2006. október 23. – mára már történelem?
2006. október 23. Hátborzongató volt látni a képeket, képsorokat a vérző emberekkel, a földön fekvőket csoportosan rugdaló rendőrökkel. Döbbenetes volt a másnapi újságokban szembesülni olyan eseményekkel, amelyekről akkor azt gondoltuk, hogy egy demokráciában nem fordulhatnak elő, de legalábbis nem maradnak büntetlenek.
Tizenhárom év nagy idő, különösen a tízen-huszonévesek életében. Nem csodálkozhatunk mi, idősebbek, hogy a fiatalok jelentős részének nincsenek emlékei 2006. október 23., a forradalom 50. évfordulójának eseményeiről. Gyurcsány Ferenc, akkori miniszterelnök 2006. szeptember 17-én kiszivárgott őszödi beszéde után komoly tüntetéssorozat kezdődött Budapesten és az ország más településein is. A tüntetők a miniszterelnök lemondását követelték. A társadalmi feszültség október 23-ig még inkább emelkedett. Ebben a helyzetben történt meg az, hogy a Parlament-környéki, előre be nem jelentett tüntetés résztvevőit a rendőrség a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül az Astoriához terelte, ahol a Fidesz ünnepi nagygyűlése éppen véget ért. Az így felduzzadt és összekeveredett tömeget a rendőrség váratlanul radikálisan oszlatni kezdte.
Lovasroham, könnygáz, gumibot, vipera, gumilövedék, vízágyú volt a rohamrendőrök eszköze, akik sok esetben nem viseltek azonosítószámot. Nagyon sokan súlyosan és maradandóan megsérültek, köztük olyanok is, akik még csak nem is a tüntetésre vagy a nagygyűlésre érkeztek.
Akkoriban még nem volt szélessávú internet, a hírek lassan és akadozva érkeztek.
Hátborzongató volt látni a képeket, képsorokat a vérző emberekkel, a földön fekvőket csoportosan rugdaló rendőrökkel. Döbbenetes volt a másnapi újságokban szembesülni olyan eseményekkel, amelyekről akkor azt gondoltuk, hogy egy demokráciában nem fordulhatnak elő, de legalábbis nem maradnak büntetlenek.
Pesty László félórás dokumentumfilmje ennek a napnak állít emléket. Érdemes megnézni azoknak is, akik az emlékeiket akarják feleleveníteni, és legfőképpen azoknak a fiataloknak, akik nem tudják, mi történt akkor. Mert csak az válhat valóban soha vissza nem térő történelemmé, amiről nem feledkezünk meg, aminek az emlékét megőrizzük.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>