Ajándékot webshopból?

A karácsonyi időszakban is sokan élnek az online vásárlás lehetőségével, hiszen ez a mód egyszerű és gyors. S mivel az utóbbi években egyre több cég jelent meg ezen a piacon, a kínálat is a sokszorosára bővült. Mindezzel együtt azonban a fogyasztói panaszok száma is megnövekedett.  

Dr. Koller Edit, a Pest Vármegyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főosztályának vezetője szerint az offline kereskedelemben már éreztetik hatásukat a hatósági ellenőrzések. „Tavaly, vagyis 2023-ban a korábbi évekhez képest közel kétszer annyi ellenőrzést végeztünk. Negyvenkilenc helyszíni hatósági ellenőrzést folytattunk le, ezekből kilenc célzottan karácsonyi kitelepülések vizsgálatára irányult. A jogsértések száma a korábbi évhez képest – köszönhetően a hatóság fokozott jelenlétének – tíz százalékról öt százalékra esett vissza, vagyis csökkenő tendenciát mutat. Hatóságunk folyamatosan ellenőrzi a webáruházak honlapjait is, próbavásárlásokat végez, eljár a beérkezett fogyasztói beadványok esetén. Azonban a fogyasztói tudatosság is elengedhetetlen. Például a termék megrendelése előtt törekedni kell arra, hogy a lehető legtöbb információt megtudjuk a kereskedőről, a vásárlás feltételeiről, valamint a megrendelni kívánt termékről. Időt kell szánni arra is, hogy a honlapon elolvassuk az általános szerződési feltételeket, hogy azok ne a későbbiekben érjenek minket meglepetésként.” A fokozott figyelem azért is fontos, mert az online megrendelés során nem találkozunk személyesen az eladóval, és bár egyes ismert márkák esetében vannak kivételek, de gyakran előfordul, hogyha panasszal élnénk, üzlethelyiség híján sehová sem tudjuk személyesen visszavinni a terméket. Marad a postai út, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy ismerjük az eladó pontos adatait. Ha ezekkel nem rendelkezünk, akkor hiába akarnánk élni a tizennégy napos indokolás nélküli elállás jogával, a céggel nem tudjuk felvenni a kapcsolatot. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha később a szavatossági vagy jótállási jogainkkal ­szeretnénk élni, vagy bármilyen okból panaszt tennénk. 

Pásztázni a véleményeket 

Segíti az eligazodást az online platformokon az is, ha körbenézünk az interneten, és elolvassuk más vevők véleményét. Fontos megjegyezni, hogy egy magyar nyelvű weboldal nem feltétlenül jelenti azt, hogy maga a kereskedő is magyar. Mivel a nagyobb internetes áruházak a világ szinte minden pontjára szállítanak terméket, időnként külföldi hatóságok ellenőrzései is bekerülhetnek a hírekbe, azokat is hasznos figyelni. Ez utóbbiakat rendszeresen szemlézik a hazai hírportálok, és az MTI is ad ki róluk hírt. Idén tavasszal például a Koreai Fogyasztóvédelmi Ügynökség jelentetett meg egy közleményt arról, hogy káros anyagokat találtak az AliExpress és a Temu egyes termékeiben, köztük gyerekjátékokban és kozmetikumokban. A nyolcvannyolc ellenőrzött termékből huszonhét nem felelt meg az ország biztonsági előírásainak. A gyermekeknek szánt vízi játékok olyan mérgező összetevőket tartalmaztak, mint a műanyagok lágyítószereként ismert ftalát, valamint különféle nehézfémek és tartósítószerek. A két vállalat idén tavasszal önkéntes megállapodást kötött a dél-koreai hatóságokkal, és leállította az egészségre káros termékek értékesítését. 

Az Európai Unió 2018-ban hasonló megállapodást kötött az AliExpresszel és egy tizenegy platformcégből, például az Amazonból és az eBayből álló csoporttal is, de teljes védelmet nyilván ez sem adhat. Mivel nem állhat hatósági ellenőr minden webshop és minden termék mellett, így kulcskérdés az egyéni odafigyelés is. Azt sem szabad elfelejteni, hogy veszélyeket a boltokban és a karácsonyi vásárokban kínált termékek is rejthetnek, de ott személyes ellenőrzés révén könnyebben tetten lehet érni az ilyesmit, és a szankcionálhatóság is egyszerűbb. 

Megtévesztő akciók 

Az online piactereken figyelni kell az árleszállításokra is, megesik ugyanis, hogy azokkal nem jobban, hanem rosszabbul járunk. Emiatt idén a Gazdasági Versenyhivatal is eljárást indított a Temu ellen. A hazai hatóság arra figyelt fel, hogy a vállalat olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére. Persze gondok nemcsak globálisan működő cégekkel lehetnek, hanem bármilyen webshoppal, működjenek azok itthon vagy a környező országokban. Dr. Koller Edit kiemeli, hogy mielőtt megveszünk egy leárazott terméket, alaposan nézzünk körül a neten. „Tudni kell, hogy az új szabályok szerint, ha egy üzlet »akciót« hirdet, mindig fel kell tüntetnie a korábbi árat is, ami az elmúlt harminc nap legalacsonyabbját jelenti. Érdemes azt is megnézni, hogy a terméket mennyiért kínálják más webáruházakban vagy akár boltokban. Hasznosak lehetnek az ár-összehasonlító oldalak is, amelyek segítségével könnyen kiderülhet, hogy az akciós ár még magasabb is, mint amennyiért más áruházban kapható az adott termék. A túlságosan nyomott, szinte hihetetlen áron kínált árut fontos kellő fenntartással kezelni, mert előfordulhat, hogy az csak egy csalogató reklám, és a kereskedő ezen az áron nem fogja a terméket kiszállítani” – emeli ki dr. Koller Edit. 

Gyanús jelek 

A webáruházban vagy a közösségi oldalak hirdetéseiben gyanút kelthet, ha a rendkívül alacsony akciós ár mellé visszaszámláló is kerül, amely mutatja, hogy meddig érvényes a vonzó ajánlat. Persze nem kizárt, hogy az ilyen hirdetések valósak, és csak marketingcélokat szolgálnak, de érdemes óvatosabban kezelni ezeket. Megesik az is, hogy egy webáruházban a megvásárolni kívánt termék mellé nem a sajátját, hanem egy jóval drágább, jobb minőségű portéka fényképét teszik, a márkanevet pedig kitakarják. Ilyenkor csak a szállítás után derül ki, hogy a kapott termék nem az, amit vártunk. Ha ez a helyzet – és a webshopot előzetesen ellenőriztük, és megvannak az elérhetőségeik –, elvileg tehetünk lépéseket annak érdekében, hogy a problémát orvosoljuk, de egyszerűbb megelőzni. Például keressünk rá a termékre név alapján, és nézzük meg, hogy máshol milyen kép szerepel róla. Segítség az is, ha a képkeresőben rákeresünk a fotóra, így megtudhatjuk, hol szerepel még. Könnyen kiderülhet, hogy rengeteg helyen fut rengeteg néven. Tipikus eset az is, amikor közösségi oldalakon jelennek meg olyan hirdetések, amelyek azt jelzik: egy adott kézműves termék készítője felhagy a portékák – legyenek azok ruhák, ékszerek, vagy éppen fa gyerekjátékok – készítésével, és a készletét kiárusítja. Persze valóságtartalmuk ezeknek is lehet, de az egyre szaporodó ilyen jellegű hirdetéseket is érdemes elővigyázatosan kezelni, és például utánajárni, hogy az adott manufaktúra és a mögötte álló személy csak­ugyan létezik-e.  

A cikk a Pest Vármegyei Kormányhivatal támogatásával készült.