Fuzáriumfertőzés: veszélyes a pékáruk egy része?

Idén a szokottnál jóval nagyobb arányban fertőzte meg fuzárium a magyar búzatermést, ezért napok óta szólnak arról a hírek, hogy kerüljük a teljes kiőrlésű pékárukat. Utánajártunk, hogy valójában mennyire kell vigyázni és mivel. Tényfeltáró cikkünk következik.

Kép: Unsplash

A gabonafélék egyik lehetséges élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentő szennyezése a gombák által kiválasztott mikotoxin, amit néhány fuzáriumfaj is termel. Ilyen fertőzés kisebb-nagyobb mértékben szinte minden évben előfordul, de jellemzően jócskán alulmúlja a határértéket.

Idén viszont nagy arányban fertőzte meg fuzárium a hazai búzatermést, emiatt annak egyharmadát nem lehet élelmiszerként hasznosítani

 – erről Raskó György agrárvállalkozó, az egykori MDF-kormány agrárállamtitkára beszélt az ATV Start című műsorában. A szakember az atv.hu megkeresésére számadatokat is közölt. Elmondta, hogy olyan hely is van, ahol 4-5000 µg/kg értéket mértek, miközben a szabvány 1250 µg/kg-ot enged meg. Vagyis a búza egy része a három-négyszeresét tartalmazza a megengedett értéknek. Mivel a veszéllyel tisztában vannak, a búza őrlésekor leszedik a toxint tartalmazó külső héjat. Raskó kiemelte, hogy a magas toxintartalom miatt a teljes kiőrlésű pékáruk fogyasztása (mert azok lisztjébe a korpát is beledarálják) komoly veszélyt jelenthet. Az agrárvállalkozó szerint ez részben azokra lehet ártalmas, akik gyereket terveznek, ugyanis a toxintartalom férfiaknál drasztikusan lecsökkentheti a hímivarsejtek számát.

Zajlanak a vizsgálatok

Mivel az élelmiszer-biztonság felügyeletével foglalkozó hatóság az 1970-es évek óta végzi az őszi búza fuzáriumfertőzöttségének vizsgálatát, a témával kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. Válaszukból kiderült, hogy az idei év időjárási viszonyai, különösen a csapadékos május, majd a párás és meleg június valóban magában hordozta fuzáriumos kalászfertőzés veszélyét. A Nébih országos felmérésének előzetes eredményei alapján a tavalyihoz képest idén nagyobb az átlagos szemfertőzöttség, ugyanakkor a megyei adatok nagymértékben szórnak. Hasonló időjárás esetén a jelenség korábban is előfordult már hazánkban, a fertőzött tételek kiszűrésére a Nébih és a malomipar felkészült. A probléma nemcsak hazánkat érinti, magas fuzáriumfertőzöttség hasonló éghajlatú országokban is rendszeresen előfordul attól függően, hogy milyen az adott év időjárása. A Nébih a fokozott kockázat miatt már megkezdte a malomipar kiemelt ellenőrzését.

Gabonákban eddig két esetben mutatták ki a toxin jelenlétét, azonban lisztben, közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszerben (teljes kiőrlésű pékárukban) eddig nem találtak méreganyagot. A hivatal álláspontja szerint a jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati eredmények nem indokolják a teljes kiőrlésű pékáruk kerülését.

Kiemelik, hogy az Unió szigorúan szabályozza az élelmiszerekben előforduló mikotoxinok határértékét. A rendeletben meghatározott maximumok megállapításánál figyelembe vették azt a mennyiséget, amely még nem okoz egészségügyi hatást. Ezt nevezik elviselhető vagy eltűrhető napi beviteli szintnek. Ez az érték arra is utal, hogy a beviteli szint időszakonként meghaladhatja ezt az értéket, viszont ez nem jelenti azt, hogy az ember ténylegesen meg is betegszik. A fuzárium toxinját kis mennyiségben mind az emberi, mind az állati szervezet ártalmatlanítani tudja, gond csak akkor van, ha a szint túl magas. Ha ilyet huzamosabb ideig fogyasztunk, az egészségkárosodás már nem zárható ki. Ilyenkor a méreganyag általában a májat és a vesét károsítja, illetve hosszú időn keresztül a szervezetbe jutva rákkeltő hatású lehet. Nagy mennyiségben történő fuzáriumtoxin fogyasztás embereknél émelygést, hányást, hasmenést, hasi fájdalmat, fejfájást és szédülést okozhat.

Ha baj van, riasztanak
Amellett, hogy a fuzáriumtoxin szintjét a Nébih rendszeresen ellenőrzi, az Unió élelmiszer-biztonsági információs rendszere, az RASFF is rendszeresen ad ki riasztást fuzáriumfertőzöttség miatt, ami gyakran hazánkat is érinti. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb az a 2011-es eset volt, ahol a német szakhatóság jelzése miatt kellett visszavonni és megsemmisíteni olyan magyar sajtos tallért, amely az egészségügyi határértéket meghaladóan tartalmazott fuzárium által termelt méreganyagot. Toxinos magyar durumtészta miatt 2009-ben riadóztattak, míg 2008-ban ugyanilyen méreganyagot tartalmazó, feldolgozatlan magyar búza miatt adtak ki figyelmeztetést az Unióban.

Kép

Kép: Unsplash

Aggódnak a termelők

Egy héttel korábban a Világgazdaság tudósított egy konferenciáról, amelyen gabonapiaci szakértők beszéltek a problémáról. Az illetékesek elmondták, hogy a búzatermésben a májusi-júniusi csapadékos időjárás miatt jelent meg a fuzárium, mert az esős időben a termelők nem tudták elvégezni a kellő számú védekezést. Ugyan a fertőzött szemek kiszedésére több módszer is létezik, de azok jelentős többletköltséggel járnak. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője arról is beszélt, hogy

a fuzáriumfertőzés mértékéről pontos adatok nincsenek, de felmérésük szerint az ötmillió tonnás idei búzatermés akár ötöde is érintett lehet.

A helyzetre a piac úgy reagált, hogy a malmok igyekeztek a jó minőségű búzát időben betárolni, másrészt a határérték alá való leszorítás érdekében sok helyen keverték a tételeket. Ezt az agrárszakember nagyon károsnak tartja. Véleménye szerint nem véletlen, hogy az étkezési és a takarmányminőség közti árkülönbség tonnánként ötezer forint fölé emelkedett. A problémáról Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója is beszélt, aki elmondta, hogy a fertőzöttség mértéke elmarad a 2010-estől. Leginkább a Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megyében termett búzatételek érintettek, de bizonyos mértékben az ország többi részén is előfordul a fertőzés.

Csökkenthető a mennyisége?
Ugyan a fuzáriumfertőzés megelőzése és kezelése alapvetően a termelők feladata, a fertőzésből adódó kockázat csökkentéséről a feldolgozóknak is gondoskodniuk kell például rostálással, adott esetben mosással. Száraz őrlésnél egyebek mellett a mechanikus tisztításnak, polírozásnak is van toxincsökkentő szerepe. A sütés során a fuzáriumtoxin szintje lényegesen nem változik, ugyanakkor a fuzárium legveszélyesebb toxinja vízoldékony, így azok az ételkészítési módok, amelyeknél a gabonatartalmú élelmiszert vízben főzik ki, alkalmasak a szint csökkentésére. Ez egyben azt is jelenti, hogy tészta, galuska főzésénél a méreganyag jelentős része a főzővízbe oldódik, utána pedig kiöntik. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy főzés során a száraztészta vizet vesz fel.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti