Csak egy hosszú lépés: Tihany és a Balaton-felvidék

A legnagyobb vidámpark

A kincskeresést a Tihanyi-félszigeten kezdjük. A „kötelező” apátsági látogatás és panorámaszelfizés után sétáljunk le a Belső-tóhoz a családdal! Ráhangolódásként kezdjünk a Levendula-házzal, ahol modern eszközökkel mutatják be a félsziget vulkanikus múltját, természeti különlegességeit, és ismereteinket gyarapíthatjuk levendula témában. Látogatásunkkor Vers Józseftől (vezető, Tihanyi Tájegység, BfNPI) megtudtuk, hogy június végén egy telepített akciókamerás rendszert üzemelt be a múzeum, így a bejáratnál elhelyezett képernyőkön élőben és közelről követhetjük a Belső-tó partján élő ürgék hétköznapjait. Korszerűsítették a vetítőtermet is, ahol júliustól az új levendula-dokumentumfilmet is megnézhetjük. Infó, programok és jegyárak: www.levendulahaz.eu.

A tó partján érdemes lefeküdni a gyepre és csendben várni. Az itt élő ürgék hozzászoktak a sok látogatóhoz, így ha szerencsénk van, tőlünk néhány méterre bukannak fel a félénk állatok. Folytatásként szürkemarhák mellett sétálunk el, majd jobbra vesszük az irányt. A Csúcs-hegy és az Apáti-hegy közti nyeregben találjuk az őslevendulást. Júliusra már leszedték a virágokat, a régi ültetvény rusztikus szépsége azonban megéri a látogatást, mielőtt felkapaszkodunk az Apáti-hegy tetejére. Itt egy kiálló sziklaszirtről olyan pazar kilátás nyílik, amivel Tihany előkelő helyezést nyerhetne a világ legszebb panorámája versenyen. Tavaly novemberben adták át a közeli Őrtorony-kilátót, azonban engedélyeztetési problémák merültek fel, így az hivatalosan még nem látogatható. Ha napos időben érkeztünk, sétáljunk le a sajkodi strandra, kevés ennél eldugottabb és békésebb öblöt találni a Balatonnál. Jegyár 450 forint, parkolódíj 250 forint/óra, vízibicikli 1500 forint/óra, 10 dkg keszeg 380 forint.

Kornyikáljunk!

Örök fiataloknak ajánljuk a Kornyi-tót. Innen – vagyis a közeli domb tetejéről – nyílik az egyik legszebb kilátás a Káli-medencére. Veszprémi Imre „Emberi Komédia” (1986) szoborcsoportja pedig fantasztikus, földöntúli, pazar díszletekbe öltözteti a tájat. A helyszín Kővágóörs és Köveskál között található, érdemes kerékpárral érkezni. Romantikus lelkeknek javasolt az üveg bor, szóda, pokróc, szúnyogriasztó és a naplemente körüli érkezés. Az éjszakai égbolt és a holdfény kozmikus dimenziókba helyezi a szobrászművész alkotásait, a cikk írója a Pink Floyd Division Bell albumának zenéit is hallani vélte a Kornyi-tó békazenekarának feldolgozásában.

Amennyiben egész éjszakára „rabok” maradtunk, reggel érdemes Köveskálra tekerni, a falu méltán magasztalt gasztrokultúrája országszerte egyedülálló. Nekünk eddig a Kővirág a kedvencünk, a bejáratnál olvasható „Étel, Ital, Ágy” mottót nagybetűsen kell érteni, mindhárom a legmagasabb színvonalat hozza.

Pajtások és pálosok

Török László fotóművész „A család” című fényképe első díjat nyert a World Press Photo pályázaton 1973-ban. Az akkori magyar kultúrpolitika a szocialista család szétbomlására utalónak tekintette művét, így az alkotó a rendszeren kívül találta magát, a díjátadóra sem mehetett ki. László azonban nem adta fel a művészi pályát, és kalandos évek után 1991-ben megalapította Salföldön a Pajta Galériát, amely az elmúlt 25 évben a Káli-medencébe kivándorolt művészek találkozóhelye és a kortárs magyar fotográfia kiemelkedő központja lett. A régi parasztház udvara mesebeli a közepén álló hatalmas diófával, az udvaron épített kemencéből tökéletesen sütött húsok kerülnek az asztalra. László és felesége, Éva hét éve végleg Salföldre költöztek, azóta a Pajta egész évben nyitva. Étellel, itallal és szállással várják a vendégeket, Lászlót pedig jó eséllyel megtaláljuk a bejárat melletti kedvenc asztalánál. A beszélgetés vele olyan, mint egy szelet történelem, beljebb lépve a falakon elhelyezett rengeteg kép mesél az elmúlt 50 év Magyarországáról. Salföld faluházában júliustól szeptemberig fotókiállítást rendeznek, augusztusban pedig a hagyományosnak tekinthető képzőművészeti árverést rendezik meg a Pajtában. Infók: www.salföld.hu.

A Pajtától indulva kirándulhatunk a kőkúti pálos kolostor romjaihoz. Az út jól jelzett, a távolság mintegy két kilométer, ha tehetjük, hagyjuk az autót a galériához tartozó parkolóban. Az erdőben, már a romokhoz igen közel látható nordic walking-tábla szerint a pálos kolostor még 7,5 kilométer. Ez megtévesztő lehet, figyeljünk, hiszen innen már csak 200 méter van hátra a helyszínig. A kolostort először egy 1263-as iratban említették, 1475-ben búcsúengedélyt kapott, majd az 1554-es török hadjárat áldozata lett, ekkor végleg elhagyták a szerzetesek, az épületek nagy részét a következő évszázadokban széthordták. Állagvédelme 1959-ben kezdődött, 2007-re pedig sikeresen befejezték a felújítási munkákat. A mélyen az erdőben rejtőzködő kolostor mellett jól kiépített pihenőhely várja a kirándulókat, érdemes több időt szánni a helyszínre, és akár egy sütögetős pikniket is be lehet tervezni.

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.