Biztos nem „húsevő baktérium”?

A lázas gyermekével orvoshoz forduló, aggódó szülőt nem mindig nyugtatja meg a legyintőmozdulat és a „Csak egy kis vírus!” kijelentés. Valóban ez a leggyakoribb és legbanálisabb, tüneti kezelést igénylő megbetegedés. Pár nap után lázmentesség és javulás várható. Olykor persze az egyszerű panasszal járó betegség is lehet veszélyes, és a kis számú rémtörténet mindig hatékonyabban terjed, mint a mindennapos sikerrel gyógyuló betegségek híre. Mikor vigyük a gyereket ügyeletre, és mit kell tudnunk az antibiotikumos kezelésről?

Mikor kell antibiotikum?

A rettegett, náthás tünetekkel kezdődő járványos agyhártyagyulladás ritkán merül fel, amíg további jelek, úgymint bőrbevérzés, aluszékonyság, tarkókötöttség nem jelentkezik, nem kell ettől tartani. Ennél lényegesen gyakoribb, de még mindig ritkának mondható a vírusos megbetegedés bakteriális felülfertőződése, amely a meglévő panaszok súlyosbodásával (több napos láz, általános állapotromlás) vagy továbbiak jelentkezésével jár. A lázmentes időszak ellenére is rossz közérzetű, rossz benyomást keltő gyermekkel kontrollvizsgálatra kell menni, ha szükséges, kiegészítő vizsgálatokra vinni (vérvétel, vizeletminta, mellkas röntgen). De sokszor csupán a megbetegedés lefolyása alapján is javasolható az antibiotikum terápia. További várakozás csak szoros kontroll mellett és megbízható szülővel lehetséges. Egy kórház technikai hátteréhez képest a korlátozott háziorvosi alapellátás nem teszi lehetővé minden esetben a célzott antibiotikum adását, de a klinikum szerint (húgyúti, légúti fertőzés) dönthet alkalmasnak vélt antibakteriális terápia mellett. Megfelelő antibiotikum esetén 2-3 nap után várhatunk javulást. Váltás vagy kiegészítés válhat szükségessé a változatlan vagy romló állapot, illetve a több napot igénylő tenyésztési lelet (torok-, vizeletminta-leoltás) érzékenységi spektruma alapján. A szülővel közösen meghozott döntések nem is olyan egyszerűek. Aki nem élvezi a nagyszülők támogatását vagy nem tud több napot otthon maradni gyermekével, sokszor a vírusfertőzésre is antibiotikumot kér, pedig a vírusok ellen szinte kizárólag csak oltásokkal védekezhetünk.

Mire kell figyelni?

Az antibiotikumok alacsony dózisú alkalmazása, idő előtti felfüggesztése növeli a baktériumok „ellenálló képességét”. A különböző rezisztenciájú kórokozókkal szemben a szélesebb spektrumú vagy kombináltan alkalmazott, erősebb antibakteriális gyógyszerrel van esélyünk. A baktériumok ellen vívott harc ártatlan áldozata a normál baktériumflóra (bél, bőr), amely emiatt összetételében
megváltozhat és ez további panaszt eredményez. A kialakuló hasmenés, hasi fájdalom részben megelőzhető a „jótékony bacikkal” (probiotikumok) és az azok szaporodását segítő prebiotikummal (joghurt).

Aludjunk rá egyet?

A banális betegség enyhe tüneteitől a kritikus állapotig igen hosszú az út, de az utóbbitól tartva hajlamosak vagyunk gyermekünket kézen fogva a fél városon áttörni, több ügyeletet megjárni.
 Ennek az aggodalomnak az egyik oka a tájékozatlanság, a válogatás nélküli virtuális információk, amelyek
sokszor pánikot keltenek. A kórházi honlapokon nemcsak a leggyakoribb betegségek kezelése (tüneti szerek), hanem az ügyeleti rend is megtalálható. Ugyanakkor az első tünetek észlelésekor nem feltétlenül kell ügyeletre rohanni, a nagymama tanácsa (hűtőfürdő) és a testtömeg szerint alkalmazott lázcsillapító kombinációja lázmentes, pihentető éjszakát hozhat, és a másnap felkeresett
 háziorvos már többet lát a megbetegedés jellegéből. Idő kell a panaszok és a tünetek kibontakozásához és a megalapozott diagnózishoz, terápiához. Hasonlítható ez az eső után kibújt kis gombákhoz, amelyekről még nem tudni, ehetőek-e vagy bolondgombák, de 2-3 meleg nap után a kifejlett példányoknál már biztosan megállapítható.

Mennyire lehet felkészült egy szülő?

Szinte biztos, hogy minden gyermek lesz lázas, köhögni is fog, hasát fájlalja és egyszer fejre is esik. Mindezek az agyhártya-, a tüdő- és a vakbélgyulladás, illetve a koponyaűri vérzés félelmét keltik bennünk. Ezek nem mindennapi betegségek, többnyire csak a család kedélyét borzolják fel, mégis lesz, akinél valóban fennáll a gyanú. Minél előbb orvoshoz kell vinni, ha egyidejűleg a láz és a köhögés többnapos, a gyermek aluszékony, tudata zavart, epilepsziás görcs vagy bőrbevérzések jelentkeznek, illetve észrevesszük, hogy a hasát védi és keménynek tapintjuk. A háziorvossal vagy az ügyelettel folytatott telefonos megerősítés után már mindenképp indokolt a sürgős egészségügyi segítségkérés, mentőszállítás és ellátás.

Bár a kisebbek fájdalomlokalizációja nem fogadható el fenntartások nélkül, a közvetett jelekből sok mindent megtudhatunk. Például összegörnyedve védik a hasukat vagy elutasítják a táplálékot a fájdalmas nyelés miatt. Az „olyan furcsa lett hirtelen a gyerekem” szülői aggodalomra és megérzésre megnyugtató választ csak annak adhatunk, aki kérdez. Ezért kérdezni szabad és kell is!