Beszéljünk a pénzről! - A pénzügyi nevelés már gyerekkorban elkezdődik

Kinél van a kasszakulcs?

A pénz a házasságban nem lehet tabutéma, a feleknek muszáj átbeszélniük az ilyen jellegű kérdéseket. Viszont nem mindegy, hogyan, ugyanis a pénz körüli vita a válás egyik legbiztosabb előrejelzője, minél gyakoribb, annál nagyobb az esélye a válókereset beadásának. A felmérésekből az is kiderül, hogy a pénz a házassági viták egyharmadánál téma. „Az ilyen nézeteltérések hátterében gyakran az áll, hogy nem tudjuk, a másik félnek mit jelent a pénz. Mert az alapvetően négy dolgot testesíthet meg: biztonságot, kontrollt, élvezetet és státuszt. Probléma akkor van, ha én férjként a biztonságot kötöm a pénzhez, és ha az ölünkbe pottyan egy nagyobb összeg, azt félre akarom tenni, miközben a feleségem az élvezetet látja benne, és inkább wellnesshétvégére költené” – mondja dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta. Ilyenkor kezdődnek a veszekedések, mondván, a feleség elszórná a pénzt, ezért felelőtlen, a rosszabb időkre előre tervelő férj pedig fukar, fogához veri a garast. Pedig csak azt kellene megérteni, hogy a pénz az egyik félnek biztonságot jelent, a másiknak élvezetet. Emiatt lenne jó vita helyett az, hogy olyan megoldást keresünk, amely mindkét fél szempontjait figyelembe veszi, például az összeg egyik felét eltennék tartalékba, a másikból pedig elutaznának.

A pénzhez a hatalom kérdésköre is erősen kötődik, és ezen a téren sokan a céges gondolkodást viszik haza. Például, ha egy cégbe az alaptőke kétharmadát az egyik fél teszi be, a másik pedig csak az egyharmadát, akkor ez teljes joggal tükröződik a döntési jogokban. „Ez a gondolkodásmód házasságban nem működik, az nem egy cég, hanem két egyenrangú ember életközössége. Ennek meg kell mutatkoznia az élet minden területén, mert ha nem, akkor a házasság dinamikája könnyen átrendeződik, a feleség elkezdhet apaként tekinteni férjére, aminek negatív szexuális vonatkozása is van” – mondja a párterapeuta. Mihalec Gábor a közös kassza – külön kassza kérdéskörére is kitér. A Kaliforniai Egyetem tanulmányát idézi, amelyben egyebek mellett azt vizsgálták, hogy a párok pénzkezelése milyen összefüggésben van boldogságérzetükkel. Kiderült, hogy a helyzet külön kassza mellett a legrosszabb, azt követi a részben közös kassza. A legideálisabbnak a közös kassza bizonyult. Előnyét az adja, hogy akik közös kasszán élnek, folyamatosan egyeztetik értékrendjüket, tudják egymásról, mit tartanak fontosnak. Emiatt pedig a kapcsolatok is gördülékenyebben működnek, könnyen meg tudnak birkózni a hatalmi egyensúlyokkal. A tanulmányból az is kiderült, hogy sokkal jobban bíznak egymásban azok a párok, akik közös kasszán vannak. Viszont ez a módszer a sok előny mellett sem mindig jó választás, szakértőnk sem ajánlja olyan esetekben, amikor a bántalmazás bármilyen szinten előkerül, függővé válik bármelyik fél, pszichés problémák állnak fenn, esetleg túl friss a kapcsolat.

Nem csak játék

„Fontos, hogy már a kicsik is lássák, egy játékot meg tudunk-e venni vagy sem. Ha nem, azt is érteniük kell, hogy miért nem, tehát kell erre magyarázat. Nem érdemes ezt titokzatos kérdésként kezelni, nyíltnak kell maradni” – mondja Csupor Éva klinikai és mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus. Ennek kommunikálása már óvodás korban, sőt, akár már bölcsiseknél is lehetséges. Például, ha a családfő a járványhelyzet miatt részmunkaidőre kényszerült, és amiatt csökkent a keresete, akkor a gyerekeknek el lehet magyarázni, hogy apa a vírus miatt kevesebbet dolgozik, nem kap annyi fizetést, mint korábban, így vásárolni is kevesebbet lehet. De ha visszaáll a régi rend, és apu újra többet dolgozik, lehet majd venni új játékot. A probléma ilyen megfogalmazása a kicsik szintjén is érthetővé teszi a helyzetet. A gyerekek számára azt is érdemes egyértelművé tenni, hogy ha valamire nemet mondunk, az nem azért van, mert ellenkezni akarunk vele. Ebben sokat segíthet például az, ha bevásárlás közben a gyerekek is hallják, minek milyen értéke van.

Amellett, hogy a szülők betekintést engednek a való életbe, az ovisoknak hasznosak lehetnek a pénztárgépes vagy boltos játékok is, amelyeknél különféle játék élelmiszert vagy egyéb terméket lehet venni, azokkal lehet játszani. Ezek a tevékenységek náluk még nem tudatosak, de segítenek abban, hogy azzá válhassanak. A játékok a nagyobbaknál is fontosak, és szerencsére már sok olyan társasjáték van, amely kifejezetten segíti a pénzügyi tudatosság kialakulását. Régi példa erre a Gazdálkodj okosan!, amit már az alsó tagozatos gyerekek is megértenek, de rengetegen szeretik a Monopolyt és a Capitalyt is. Azok a telefonos játékok semmiképp nem szerencsések, amelyek arra épülnek, hogy pénzért – jellemzően pár dollárért – extrákat kaphatnak a gyerekek. Például különleges öltözéket a figuráknak, hatékonyabb fegyvereket. Ez egyfajta „beetetés”, egyrészt mert a néhány dollárból egyre több lesz, másrészt mert a gyerekek így arra szoknak rá, hogy fiktív dolgokra költik a valódi pénzt.

Kép

Kép: GettyImages Hungary

Nem szerencsések a bevásárlóközpontok automatái sem, amelyek némi fémpénzért adnak ki véletlenszerűen kisebb játékokat. Ezek a többségében műanyag játékok értéktelennek és fölöslegesnek tűnhetnek, de a gyerekek számára nagyon vonzóak. Ha egy gyerek ilyesmit szeretne, jobb elmondani neki, hogy az arra költhető pénzt inkább félretesszük, és később veszünk számára olyan játékot, amire igazán vágyik. Ezzel is segíthetünk megérteni a pénz értékét és a takarékosság fogalmát.

Hasznos segítség

Ahogy a gyerekek növekednek, kialakul a számfogalmuk és egyre jobban értik a pénz értékét, be lehet őket vonni a család pénzügyi kérdéseibe is. „Ha mi magunk is tervezünk, és van költségvetésünk, akkor jó, ha a kicsik hallanak erről, tudják, hogy a szülők ilyesmiről beszélnek. Ha már nagyobbak, segítséget is lehet kérni tőlük például úgy, hogy a számokat ők írják be a táblázatba, a számítógépbe. Így a gyerekek egyre jobban bevonódnak a pénzügyi döntésekbe, észrevétlenül tanulják meg az anyagi kérdések kezelését” – magyarázza Csupor Éva. Az is hasznos, ha a család valamilyen háziállatot tart, és arról a kicsi gondoskodhat. Ehhez mindképpen tudatosság kell, hiszen ismerni kell az állat igényeit. Ez akár egy növénynél is így van, mert azt is locsolni kell. Egy kisebb állatkánál, például hörcsögnél vagy halnál az eleséget veheti akár a gyerek is a zsebpénzéből, bár az mindig a családi költségvetés függvénye. Egy nagyobb állat, például kutya ellátását valószínűleg már nem fedezi a gyermek zsebpénze. Ilyenkor a tápot értelemszerűen a szülő veszi (a gyerek néha vehet jutalomfalatokat), de annak beosztása, adagolása lehet a gyerkőc feladata. Ez mindenképp segíti azt, hogy előre tervezzen.

Mi legyen a zsebpénzzel?

Sok család bizonytalan a zsebpénz kérdéskörében, hogy annak legyen-e jutalmazó szerepe, bármilyen konkrét funkciója. Az semmiképp nem szerencsés, ha a gyerek akkor kap ilyen juttatást, ha ötöst szerzett az iskolában, vagy kitűnő bizonyítvánnyal zárta a félévet. „A kutatások mind azt mutatják, hogy ez csak rövid távon hatékony. Hosszú távon nem alakul ki belső motiváció. A gyerektől ilyen módszerekkel éppen azt vesszük el, hogy pusztán az eredményére, a teljesítményére legyen büszke” – emeli ki a pszichológus. Ha ez a helyzet, akkor a gyerek szeme előtt csak az lebeg, hogy az ötösért pénzt kap, nem pedig az, hogy valamiben jól teljesít. Emiatt szerencsésebb, ha a zsebpénzt nem a tanulmányi eredményhez kötik, hanem a család költségvetéséhez igazítva tervezhetően adják. Ezzel a gyerek megtanulhatja, hogy mennyi ideig kell gyűjtenie például egy legóra, és rájöhet arra is, hogy ha menet közben a pénzét elkölti apróságokra, akkor csak később veheti meg a vágyott játékot. Megérthetik így azt is, hogy vannak dolgok, amikre várni kell, nem lehet mindent azonnal megszerezni.

Ne titkolózzunk

A csemetéknek az otthoni pénzügyekről konkrétabban is lehet beszélni, így kerülve el azt, hogy irreális elképzeléseik legyenek a világról, a munkaerőpiacról. „Fiataloknál magam is tapasztalom, hogy elvárt kezdő fizetésként a valóságtól elrugaszkodott összegeket mondanak. A tényekkel emiatt is fontos időben szembesülniük, látni, hogy a családnak milyen bevételei, milyen kiadásai vannak. Ezzel kerülhető el, hogy pályakezdőként irreális elvárásaik legyenek, és például egyből valamilyen drága kocsit akarjanak venni” – magyarázza a pszichológus. Annak érdekében, hogy a fiatalok tisztában legyenek a realitásokkal, érdemes nekik azt is elárulni, hogy a szülők mennyit keresnek, mennyi pénzből gazdálkodnak. Persze nagy kérdés, hogy egy szülő mennyire mer ilyen kényes kérdéseket megosztani a gyerekekkel, mennyire tart attól, hogy az téma lesz például az iskolában. Emiatt fontos az ilyen információk tálalását mindig a gyerek életkorához, habitusához illeszteni – tehát ahhoz, hogy mennyire kotyoghatja ki. A pénzügyekről való beszélgetésben megtapasztalhatja azt is, hogy ez egy olyan téma, amit nem osztunk meg bárkivel. Lehet például a hírek kapcsán beszélni arról, hogy Magyarországon mennyi az átlagfizetés, és ehhez képest anya vagy apa mennyit keres, és abból mennyit kell mindenképpen elkölteniük egy hónapban. A gyerekkel azt is érdemes megosztani, ha valamelyik szülő elveszti a munkáját, erről hazudni semmiképp nem tanácsos. Ha ezt eltitkolják, akkor a gyereknek nem lesz reális képe arról, hogy ilyesmi előfordulhat. Másrészt a titok megmagyarázhatatlan, fölösleges szorongást okoz a gyereknek. Nagyon fontos az is, hogy a lássák azt a folyamatot, hogy egy ilyen helyzetből ki lehet jönni, lehet változtatni, alkalmazkodni, új utakat keresni, egyszóval meg lehet küzdeni vele. Később akár pozitív emlékké válhat az a nehéz időszak, amikor apa vagy anya nem tudott dolgozni, elment pár hónapra pizzafutárnak, vagy éppen elment egy tanfolyamra, és új szakmát tanult. Mindemellett a saját szüleiről is reálisabb képe alakul ki a gyereknek.

Pénzügyek és önismeret

A serdülőkkel már a hiteleket is meg lehet ismertetni, el lehet nekik magyarázni, hogy a kölcsönök mit jelentenek, mire jók, mire nem valók. Ez fontos, mert sokszor még a felnőttek sem veszik komolyan, hogy igenis el kell olvasni az apró betűs részeket, a kamat mellett a teljes hiteldíjmutatót is nézni kell. A THM ismerete azért kulcskérdés, mert szemben a kamattal, az egy olyan egységes mutató, amelyből kiderül, hogy az adott kölcsön felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie. Az alapfogalmak mellett fontos az önismeret is. „Ez nem csak a gazdasági kérdéseknél, hanem mindenféle tervezésnél fontos. Akinek ugyanis jó az önismerete, az tudatosabban tudja élni az életét, akár a pénzügyekben is. Ha pedig egy családban a férj vagy a feleség jobban otthon van az ilyen kérdésekben, akkor szerencsésebb, ha ő kezeli azokat, a másik pedig olyan témákkal foglalkozik, amelyekben ő a jobb” – mondja Csupor Éva. Ehhez viszont arra van szükség, hogy az önismeret rendben legyen, mindenki tisztában legyen az erősségeivel és a gyengéivel, tudja, hogy mely képességeit kell fejlesztenie. Az erre való törekvés már gyerekkorban is erősíthető. Az első lépés ebben az lehet, ha mi magunk megpróbáljuk minél jobban megismerni saját gyerekünket, annak erősségeit, gyengeségeit, és nem az általunk elképzelt jövőt erőltetjük rá. Érdemes adott esetben pszichológus segítségét kérni akár a pályaválasztásban is, mert ő segíthet egy reális énkép kialakításában, amely mindenfajta tudatos tervezés alapja. 

A családi pénzügyi melléklet megjelenésének támogatója a Magyar Nemzeti Bank.