A legjobb játék a gyógyító fantázia
Többfajta játékelmélet létezik, de abban minden kutató egyetért, hogy a játéknak rendkívül nagy szerepe van a gyermek fejlődésében. A mai játékok csillognak-villognak, zenélnek, beszélnek, mozognak. Némelyik tökéletes, pontos másolata a valódinak, és annyi mindent „tud”, hogy igazi játszótársnak tűnik.
A csecsemőkort a felfedező és mozgásos játékok uralják 18 hónapos korig. A mozgásos játékok kisiskolás korban egyre bonyolultabb formát öltenek, és versengésre is alkalmassá válnak. A fantáziajáték másfél éves kortól hatéves korig van jelen markánsan a gyermekek életében. Ennek előfeltétele, hogy tudjon a tárgyakra utalni akkor is, amikor azok nincsenek jelen.
A másféléves Jancsi, amikor meghallotta, hogy a felnőttek apját emlegetik, építőkockát szorítva a füléhez hallózni kezdett. A kisfiú apukája külföldön tartózkodott, telefonon tartották a kapcsolatot.
A „mintha” fantáziajáték beindulásával egy-egy bevált cselekvéssort már nem kell teljesen lefuttatni, később már látható formában végrehajtani sem, mert gondolati felidézésük egyenértékű lesz a cselekvéssel. Ilyenformán a szimbólumok segítségével már nem egy eseményt játszik le a gyermek, hanem jeleneteket.
Nagyon elgondolkoztató az a megfigyelés, hogy azokkal a játékokkal, amelyek előre elkészített pontos, kicsinyített utánzatai a valóságosaknak, sokkal agresszívabban játszanak a gyerekek, mint azokkal az eszközökkel, amelyeket maguk keresgéltek össze az adott játékhoz.
Józsi négyévesen került állami gondozásba. Egy-két hónapig még látogatta az anyukája, de azután eltűnt a fia életéből. A kisfiú sem emlegette őt, de egyre agresszívebbé, ingerültebbé vált. A terápiás órákon felfedezett magának egy vele egy magasságú, hosszú kezű és lábú textil nyulat. Azzal hempergődzött, verekedett. Először tényleg az agresszív megnyilvánulásai voltak túlsúlyban, később azonban jól látható módon úgy rendezte a játék végtagjait, hogy mozdulatai az elmaradt ölelések kínzó hiányáról beszéltek.
Kép: Designed by Freepik
A gyermek képzelete nem csupán a hiányzó elemekre terjed ki, hanem teremt is különleges lényeket, játszótársakat. Hároméves kortól a gyermek több vele történt eseményből kiemel elemeket és kombinálja azokat, néha nehezen követhető egyéni logika mentén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a valóságot keveri a képzelt világgal. A felnőttnek is megengedi a „bejárást”, ha a játék szabályai szerint kérdez.
Dominika zokogott, amikor egy óvatlan felnőtt váratlan ajtónyitással a földig rombolta képzeletének várkastélyát. De a felnőtt értett a téglák nyelvén, és hamarosan visszaparancsolta azokat az eredeti helyükre.
Gyógyító fantázia
A fantáziajáték során a gyermek újra felelevenítheti azokat az eseményeket, amelyek felizgatták, megijesztették. Az ismétléssel gyengülnek a negatív hatások. A játék vágyteljesítő funkciója lehetővé teszi a megtörtént események kimenetelének megváltoztatását. Véd az unalomtól. A fantáziadús gyerek ingerszegény környezetben képzeletével könnyebben leköti magát, és ezen keresztül szerezhet tapasztalatot saját érzéseiről, érzelmeiről. A fantáziajáték az iskoláskor kezdetére egyre ritkább, a nyolcadik életév táján rendszerint elmarad. A gyermek így szelídítette magához az információkat, saját érzelmi, értelmi teherbírásának megfelelően. A nyolcéves ismeretei bővülésével, a logikus gondolkodás megjelenésével már jobban beilleszkedik a társas környezetébe, erősebb, önállóbb lesz. A képzelete továbbra is működik, csak ez már nem jelenik meg nyílt cselekvésben.
A kilencéves Mártát nyaralni küldték egy gyerektáborba. Izgatott volt, és egy kicsit szorongott is, mert a hosszú vonatút jelezte számára, hogy messzire került az otthonától, szüleitől. Pici mackóját szorongatva nézte az elsuhanó tájat, próbálta a lelket tartani a megszeppent mackóban, figyelmét a szép és érdekes dolgokra felhívni.
Élő játékszer
A gyermekkel való közös „mintha-játék” nemcsak az értelmi fejlődést segíti elő, de a társas ismeretszerzésben is komoly szerepet tölt be. A gyermek játékának kidolgozottsága függ a környezettől, amelyben megjelenik.
Kép: Designed by freepic.diller / Freepik
A kutatók vizsgálatai rámutattak arra a tényre, hogy a gyerekek játékai tovább tartanak és fejlettebbek, amikor pl. anyjukkal játszanak, mintha egyedül. A kezdetekkor az anyák mutatják meg a lehetséges mintát, ilyen az étel „kóstolgatása” a játékedényből, a telefonbeszélgetés, majd a „kagyló” átadása, hogy a gyermek folytassa tovább a telefonálást.
A biztonságosan kötődő gyermekek, akikkel gyakran játszottak szüleik, hároméves korukra könnyebben beilleszkednek a közösségbe, mert jobban értik a saját és a másokban keletkező érzelmeket.
A mintha-helyzetet el tudják különíteni a valóságtól, ugyanakkor arra nézve is lesz tapasztalatuk, hogy ez az élmény megosztható azok között, akik részt vesznek a játékban. Az együttjátszás során a felnőtt átveszi a gyermek gondolkodási hozzáállását és újra eljátssza a játékhelyzetre vonatkoztatva, amelyben közösen vesznek részt. Ezzel a reflexióval hozzásegíti a gyermeket a saját viszonyulásának, érzelmeinek megismeréséhez. A beszéd a közös játékban, a szülő játékossága, amelyekben megjelenik a szülő lelkiállapotokra vonatkozó értelmezése is, segíti az ezekről szóló kommunikációt. Megerősíti a gyermekben a tapasztalatot, hogy az emberek eltérnek egymástól vélekedéseikben, tudásukban, de ahhoz, hogy kommunikálni tudjanak erről, először fel kell ismerni a különbségeket, utána megbeszélhetőkké válnak. A saját és mások érzelmeiben jól tájékozódó gyermek a kortárs közösségben is megtalálja a helyét, mert képes az empátiára, a szociális tájékozódásra, a megértésre, az érzelmek kifejezésére, fogadására, viszonzásra.
A játékboltok polcain sorakozhatnak a legcsodálatosabb beszélő, éneklő, mesélő macik, de egyik sem annyira érzékeny, hogy felfogja és elfogadja a gyermek pillanatonként változó egyedi jelzéseit, összekösse az aktuális fizikai állapotot az azt kísérő érzelmekkel, és visszatükrözze azokat kezelhető, megnyugtató formájukban.
A szülő nem helyettesíthető semmilyen rafinált eszközzel. Önmagunk, a ráfordított időnk lesz a legértékesebb szülői muníció a gyermekeink számára.
A cikk a Képmás magazin 2012. januári számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
