Eljutunk-e valaha egy másik galaxisba? – Vívmányok, amelyeket a sci-fik megjósoltak, és valóra is váltak
Láthatatlanná tévő kabát? Háromdimenziós hologram? Lézerfegyver? Leszállni egy aszteroidára? Évtizedekkel ezelőtt, vagy akár még pár éve is ámulva és hitetlenkedve néztünk egy-egy filmjelenetben feltűnő, akkor még elképzelhetetlennek tűnő ötletet. Legtöbben nem hittük, hogy valaha bármelyik is megvalósul, pedig ma már több is létezik. Csokorba gyűjtöttünk néhány filmekben látott „találmányt”, amelyek mára megvalósultak.
Az ember régi vágya, hogy láthatatlanná váljon mások számára, így kikémlelve a titkaikat. A 2001-től futó Harry Potter-sorozat egyik ikonikus tárgya a láthatatlanná tévő kabát, amelynek a varázslótanoncok sokszor vették hasznát, ha hirtelen el kellett rejtőzniük. Vágyakozva néztük a lehetőséget, aztán legyintettünk, hogy ez úgyis csak mese. Pedig nem az.
Íme, a láthatatlanná tévő kabátok!
Kínai kutatók nemrégiben olyan anyagot fejlesztettek ki, amely manipulálja a fény visszaverődését, így a közvetlenül mögé állót láthatatlanná teszi, miközben a lepel mögötti környezet látható marad. A hatás döbbenetes: a bemutatóvideóban demonstráló férfi magára terít egy fóliának látszó anyagot, és „eltűnik”. A publikáció hitelességét némileg árnyalja, hogy a videóból nem derül ki, melyik cég áll a fejlesztés mögött.
Ugyanakkor a kanadai HyperStealth Biotechnology Corp. szintén előállt egy hasonló elven működő találmánnyal. Az anyag nemcsak a vizuális hatást annullálja, de a célpont árnyékának jó részét is.
A cég fejlesztése nem kabát vagy köpeny alakú, leginkább pajzsra vagy hengerre hasonlít, de a filmek tanúsága szerint működik.
Az is sokat elárul, hogy a honlapjukon számos katonai szervezet feltűnik az együttműködő partnerek között.
Az önvezető autók már a hétköznapi forgalomban is feltűntek
Amikor az Én, a robot (2004) című filmben a főhős beült az autójába, és a gépjármű magától ment, nyilván sokan felsóhajtottak: milyen jól jönne egy hasonló szolgáltatás egy nehéz nap vagy alkoholfogyasztás után! Tudjuk jól, hogy ma már ez sem utópia, több cég is gyárt önvezető járművet. Talán kevesen gondolnák, de az első, Mercedesből átalakított önjáró (teszt)autót már 1968-ban elkészítették a Continental gumigyár megbízásából.
A 2010-es években próbaként a forgalomban is megjelentek az első önvezető járművek, ám azóta számos felmerülő technikai és etikai probléma okoz fejtörést a mérnököknek, ezért folyamatosan kalibrálják a rendszereket. Több városban tesztelték az önvezető autókat, ezek során számos gondra derült fény, előfordult például, hogy a robottaxiknak szánt autók egyszerűen leálltak a forgalomban, máskor az autók balesetet okoztak.
Mindezek ellenére ma már önvezető autóbuszokat és kamionokat is fejlesztenek.
A Society of Automotive Engineers szinteket is megállapított a gépjárművek automatizáltságára nézve. Ezek alapján 0-tól (teljesen az ember uralja a gépet) 5-ig (teljes automatizáltság) terjed a skála, amelybe a rendszereket sorolják. Hogy mikor terjednek el tömegesen az önvezető autók, egyelőre nem látható, ám úgy tűnik, nem kell rá újabb ötven évet várni.
A robotok fejlődnek, de egyelőre nem lázadnak fel
Ha már szóba kerültek a robotok: ma már egyre elterjedtebbek, az élet minden területén találkozhatunk velük. Egy budapesti kávézóban öt évvel ezelőtt robotok szolgáltak fel, a legnagyobb sztár közülük Pepper volt. Társa manapság a Pénzmúzeum előcsarnokában teljesít szolgálatot. A mesterséges intelligencia mind általánosabbá váló alkalmazása, a robottechnológia fejlődése olyan robotok megalkotását is lehetővé teszi, amelyek majdnem úgy beszélnek, mint az ember, ilyen például a Figure cégé. Arra szerencsére nem utalnak jelek, hogy a robotok fellázadnának, mint az Én, a robot című filmben.
A lézertüzérség már a Földön is bevethető
Az 1977-ben bemutatott Csillagok háborújának díszlete, eszközei generációkat nyűgöztek le. A robotok mellett erőteljes hangsúlyt kaptak a kézi és tüzérségi lézerfegyverek. A lézert a gyógyászattól kezdve az iparig ma már számos területen alkalmazzák, ám bíztunk benne, hogy a lézerfegyverek megmaradnak a sci-fi szintjén.
A film bemutatója után négy évtizeddel azonban érkezni kezdtek a hírek arról, hogy az amerikai, kínai, orosz, izraeli hadsereg is lézerágyúkkal kísérletezik. Később már a sikeres kísérletek videói is bejárták a világot.
Sorra érkeztek a hírek, az amerikaiak például a közelmúltban már azt kommunikálták, hogy lézerfegyverrel szerelnek fel egyes repülőgépeket és harckocsikat, miközben más nemzetek is hírt adtak új fejlesztéseikről. Idén januárban Nagy-Britannia jelentette be, hogy olyan fegyvert fejlesztett (DragonFire – Sárkánytűz néven), amely akár egy kilométerről is eltalál egy érmét. Az már az emberiségen múlik, hogy ezt a fegyvert mire használja.
Skywalker műkarjához hasonlót hamarosan földi emberek is kaphatnak
A rajongók szerint a Star Wars első trilógiájának máig legjobb része az 1980-as A Birodalom visszavág. A film végén a gonoszt megtestesítő Darth Vader levágja a főhős, Luke Skywalker jobb alkarját, ám a záró képsorokon a főszereplő már az igazihoz megtévesztésig hasonlító műkarját próbálgatja. Fejlődött a művégtaggyártás ekkorát?
A néhány évtizeddel ezelőtti állapotokhoz képest a végtagjukat vesztett emberek funkcionálisabb művégtagokkal élhetik mindennapjaikat. Számos cég gyárt igen kifinomult eszközöket, amelyek között már elme által irányított kar/kézfej is található. A fejlesztők közé tartozik az Open Bionics is, amelynek bionikus karját már egy 84 éves hölgy is megkaphatta, ezzel ő lett a legidősebb a világon, aki hasonló műkart kapott.
Idei hír, hogy az egyik legújabb, olasz és svájci fejlesztés segítségével már hőt is érzékelhetnek a művégtagot viselők.
Skywalker műkarjának reprodukálásától nem is vagyunk annyira messze: szingapúri kutatók ugyanis olyan műbőrt fejlesztettek ki, amely érzékeli a hőmérséklet mellett az állagot, a formát, sőt a fájdalmat is.
Számítógép üveglapon
A 2002-ben bemutatott Különvélemény című sci-fiben a nyomozók hatalmas, üveglap formátumú számítógépet használnak a bűnügyek áttekintése során. Mivel a számítás- és híradástechnika fejlődik a legnagyobb léptékben (gondoljunk vissza, hogy nézett ki egy laptop vagy egy mobiltelefon tíz vagy húsz évvel ezelőtt!), sokan gondolhatták úgy: e fejlesztés megvalósulása igen hamar bekövetkezhet. Talán kicsit tovább tartott, mint gondoltuk, de a közelmúltban a Lenovo bemutatta laptopját, amelynek képernyője valóban egy átlátszó üveglap. Igaz, ez még nem egy félszobányi, hajlított üvegfelület, de talán arra sem kell már sokat várni.
Repülni egy hátizsákkal
Az 1991-ben bemutatott, a harmincas évek Hollywoodját megidéző The Rocketeerben a főhős egy olyan szerkezettel képes repülni, amelyet a hátára erősítenek, és akár az (akkori) repülőknél is gyorsabban száguldhat. A Jet Suit nevű szerkezet nemcsak létezik, de már versenyt is rendeztek a megszállottjainak. Ugyan a szerkezet hajtóanyagtartályából nem csap ki lángcsóva, mint a filmben, ezt a versenytársak minden bizonnyal aligha bánják.
Ételfutár drónok, robotok
Emlékeznek még a disztópikus, 1997-ben bemutatott Az ötödik elem című film egyik jelenetére, amikor a felhőkarcolóban élő Bruce Willis bérleménye elé parkol repülő tragacsával egy ázsiai ételfutár, pár száz méter magasságban? Ha ez még nem is valósult meg, már közelítünk hozzá, hiszen drónok alkalmazása a házhozszállításban nem újkeletű.
A Rossmann tavaly már Budapesten is kísérletezni kezdett a szolgáltatással. Az Uber Eats pedig már üzemeltet ételt házhoz szállító robotkat. Igaz, nem repülnek, kerekeken gurulnak.
Ma már le lehet szállni egy aszteroidára
Az 1998-ban először vetített Armaggedon című filmben nem kisebb a tét, mint időben eltéríteni egy aszteroidát, amely keresztezné a Föld pályáját, és elpusztíthatná az emberiséget. Legénységet toboroznak, amelynek feladata, hogy leszálljon az aszteroidára, és felrobbantsa. A művelet teljes képtelenségnek tűnt, s ugyan még ma is sok akadályt kellene leküzdenie egy „emberes” projektnek (ha egyáltalán lehetséges), de robotűrhajók már számos égitesten leszálltak.
2005-ben a japán Hayabusa az Itokava aszteroidán landolt, míg 2018-ban a Hayabusa-2 űreszköz közelítette meg a Ryugu aszteroidát, ötven méterre. A felszínt egy a Hayabusa-2-ből leereszkedő kis fémdoboznyi szonda, a MASCOT érte el, hogy fényképeket készítsen a felszínről.
2020-ban egy másik aszteroidán, a Benun is landolt egy egység. Ez utóbbi látogatás állította talán a legnehezebb próba elé a NASA fejlesztőit, hiszen a sziklás felszínű Benun egy nyolc méter átmérőjű kört kellett eltalálnia „leszálláskor” az Osiris-Rex nevű űrszondának. Az idézőjel azért indokolt, mert lényegében nem szállt le az űreszköz a felszínre, csak a felszín közelében „lebegett” addig, amíg egy robotkar segítségével talajmintát gyűjtött.
S hogy mit hoz a jövő? Eljut-e az ember a Marsra, elhagyja-e valaha a Naprendszert egy olyan űrhajóval, amely akár fénysebességgel is képes közlekedni, míg a legénysége hibernálva utazik? A választ a jövő adja meg, ám ha a filmekre hagyatkozunk, akár még ez sem lehetetlen.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Így készülnek a gazdagok a világvégére – Virágzik a magánbunkerbiznisz
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
