6 kiváló film kedvcsinálónak a nemrég indult Filmióból

Sokáig csak a két nagy, az HBO GO és a Netflix tudta itthon leültetni a magyar háztartások filmkedvelőit. Az elmúlt egy évben azonban megnőtt az online filmnézős szolgáltatások szerepe filmfogyasztási szokásainkban – ez részben a koronavírus-járvánnyal összefüggő karanténnal magyarázható, részben viszont az egyébként is meglévő trendek miatt történt így. Amíg a nemzetközi színtéren olyan nagy játékosok szálltak be, mind a Disney vagy az Apple, addig itthon is megjelentek új résztvevők: tavasszal a jellemzően európai művészfilmeket sugárzó Cinego és most a „hivatalos magyar” szolgáltató.

Régi adósságát kezdte törleszteni a Nemzeti Filmintézet, amikor november közepén bemutatta online streaming portálját. A Filmio.hu csak magyar filmeket tartalmaz a kezdetektől napjainkig.

A magyar mozgókép 120 éves történetének mennyiségi adataihoz képest az a 200+ film, ami elérhető, nem tűnik még kiemelkedő mennyiségnek. A Nemzeti Filmintézet kihagyta azt a ziccert is, hogy az online videotékát összekösse az egyébként évek óta jól működő filmtörténeti portáljával, a Filmarchiv.hu-val, amely a szervezet példás restaurációs tevékenységét is szépen bemutatja. És idővel nem ártana egy alkalmazás sem telefonra, tabletre vagy éppen okostévére a tökéletesebb filmélményhez.

Következzen a kedvcsináló ajánló a Filmio.hu kínálatából!

1. Megáll az idő (Gothár Péter, 1982)

Bereményi Géza fantasztikus tollából került a vászonra ez a 2019-ben 4K felbontásban restaurált poszt-1956-os remekmű. „Jó, hát akkor itt fogunk élni” – mondja el tételmondatát Gábor és Dini, a két főszereplő gimnazista fiú anyja, amikor ’56 novemberében apja nyugatra emigrálva itt hagyja őket Pesten. A többi már történelem, ahogy mondani szokás: a ’60-as évek, amelyben a film cselekménye játszódik, és ami egyszerre tudja szimbolikusan, mégis elképesztő konkrét módon érzékeltetni a Kádár-korszak konszolidációját egy felnövéstörténetben. A ’80-as évek puhuló diktatúrája, amely ezt a kiszólásokban gazdag filmet lelkesen fogadta. És az is a történelem része ma már, ahogy ez a film megalapozta a Kádár-korszak történelmének filmes feldolgozását a ’80-as években.

2. Régi idők focija (Sándor Pál, 1973)

Minarik Ede mosodás kijelentése óta tudjuk, hogy „kell egy csapat”. Mándy Iván kultikus regénye Garas Dezső főszereplésével került a moziba, hogy a mozit és a focit, mindkettőnek a hőskorát méltassa. A film valódi főszereplője azonban nem is a nagyszerű színész, hanem az 1924-ben az NB II-ben bukdácsoló Csabagyöngye csapata, amelynek egyetlen célja van: feljutni a labdarúgás első osztályába. Mándy Iván művei, így a Régi idők focija is a társadalmi periférián élő vagy letűnt korok kisembereinek keserédes romantikáját ábrázolja, átitatva lokálpatrióta életérzéssel. Ahogy a mindig Külső-Józsefvárosban élő Mándy mondta: „Ha elindulok, Soroksáron már honvágyam van.” A különös hangulatot a börleszkjelenetek teszik teljessé, és a már említett kisember-figurát ki más tudná a legjobban megidézni, mint a filmben sziluettjét is megmutató Charlie Chaplin.

3. Fuss, hogy utolérjenek! (Keleti Márton, 1972)

A Filmio válogatásában nemcsak a reflektorfénybe helyezett kult-alkotások, hanem a ritkán vagy alig ismert különlegességek is láthatóak. Az 1930-as évektől dolgozó rendező legjobb alkotói korszaka az ’50-60-as évekre esett. A csodacsatár politikai szatírája Futbóliából majdnem annyira közkedvelt, mint Sinkovits Imre későbbi szállóigéje, amely szerint „az oroszok már a spájzban vannak” (A tizedes meg a többiek). A Fuss, hogy utolérjenek! Keleti Márton utolsó előtti filmje, amely egyben műfaji szempontból is különös. Az 1970-es években egyre gyakoribb krimijei között az ekkortájt ritkább kémfilmek közé tartozik. Sőt, mi több: a magyar filmtörténet talán egyetlen zenés kémvígjátékát látjuk. Ráadásul micsoda szereposztásban! A 20-as éveiben járó Zalatnay Sarolta mellett a kor kedvence, Bodrogi Gyula ugyanúgy megjelenik, mint az idősebb korosztályból Páger Antal vagy Somogyvári Rudolf.

4. A hetedik alabárdos (Vékes Csaba, 2017)

Noha a válogatás erősen filmtörténeti jellegű, vannak 21. századi filmek is. Többek között fent vannak a rendszerben azok az alkotások is, amelyek a Magyar Nemzeti Filmalap (a Nemzeti Filmintézet elődje) pályakezdő filmeseket támogató Inkubátor programjának részeként készültek. Noha később Szilágyi Zsófia „Egy nap” vagy Csuja László „Virágvölgy” című alkotása révén ezek az elsőfilmek A-kategóriás fesztiválokig is eljutottak, ennek az útnak az elején Vékes Csaba műve áll.

Kép

Részlet A hetedik alabárdos c. filmből

Az első, moziba került Inkubátor-film egy emberi játszmákkal teli kisvárosi színházban játszódik, ahol megszokásból tűznek műsorra minden évben egy Shakespeare-darabot, ahol a kétszeres megye szépe-győztes színésznő és a széles körben ismert macsó színész határozza meg a kulisszák mögötti közhangulatot. Itt kap rendezőként bemutatkozó lehetőséget az eddig csak lúzer statisztaszerepeket ellátó Kósa Miki, akinek magával és környezetével is meg kell küzdenie. A lényeg persze – önkormányzati megrendelésre – a bukás. Valahogy meg kell magyarázni, miért fogják eladni a színházat ingatlanbefektetőknek. „A hetedik alabárdos” messze nem tökéletes, a történet makroszinten elnagyolt. Karikatúraszerű karakterei és helyzetei azonban szórakoztató bepillantási lehetőséget biztosítanak a színházi kulisszák mögé, miközben Bánki Gergő hitelesen alakítja a kisember bukdácsolását.

5. Lora (Herendi Gábor, 2006)

Az ilyen szolgáltatások nagy előnye lehet, hogy olyan filmeket is megőriz hosszútávon, amelyek egyébként a feledés homályába vesznének. Hogy ezt a célt valóban megvalósítja-e, azt még nem tudjuk, az azonban biztos, hogy Herendi Gábor rendező legkevésbé ismert alkotása megér egy próbát. A Valami Amerika és a Magyar Vándor után, de még a Valami Amerika 2 előtt forgatta ezt a romantikus drámát, amely többi filmjével ellentétben kevésbé volt népszerű a pénztáraknál. Pedig akkortájt fájóan ritkán láttuk filmen a nagyszerű Fekete Ernőt, ahogy a Herendi-filmek állandó meghatározója, az intenzív zenei betétek is emelik a film rangját. A „Lora” nem tartozik a kiemelkedő magyar alkotások közé, mégis figyelemreméltó film, érdemes pótolni a megtekintését.

6. Macskafogó (Ternovszky Béla, 1986)

A szubjektív válogatást zárjuk egy legendás animációval! Noha külön kategóriát szenteltek neki az oldal üzemeltetői, egyelőre inkább az a feltűnő, hogy mindösszesen csak nyolc egész estés animációs filmet találunk a kínálatban – az Oscar-díjas Rófusz Ferenc, az Oscar-jelölt M. Tóth Géza vagy a Pannónia Filmstúdió Magyarországán! Mindemellett viszont pozitív élmény, hogy helyet kapnak animációs kisfilmek is, amelyek minden más kategóriánál ritkábban juthatnak közönséghez. A „Macskafogó” szereplőit, aforizmáit, hatását az azóta felnőtt generációkra senkinek nem kell bemutatni. Mickey Mouse harmincegyedik reinkarnációja legyen tehát sokkal inkább jelképe és nagykövete egy egész műfajnak, amely ugyanúgy része a nemzeti filmes örökségnek, mint élőszereplős társai.