Csák-Nagy Kriszta

Könnyű szeretni azt, aki a kedvünkben jár és viszontszeret, ugyanakkor nehéz egy rosszra hajló, engedetlen, problémás gyermeket elfogadni. Egy szülőnek kötelesség, és egy pedagógus...

A farsangi álarc – szemben az orvosi maszkkal – elsősorban a szemet takarja, de az egész arcot is elfedheti. Épp a legárulkodóbb vonásainkat zárja...

Minden évszaknak megvan a maga szépsége, amiért lehet szeretni. A telet leginkább a karácsony és a hó varázsolja meghitté, szerethetővé. Karácsonyaink még vannak, ha...

Vízkereszt napján, január 6-án emlékezünk a napkeleti bölcsekre, akik egy különleges csillagot látva az égen, hosszú utat jártak be, hogy megtalálják a zsidók újszülött...

Mindig nagy szükség volt odaadó, családjukért élő, példaértékű édesapákra. Ma is így van ez, amikor a világ egyes pontjain a férfi a család diktátora...

Szeretünk jelentős, lélekemelő pillanatok részeseivé válni. Magam is többször gondolkodtam azon, milyen jó lett volna a kis Jézus jászola közelében kuporogni; názáreti szomszéd gyermekként...

Advent harmadik vasárnapja, a rózsaszín gyertya felhívás számunkra: „gaudete”, vagyis „örüljetek!” De lehet-e parancsra örülni? Ki tudjuk-e kényszeríteni akár magunkból, akár másokból az örömteli...

Advent első vasárnapjával megkezdődött a karácsonyvárás. Lehet ez számunkra egy toporgó-sürgető visszaszámlálás és egy lehetőség, hogy valami változzon bennünk, miközben ünneplőbe öltöztetjük a szívünket...

Gyermekkorom legizgalmasabb élményei közé tartozott a Mikulás-várás. Nálunk az volt a szokás, hogy az ablakhoz, a függöny mögé rejtette az ajándékot. Többször elhatároztam, hogy...

Ki az, akinek ne csengene ismerősként a név: Balázs Fecó? Ki az, aki ne tudná folytatni egy-egy ismert slágered szövegét, mint egy memoritert, az...

Ránézésre senki sem mondaná, hogy pap – legfeljebb a templomban, miseruhában. Sokkal inkább egy jóságos nagypapának látszik. Amikor pedig belefeledkezik a játékba, és önfeledten...

Az ősz vége lassan már télbe fordul, a nappalok egyre borongósabbak. Hamar estévé válnak a késődélutánjaink. A természet hanyatlása, álomba szenderülése közelebb visz minket...

Mindenféle rémhíreket hallunk, kommentekben ölt testet az egyre inkább elhatalmasodó düh, kétségbeesés, bizalomvesztés. Félelemben élünk: félünk az életterünk beszűkülésétől, a megélhetési problémáktól, az ellehetetlenüléstől...

Furulyavarázslónak nevezte visszaemlékezésében Dsupin Kata édesapját, aki népzenész, az élő népzene gyűjtője, a Zeneakadémia népi furulyatanára volt. Az 57 éves korában elhunyt Dsupin Pál...

Születésünktől fogva ragaszkodunk és elengedünk. Életünk ritmusa ez, akár a lélegzés. Van, amit magunkban tartunk, van, amit szélnek eresztünk. Olykor könnyebben, máskor nehezebben. Bárhogy...

Mindannyian ragaszkodunk valakihez vagy valamihez: barátokhoz, szerelmekhez, családtagokhoz, tárgyakhoz, emlékekhez, elképzelésekhez. Nem könnyű elengedni azt, aki vagy ami hozzánk tartozik. Sem fizikálisan, sem lélekben...

Ha a hálóra gondolok, leginkább a pók szőtte háló, a drótháló vagy a halfogáshoz használatos háló jut eszembe. Ezek láthatók és kézzelfoghatók, külső szemlélőjük...