levente már villamosmérnöknek készül

A rólad szóló bemutatkozó-szövegben az olvastam, hogy dédnagymamád még analfabétaként nőtt fel, nem tanulhatott írni-olvasni. Míg nagymamád szeretett volna továbbtanulni, de nem engedték neki, addig édesanyád az első értelmiségi a felmenőid közül. Mesélsz róluk?

Igen, dédanyám még cigánysoron nőtt fel Cegléden, Szolnok mellett. Abban a környezetben még nem volt szokás tanulni. Nagymamám már úgy gondolta, hogy fontos az oktatás, viszont őt ebben a családja nem támogatta. Ameddig tudott, járt iskolába, de aztán kiházasították. Nagyanyám azt szerette volna, hogy ha már neki nem jött össze, a lányainak sikerüljön. Így anyukámnak és a nővérének nem is volt kérdés, hogy a gimnázium után továbbmennek egyetemre. Diplomát szereztek. Édesanyám elemzőként dolgozik, és elsősorban a romákat érintő kutatásokat végez.

Hogyan éled meg, mit jelent számodra a roma származásod?

Édesanyám roma, édesapám magyar. A cigány nyelvet nem beszélem, de anyukám még igen, az unokatestvéreim is értenek egy-egy szót. Ez nálunk már kikopott, de anyukám gyerekként sokszor vitt roma témájú előadásokra, táncházba. 
Örülök, hogy az MCC Roma Tehetségprogramjában egy kicsit mesterségesen, de próbálják visszahozni a roma kultúrát: roma értemiségiekkel találkozhatok, voltunk roma művészeti galériában, előadásokon. 

Sokaktól hallottam olyan történetet, hogy nem támogatták a tanulásban, akár az érettségitől is próbálták eltiltani. Egészen megrázó. 

Ezzel szemben nekem a szüleim mindig mondták, hogy tanulni kell. A környezetemben is mindenki, volt osztálytársak, barátok is egyetemre mentek, ezért meg se fordult a fejemben, hogy középiskola után rögtön dolgozni kezdjek. 

Menjünk vissza még egy kicsit az időben. Milyen volt a gyermekkorod? 

Alapvetően vidéki vagyok, Sülysápra születtem, kertes házban éltem négyéves koromig. Utána Budapestre kerültünk egy hetedik kerületi lakásba. Aztán az iskolák miatt sokat költöztünk. Általános iskolába Budafokra jártam, egy alternatív Waldorf-iskolába, ahol nagyon természetközeli az oktatás. A kertművelés, fafaragás, tánc – pontosabban euritmia, a baletthoz hasonló mozgás – mind-mind a tanterv része volt, ezeket nagyon szerettem. Majd átkerültem a Petőfi Sándor Gimnáziumba az első kerületbe, ami elsőre sokkoló volt: egy alternatív iskola után egy hagyományos középiskola, de aztán megszoktam. Meg kellett tanulnom, hogy ott már be kell magolni a tananyagot. 

Tizenkilenc éves vagy, elsőéves egyetemista, villamosmérnöknek készülsz. Miért ezt a szakot választottad? 

Az elektromos áram működése már általános iskolában is érdekelt, emlékszem, Nikola Tesláról is tartottam előadást. Édesapám – aki után az első keresztnevemet kaptam – kőműves-burkoló, illetve magasépítő-technikus, lakberendező, valamint ért a mozaikozáshoz is. Sok szakmát elvégzett. Nyaranta van, hogy besegítek neki a munkába. Egy ilyen alkalommal láttam, hogy házépítéskor, felújításkor a villanyszerelőknek jut a munka könnyebb része, és nem is nekik kell utána takarítani. (nevet) Akkor belegondoltam, hogy ez nem olyan rossz dolog. Anyukám erre azt mondta, hogy a villanyszerelést össze lehet kötni a mérnöki szakkal. 

Jelenleg az Óbudai Egyetem villamosmérnöki karán tanulok, legjobban a matematikát és a fizikát szeretem. 

A jövőben majd terveznünk is kell, például akkumulátorokat, ahhoz pedig nagyon kell tudni számolni. Más azért a tervezőasztalnál ülni, mint villanyt szerelni. 

Kép

Fotó forrása: MCC

Hogyan kerültél be az MCC Roma Tehetségprogramba? Mit ad neked?

Magát a szakkollégiumot nem én választottam, anyukám javasolta. Én először úgy voltam vele, hogy hétvégén lenne jobb programom is, mint tanulni. Végül még középiskolásként, tizedikben kerültem be. Aztán egyre jobban megszerettem, és úgy döntöttem, hogy egyetem alatt is folytatni szeretném. A felvételin az energiaválságról, a gázellátásról kellett prezentációt tartanom. A beilleszkedésben sokat segített a Roma Tehetség Program. Például már középiskolában is másfél órás tanórák vannak, ami segít felkészülni az egyetemi előadásokra. Élményeket és barátokat szereztem a szakkoliban. A roma társaimmal először egy informatika-felkészítő során találkoztam, aztán barátok és szobatársak lettünk. De persze tanulni is kell, személyre szabott oktatást kapunk. 

Ez mit jelent?

Külön angoltanárhoz járhatok, a felsőfokú nyelvvizsgára készülünk, két-három fős csoportokban tanulunk. Kaptam informatika-felkészítést, amit már említettem. Itt merőben mást oktatnak, mint az egyetemen. Például közgazdaságtant, amit én korábban sohasem tanultam. Szoktak jönni hozzánk pszichológusok, akik time-managementet, tanulásmódszertant is oktatnak. Nagyon sokfélék az előadások. 

Jönnek nemzetközi előadók is, de áprilisban például autisták jártak a szakkollégiumban, a saját mindennapjaikról beszélgettünk, arról meséltek, hogyan tudjuk mi, átlagemberek segíteni őket. 

Ezen kívül szerveznek nekünk külön programokat: karácsony táján megnéztük a Diótörőt, március 15-e környékén pedig a Madách Színházban jártunk. A szakkollégiumnak köszönhetően életemben először vitorlázhattam, vitorlást vezethettem kormányosként. 

A külön programok ingyenesek számotokra?

Alapvetően a teljes képzés költségeit, illetve a külön programokat, mint például a nemzetközi előadók prezentációit, kerekasztal-beszélgetéseket a szervezők állják.

A már említett bemutatkozó-szövegben azt írod, hogy nemzetközileg elismert villamosmérnök szeretnél lenni. Vagyis külföldön képzeled el a jövődet? 

Ha dolgozni nem is, szívesen tanulnék külföldön. Egyelőre inkább csak az Erasmus programban gondolkodom. Remélem, hogy az egyetem utolsó évében már lesznek olyan gyakorlatok, amiknek köszönhetően könnyebb lesz elhelyezkedni. 

Úgy tűnik, számodra egyenes út vezetett a szakkollégiumba, de nem minden kortársad ilyen szerencsés. Ezt hogy látod? 

Akiket otthon nem támogatnak, a szüleik nem tudják megadni a megfelelő segítséget, azoknál nagyon fontos, hogy legyen támogató tanári háttér. A programban vannak olyan roma fiatalok, akiknek a tanáraik javasolták, hogy „gyere fel Budapestre, tanulj itt, kapsz kollégiumot”. A tehetségprogram egyetemi részén 14-15 diák tanul, a középiskolai részén meg talán harmincan. 
Nálunk családias a közeg. Tudjuk egymást segíteni, ha valakinek családi, magánéleti problémája van, lelkileg támogatjuk. Többen vannak, akik az egyetem végén járnak, szakdolgozatot írnak, akár nekik segítünk interjúalanyként. Másrészt törekszünk arra, hogy ne csak a képzéshétvégéken, havonta egyszer találkozzunk, hanem eljussunk együtt moziba, kirándulni, bográcsozni. 

Ért valaha hátrány a származásod miatt?

Soha… És ezen csodálkoztam is, mert másoktól mindig hallottam, hogy mennyi negatív megkülönböztetésben volt részük a roma származásuk miatt. Amikor elmondtam bárkinek, hogy félig roma vagyok, semmi nem változott, mintha meg sem hallották volna. De azt is hozzá kell tenni, hogy nem tűnök tipikusan romának. Se a bőrszínem, se a beszédem alapján.

Mit gondolsz, a roma, illetve a cigány szavak használatáról? A cigány a magyar nyelvben pejoratív kifejezés. Mikor bántó az, hogy cigány, és mikor nem?

Ha egy roma értelmiségi azt mondja nekem, hogy cigány, azt nem veszem magamra. De ha az utcán valaki azt kiáltaná rám, hogy cigány, nem azt, hogy roma, az negatívan érintene.

Egyik képzéshétvégén a szakkollégiumban is feljött ez a téma. A roma a PC, mert a cigány szóhoz napjainkban rengeteg negatív kifejezés tartozik. A roma szó számomra a kultúrát jelenti, a zene, a tánc jut róla eszembe. Ezért jobban szeretem, ha ezt használják, használjuk. 

Ha már a kultúrát említed, mit csinálsz szabadidődben?

Sportolok, kungfuzom, mondjuk most kicsit elkanászodtam, mert jött a húsvét, meg külföldön is voltam, kimaradt pár hét. Thaiföldre utaztam egy jógatáborba apukámmal, aki nagy nehezen rávett erre. Először kultúrsokk volt, az emberek ott teljesen máshogy gondolkodnak. Mindenki mosolyog, azt hittem, hogy azért, mert turisták vagyunk, és ez a szolgáltatás része. De aztán kiderült, hogy nem, ott tényleg ilyen kedvesek az emberek. Nemrég elkezdtem társastáncolni, és egyre többször megyek mind roma tematikájú, mind roma származású előadók programjaira, legyen szó akár táncházról vagy zenei koncertről, például Barcelona Gypsy balKan Orchestra, Besh o droM.