Az ország demográfiai helyzete foglalkoztatja a magyarokat
Elsősorban a házasok, a gyermekesek, illetve a nagycsaládosok érdeklődnek hazánk demográfiai folyamatai iránt, a fiatalokat kevésbé foglalkoztatja a kérdés – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért legújabb reprezentatív kutatásából. Az emberek érzékelik a magyar családpolitika népesedésre gyakorolt hatását, annak demográfiai eredményeit, ismerik főbb, európai viszonylatban is jelentős sikereit.
A nyugati világ egyik legnagyobb problémája az, hogy nem születik elég gyermek, holott a gyermeket vállaló és nevelő családok nélkül nehéz fenntartható társadalomról beszélni. Magyarország kiáll a hagyományos családi értékek mellett, ösztönzi a családalapítást és a gyermekvállalást. Ennek eredményei ma már megmutatkoznak a népesedési adatokban, de kérdés, hogy ezzel mennyire vannak tisztában a magyarok, ezt vizsgálta a KINCS.
A résztevevőknek egy 1-től 10-ig terjedő skálán kellett megjelölniük, mennyire érdekli őket Magyarország népesedési helyzete. A válaszadók átlagosan 7-es értéket adtak. Minden második ember kifejezetten érdeklődik a népesedési kérdések iránt, negyedüket egyáltalán nem érdekli, negyedük pedig semlegesen áll a témához. A válaszadókat alapvetően érdeklik a hazánkban zajló demográfiai folyamatok, azonban az elmúlt időszakban végbement főbb népesedési változások nem mindegyikével vannak tisztában. Azt tudják, hogy nőtt a házasságkötések, születések száma, de például a válások és az abortuszok számának alakulásával kapcsolatban még mindig az van a köztudatban, hogy romlanak az értékek, miközben 2010 óta jelentős javulás volt mind a kettő esetében.
A KINCS azt is vizsgálta, hogy hazánk népességszámának alakulásáról milyen ismeretekkel rendelkeznek. Míg a KSH adatai szerint 2010-ben valamivel több, mint 10 millióan éltek Magyarországon, addig 2021-ben már 9,7 millió volt hazánk lakossága, tehát csökkent az ország népessége. Mindezzel 42%-a volt tisztában, 48% nem tudott helyesen válaszolni a kérdésre.
A legtöbben arra tudtak helyesen válaszolni, hogyan változott a házasságkötések száma: a válaszadók 64 százaléka tisztában volt azzal, hogy az elmúlt tíz évben ez a szám nagymértékben növekedett. Míg 2010-ben 35 520 házasságot kötöttek, addig 2020-ban már 67 301 pár fogadott egymásnak örök hűséget.
A házasságkötések számának emelkedésével párhuzamosan a válásoké évről évre csökken: 2010-ben 23 873 házasságot bontottak fel, a tavalyi évben viszont már csak 14 979-et. Legutoljára 1958-ban volt ez a szám ilyen alacsony. Ennek ellenére a válaszadók mindössze 14 százaléka tudta, hogy az elmúlt tíz évben csökkent ez a szám.
A válaszadók több, mint fele tudta helyesen, hogy 2010 óta emelkedett a gyermekvállalási kedvet mutató termékenységi ráta és azt is, hogy növekedett a megszületett gyermekek száma. 2010-ben 90 335 volt az élveszületések száma, 2020-ban pedig 92 338 gyermek jött a világra Magyarországon.
A válaszadók nagyobb része a Magyarországra visszaköltözők számáról a valóságtól eltérő ismerettel rendelkezik. Miközben 2016 óta már minden évben többen térnek haza, mint ahányan elhagyják az országot, tízből négyen mégis úgy gondolják, hogy még mindig nagyobb arányú az elvándorlás mértéke, mint a visszavándorlásé. Kevesen tudják – a megkérdezettek egynegyede –, hogy hazánkba sokkal többen költöztek vissza az utóbbi években, mint 2010-ben, a számuk több, mint megtízszereződött.
Miközben 2010 óta 41%-kal kevesebb abortuszt végeznek hazánkban, mégis közel minden ötödik válaszadó (19%) úgy gondolja, hogy 2010 óta nőtt a terhességmegszakítások száma. Az utóbbi évtizedben folyamatos a csökkenés, 1954-ben volt utoljára olyan alacsony az abortuszok száma Magyarországon, mint most. A magyarok csupán negyede tudja, hogy csökkent a művi vetélések száma: 2010-ben 40 449, 2020-ban pedig megközelítőleg feleannyi, 23 901 abortuszt végeztek hazánkban.
Demográfiai ismereteink
Az ország népesedési helyzete leginkább a 65 év felettieket (64%), a házasságban élőket (56%) és a gyermekeseket (55%) foglalkoztatja. Minél több gyermeket nevel egy válaszadó, annál nagyobb érdeklődést mutat: az egygyermekeseknél 48 százalék, a kétgyermekeseknél 56 százalék, míg a három- vagy többgyermekesek esetében 61 százalék ennek aránya. Az életkor előrehaladtával is nagyobb érdeklődés mutatkozik: a 18-29 évesek 38 százaléka, a 65 éves és idősebbek közel kétharmada érdeklődik a népesedési helyzet iránt.
A fiatal korosztály a legkevésbé tájékozott a témában: kétharmaduk alacsony demográfiai ismerettel rendelkezik, és mindössze 7 százalékuk tudott hat vagy annál több kérdésre helyesen válaszolni.
A jelenlegi népesség-előrejelzések szerint még a kedvező folyamatok ellenére is 2050-re kevesebben fogunk élni az országban, ami gazdasági, foglalkoztatottsági és társadalmi problémákat idézhet elő. Emiatt fontos, hogy a fiatalok is jól ismerjék a mostani helyzetet, hiszen a hosszútávú következmények őket fogják leginkább érinteni.
Készült a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) együttműködésével.
A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) családtudományi és demográfiai kutatóintézetként a családügyi és családvédelmi intézkedések megalapozása érdekében tevékenykedik azzal a céllal, hogy hazánkban megszülessenek a vágyott gyermekek, javuljon a népesedési helyzet, s a családok erősödjenek és gyarapodjanak.
A KINCS-ről itt olvashat:
www.koppmariaintezet.hu
www.facebook.com/koppmariaintezet
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
