Miért nem mindegy, hogy kitől kérünk tanácsot, ha diétáról van szó?

Ennek olvasatában különösen ijesztő az a trend, ami a közösségi oldalakon hódít: rengeteg olyan képzés hirdetésével találkozni, amely azt ígéri, hogy elvégzésükkel táplálkozási tanácsadóvá válhatunk. Ráadásul akár néhány hónap alatt, online, munka mellett tudhatunk meg mindent erről a tudományról. Ilyen például az, amelyik az ország első evidence-based (bizonyítékokra alapozó) táplálkozási szakértői képzéseként hirdeti magát. Ha ez az állítás igaz, akkor mások vajon miért töltenek éveket az egyetemeken azért, hogy elsajátítsák ezt a tudást? 

Játék a szavakkal?

Táplálkozási tanácsadó, sporttáplálkozási és táplálékkiegészítési szakértő, funkcionális táplálkozási tanácsadó – jól hangzó titulusok, csak éppen mást jelentenek, mint a felsőfokú végzettséget takaró dietetikus és okleveles táplálkozástudományi szakember. 

A táplálkozási szakértői és az ehhez hasonló végzettségek önmagukban nem jelentenek semmit, elég pár tízezer vagy százezer forintot befizetni a kurzusokra, tanfolyamokra, majd azokat bármilyen előképesítés nélkül elvégezni. 

Ilyen titulust igazából bárki viselhet, használata nem sért jogszabályt.

Más a helyzet a dietetikus és az okleveles táplálkozástudományi szakember képesítésekkel, amelyek már felsőfokú végzettséget takarnak. „A dietetikusok egy négyéves képzést végeznek el az orvosegyetemek egészségtudományi karán, ezt követően kapnak BSc-diplomát, az okleveles táplálkozástudományi szakemberek képzése pedig kétéves ugyan, de ez egy ráépített képzés, amely MSc-diplomát ad, orvosok, gyógyszerészek, élelmiszermérnökök, biológusok és hasonló szakemberek végezhetik el. Ők betegeknek még ilyenkor sem adhatnak táplálkozási tanácsot, csak egészséges embereknek” – magyarázza Csajbókné dr. Csobod Éva, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének vezetője. 

Évek kontra hónapok 

„Egy néhány hónapos képzéssel még akkor is csak a legalapvetőbb információkat lehet átadni, ha a háttéranyag nagyon jól fel van építve, emiatt ezt össze sem lehet hasonlítani a dietetikusképzéssel, ahol a hallgatók tanulnak például áruismeretet (milyen nyersanyagok vannak, mik a jellemzőik), biokémiát, élettant és kórélettant, gyógyszertant, anatómiát, ételkészítési technológiát és kolloidikát. Utóbbi azt takarja, hogy az adott ételeket hogyan kell egészséges változatban elkészíteni” – mondja szakértőnk. 

Erre az alaptudásra épül a klinikai dietetika, ami négy féléves tantárgy. Ez evidenciákon alapuló, klinikai orvosi jellegű tudásanyagot biztosít, főleg a táplálkozással összefüggő betegségekkel kapcsolatban.

A hallgatók azt is négy féléven keresztül tanulják, hogy a különböző betegségek megelőzésében és kezelésében milyen dietoterápiát lehet alkalmazni, hogyan lehet azt a gyakorlatban kivitelezni. Emellett pszichológiai és pedagógiai része is van a képzésüknek, ugyanis nem mindegy, hogy a szükséges tudnivalókat miképp adják át a betegeknek, milyen technikákkal érik el, hogy ajánlásaikat megértsék, kövessék. Az egyetem elvégzése után a szakemberek vállalkozóként, önállóan tanácsot akkor sem adhatnak, ha már átvették a diplomájukat, csak akkor, ha már rendelkeznek kétéves szakmai tapasztalattal. Olyan ez, mint az orvosoknál a rezidensi időszak. 

Kép

Kép forrása: Freepik

Veszélyes tévedés 

Az egymásra épülő, komplex tudás elengedhetetlen ahhoz, hogy a dietetikusok megfelelő étrendet állíthassanak össze az embereknek, figyelembe véve a korukat, az életmódjukat és az élethelyzetüket, esetleges betegségeiket, érzékenységeiket, sőt még az ízlésüket is. Enélkül még egy fogyókúrás étrendet sem lehet biztonságosan összeállítani, kimaradhatnak belőle fontos tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, annak nyomán pedig hiány¬állapotok és egyéb problémák léphetnek föl.

Egy cukorbetegnél vagy vesebetegnél egy rossz tanácsnak akár végzetes következménye is lehet.

Ugyanez igaz a gyulladásos betegségekre, hasmenéses állapotokra, amelyeknél szintén lehet olyan tanácsot adni, amely súlyos, nehezen visszafordítható állapotot eredményezhet. „Például egy hasnyálmirigy-gyulladásnál nem lehet azzal játszani, hogy a betegnek mit adnak és mit nem. Ilyenkor a dietetikus az orvosi diagnózis alapján, az utasításokat betartva állítja össze a diétát, majd követi azt nyomon” – emeli ki Csajbókné dr. Csobod Éva. Ezen a ponton szintén nagy különbség van a dietetikusok és a táplálkozási szakértők között, míg ugyanis előbbieknek kötelező továbbképzéseik és működési engedélyük is van, az esetleges hibákért pedig szakmailag számonkérhetők, addig utóbbiak nem.

Hol lehet ellenőrizni? 

Azt, hogy egy szakembernek van-e megfelelő képesítése, az Országos Kórházi Főigazgatóság keresőjében lehet ellenőrizni. Van a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének is dietetikusi adatbázisa, de oda csak azok kerülnek be, akik tagjai a szervezetnek. Mivel kórházban, szakrendelőben csak diplomával rendelkező szakemberek dolgozhatnak, tőlük mindig bátran lehet kérdezni. Az iskolák is alkalmaznak dietetikust az étkeztetés miatt, sok helyen őt is meg lehet keresni.

Ez a cikk eredetileg a Képmás magazinban jelent meg. A magazinra előfizethet itt.