Az anyaseb szeretethiányból fakad és nehezen gyógyítható
Az anyasebet az anyai, feltétel nélküli szeretet hiánya okozza. Ez a legnagyobb pszichés trauma, ami egy gyermeket érzelmileg érhet, és egy életre szól. Léte egyidős az emberiséggel. Szerető személyek és avatott szakemberek gyógyíthatják. – Dr. Császár-Nagy Noémivel, klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-pszichoterapeutával ismét a lélek legmélyéről beszélgettünk.
– Az apasebről azt mondtad, hogy „komoly életvezetési, életérzésbeli és identitásprobléma”, aminek az oka, hogy a férfiak “elvesztették a férfierejüket, kapcsolatukat az apával és a nagyapával”. Hogyan alakul ki és mit okoz az anyaseb?
– Az anyaseb is hiányból fakad: az anyai, feltétel nélküli, magáért a gyermek létéért való szeretet hiánya.
Adódhat abból, hogy nincs anya, és senki sem pótolja, vagy a szeretete kiszámíthatatlan, viselkedése megjósolhatatlan, vagy éppen elismerése elérhetetlen, illetve agresszív, bántalmazó, elhanyagoló.
Jó esetben mindnyájan anyaölben és anyamellről táplálkozva ismerjük fel azt, milyen világ vár ránk „odakinn”. Amit az anyai gondozás ad, az maga az élet, amelyet a korai kapcsolati élményektől függően érezhetünk biztonságosnak, szeretettel fogadó, jó helynek, ahol magunk is szerethetők vagyunk.
A feltétel nélküli anyai szeretet egy életre szóló alapérzést ad: a szeretetre és méltóságra érdemes létezés és az ősbizalom megtapasztalását.
A szimbiózisból kibontakozó kis lény édesanyja szeme tükrében látja saját magát mint szeretetre méltó embert, így képes lesz később is ennek nyomán elfogadni és szeretni önmagát. Az édesanya tükrözi vissza őt bármilyennek is, és a kötődési kölcsönösségből nő ki a biztonságos vagy éppen bizonytalan, ambivalens, szorongó kötődés kapcsolati programja, mintázata. Ez pedig velünk együtt nő bele a felnőttkorba, ahol a korai minta szerint tudunk kötődni a párunkhoz. Nagy tehát a felelősség, milyen minta vésődik be a gyermekbe.
Az anyaseb tehát a legnagyobb, ami fejlődő embert, azaz egy gyermeket érzelmileg érhet.
Szerető anyával még a súlyos testi bajok is elviselhetők. De elérhetetlen vagy nem létező, kiszámíthatatlan vagy bántalmazó anya mellett semmi nem működik, legyen az testi vagy lelki. Hideg, háborús harcmező a világ. Ennek okán nincs olyan testi-lelki zavar, amelynek pszichoszomatikus összefüggésrendszerében ne érnénk tetten az anyával való kapcsolati zavart valamilyen mértékben.
– Van különbség a lányok és a fiúk anyasebe között?
– A nemi szerepazonosság kialakulása mindkét biológiai nemnél érintődik valamely módon. Ha a lánynak nincs anyamintája, vagy az nem kívánatos a gyermek számára, zavart lesz az azonosulás, a mintabevésődés: nem tudja, vagy éppen hibásan tudja, hogyan kell a férfival természetes szeretetkapcsolatban létezni, nőként működni.
Ha a fiúnak nincs anyamintája, önbizalomhiányos férfivá nő, nem tudja, mit vár el egy nő a férfitól és hogyan feleljen meg a nő igényeinek. Gyakorta nem mer önfeledten szeretni, mert gátlásokkal van tele. Ha macsós ál-férfiszerepet próbál, az sem hoz sikert, a szélsőségek eredménye pedig elmenekülés, félelem a női világtól. A szeretet kifejezésének képességében és mértékében bizonytalan férfiak vagy gyermetegek, vagy erőszakos határozottság álarcában védekező szeretetvágyók, de szeretet-analfabéták.
– Míg a férfiaknál az apaseb és az anyaseb gyakran agressziót okoz, a nőknél a „nem vagyok elég jó” érzést, a másodrangúság, az áldozati szerep vállalását. Hogyan zajlik e lelki (és szociális) folyamat?
– Az anyaseb döntően a szeretet és érzelmek fogadásának, adásának természetes folyamatát zavarja meg vagy teszi képtelenné.
Ha nincs valóságos, akkor a fantázia és a látott-hallott, idealizált anyafantomok hatása szabja meg a fiú vagy lány viszonyulását a másik nemhez, de az emberekhez is.
Az anyaseb a férfit esendően kiszolgáltatottá is teheti a kiolthatatlan és kielégületlen szeretetvágy miatt. Minden nőben az elveszettet keresheti, idealizálva, istenítve a „madonnát”, de tehetetlen férfiként vagy erőszakos leigázóként viszonyulva a hús-vér nőhöz. Az anyaseb hatására tehát a férfiaknál az égi és földi szerelem kettéválik: a szentet nem lehet profanizálni, csak detronizálva elutasítani, vagy ösztönerővel lerohanni. Ez az érzelmi hasítás a lenézett, promiszkuis nőkkel való szexualitáshoz, ugyanakkor a „szenttel” való szexuális viselkedési zavarokhoz vezethet.
Az anyaseb a nőt az „örök árva” lelki állapotba kényszerítheti, amely bármi áron szeretetet kereső nyugtalansággal járhat. Álhatatlan lehet a kapcsolataiban a keresés folytonossága, a kielégíthetetlen szeretetéhség miatt. Annak érdekében, hogy a férfi szeresse őt, kiszolgáltatottan megad mindent, amit a férfi kíván. Előfordul, hogy emiatt saját női mivoltára is csak szerepkellékként tekint. Hogy ez az állapot milyen súlyos, nagymértékben függ az anyaseb mélységétől: az anya hiánya vagy nem megfelelő jelenléte árnyalja a veszteség következményeit.
– Apasebet gyógyíthat a nagyapa jelenléte. Ugyanilyen a nagymamák szerepe az anyasebnél?
– A nagyszülők jelentősége igen nagy, ők a feltétlen elfogadás és szeretet ősmintái. Egy jóságos nagymama örök érzelmi fészket és biztonságot jelent mindkét nem számára. Anyasebet a korai időszakban nagymértékben gyógyíthat egy szeretetképes pótszemély, így a nagymama is. A nagyapa önmagában véve kevésbé terápiás hatású, de nagyszülőpárként rendkívül jelentősek lehetnek, fiúnál-lánynál egyaránt.
– Hogyan lehet(ne) gyógyítani az anyasebet?
– Megelőzésre volna szükség leginkább. Tudatosításra, nevelésre és felkészítésre, hogy a jövendő anya tisztában legyen szerepének hatalmas jelentőségével és a hiányával okozott, soha be nem gyógyuló seb veszélyeivel. A szeretet forrása elsődlegesen az anya, aki szeret, etet, gondoz, véd, a testi „örömök” tárháza.
Aki megsebződött már, azt személyre szólóan egyedi módon, olyan érzelmi biztonsággal és megbízható szeretettel kell „újra nevelni”, amelyben megbizonyosodhat léte fontos és szeretnivaló mivoltáról.
Minden szeretet jó. Minden szeretet gyógyít. Erőt, támaszt és biztonságot ad. Hallottam olyan egyházi alapon szerveződő asszonyközösségekről, amelyek önsegítő lelki csoportként is szolgálnak. Ugyanakkor sokféle történet húzódik egy-egy sors mögött. Az egyéni élettörténetek egyéni figyelmet és segítséget is kívánnak. Szakmai tudásra is sokszor szükség van, ha valaki súlyos anyasebtől szenved.
Amíg testünkkel is orvosi ellátást igénylünk, lelki zavarainkat is avatott kézbe adjuk!
– Összefügg az anyaseb a nemi identitás megélésével?
– Az anyaseb léte egyidős az emberiséggel. Korábbi korokban is megesett, hogy az anyát elvesztette a családja, például belehalt a szülésbe, betegség vitte el. Az is előfordult, hogy le kellett mondjon a gyermekéről, mert házasságon kívül fogant, vagy mert nem tudta felnevelni. Ezek mind anyasebet okoznak, okoztak. Ma is létező okok, amiért anyák állami gondozásba adják újszülöttjeiket. Az anyavesztés egy életre szóló érzelmi trauma, ami spontán nem gyógyul: kezelni kell. Gyógyíthatja egy jó rokon, pótmama, nevelőanya, idősebb lánytestvér.
A szociális nemi identitás zavarainak számos oka van, ebből csak egy lehet az anyaseb.
A kapcsolati és a kötődési élet mindenképpen sérül anyaseb esetén, de ez nem feltétlenül okozza a biológiai nem elutasítását, semlegesítését, viszont vezethet szélsőséges szexuális magatartáshoz, kielégíthetetlen és kötődésképtelen kapcsolati élethez.
A szexuális preferencia eltérései nem betegségek, bár ritkán járnak együtt boldog, társadalmilag is kiegyensúlyozott élettel. A homoszexuális klienseim többsége szenved a kötődési problémáitól, a promiszkuis vágyaitól és a tartós élettárs hiányától. A transzneműek nem szexuális vágyaik miatt elégedetlenek a nemükkel. Sokszor partnerre sem vágynak, csak érzik, hogy a személyiségük rossz testben van. És ez olyan erős, minden életérzést meghatározó élmény, amit a pszichológiai vizsgálatok egyértelműen meg tudnak erősíteni, így esetükben jogos lehet a nemváltoztatás igénye.
Amit ma sokszor metroszexualitásnak hívnak, egy gyűjtőfogalom, nem diagnózis. Egy kor és egy jelenség van benne. Egy olyan kor, amelyben ritka a teljes család, az apa és anya jelenléte a szocializációban és a kis közösségek összefogó és megtartó ereje, ámde gyakoriak a traumák, az érzelmi elhanyagolás, a pszichológiai kultúra hiánya, a konzumtársadalom szirénhangja (vásárolj, egyél, költsél…).
A metroszexualitás a metropolitan és a heterosexual angol szavakból keletkezett neologizmus annak az életmódnak a jellemzésére, amelyet egyes nagyvárosban élő és többnyire egyedülálló férfiak követnek: sokat költenek kozmetikumokra, fodrászra, divatra, és sokat törődnek a külsejükkel – szerk.
– Hogy állunk ma mindezzel Magyarországon?
– Ugyanazok a zavarok vannak Magyarországon, mint Európában vagy a világban, ám a kezelés nehezen érhető el a pszichológiai kultúra alacsony szintje és a hozzáférés hiánya okán. A magánterápia drága, az OEP által finanszírozott ellátás minimális. Olyan alacsonyan „pontozott” az állami finanszírozási rendszerben a pszichoterápia, hogy a rendelőknek és kórházaknak „nem éri meg” pszichológust alkalmazni. Évtizedek óta kérvényezzük ennek megváltoztatását a mindenkori kormányoktól.
Sajnos élen járunk a depresszió, a pszichoszomatikus zavarokkal összefüggő halálos betegségek (például a szív-érrendszeri és rákos betegségek), alkoholizmus és öngyilkosság mutatóiban, és ezek mind szoros összefüggésben vannak az anya-és apasebekkel és a nemi identitás, a kapcsolati élet zavaraival is. Ha a ma munkára készen álló tizenötezer pszichológusból nem csak körülbelül 300 fő látna el egészségbiztosítási alapon pszichoterápiát, a többi meg nem hagyná el a pályát, akkor a helyzet sokat javulna.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>