Az utolsó nagyasszony – Film készült Mikes Johanna életéről

Hanna néni végigélte az egész huszadik századot. Olyan közegből származott, amely zsigerből tudta, hogy mit jelent a társadalmi felelősségvállalás, még mielőtt e ma oly divatos és sokszor üresen csengő fogalmat megalkották volna. Izgalmas és tartalmas életútját bármelyik mai celeb megirigyelhetné. Kaland, politika, küldetés: gróf Mikes Johanna életét Ugron Zsolna és Bertha Lívia vitte filmre. A különleges dokumentumfilm megtekinthető a Képmás Magazin YouTube-csatornáján június 23-ig - a nagy érdeklődés miatt hosszabbítottunk egy héttel!

Kép: Magyar Média Mecenatúra
Kép: Magyar Média Mecenatúra

Kép: Magyar Média Mecenatúra

Példaképekre minden kornak szüksége van. Az ő létezésük, egy bizonyos értékrend melletti elkötelezettségük ugyanis számunkra is kijelölheti az utat, amit követve talán jobb emberré válhatunk. A példakép-létnek természetesen nem feltétele sem a hírnév, sem az ismertség, hiszen mindnyájan láthatunk akár a legszűkebb környezetünkben is olyan követendő mintákat, amelyeket bátran nevezhetünk etalonnak. Gróf Mikes Johanna élete viszont a történelem reflektorfényében formálódott példaértékűvé.

Az utókor számára ismertté a hozzá családi szálakon kötődő Ugron Zsolna és rendezőtársa, Bertha Lívia révén vált, akik izgalmas és tanulságos életútját „Az utolsó nagyasszony” című történelmi dokumentumfilmben dolgozták fel. Mielőtt azonban bárki is megijedne a műfajtól, fontos megjegyezni, hogy a dokumentumfilmben portré- és játékfilmes elemek keverednek archív mozgóképekkel.

Vontatott történetmesélés és évszámokkal dobálózás helyett lenyűgözően izgalmas és fordulatos, helyenként pedig kifejezetten megindító és katartikus filmélményben lehet része annak, aki időt szán erre a bő egyórás alkotásra.

Hanna néni – ahogy a filmben megszólalók legtöbbje emlegeti a grófnőt – gyakorlatilag végigélte a teljes huszadik századot. 1911-ben született Gróf Mikes Ármin és Bethlen Klementina lányaként, és főként Zabolán és Budapesten élt. E két helyszín és a velük járó különböző élethelyzetek más-más kihívás elé állították. Pesten a címlapok gyakori szereplője volt, korabeli „celeb”, aki az arisztokrata úrhölgyek fényűző életét élte, míg Zabolán a falusiak életében aktívan részt vevő, őket minden módon segítő, felelősségtudatos nagyasszonyként volt jelen. Itt édesanyjával szövőüzemet is alapított, hogy a helyi székely népviselet – és ezzel együtt a teljes népi kultúra is – fennmaradjon a polgárosodás korában.

Szenvedélyesen fotózott, képeit az amerikai National Geographic is közölte, a harmincas években pedig az „angol beteggel”, Almássy László gróffal járta be Egyiptomot.

Eközben majdnem albán királyné lett, ám végül Teleki Pál fiához, a szintén geológus-politikus Teleki Gézához ment feleségül, és titkos diplomáciai küldetésekben is részt vett. A kommunizmus elől Amerikába szökött, ahol 2008-ban bekövetkezett haláláig élt. Kalandos életútja mindenképpen filmvászonra kívánkozott.

 

 

 

Személyisége megismeréséhez a film sokrétűen kiválasztott interjúalanyai adnak támpontokat. A megszólalók izgalmas, érdekes, személyes vagy éppen tudományos részletekkel árnyalják az utolsó nagyasszony portréját, megszólalásaik segítenek kontextusba helyezni a grófnő életének főbb eseményeit, hogy egy kalandvágyó és tevékeny arisztokrata nő szemszögéből láthassuk mi is a viharos huszadik századot.

Minden adott tehát ahhoz, hogy egy lenyűgözően izgalmas életút bontakozzon ki előttünk ebben a milliárdos költségvetés és speciális effektek nélkül készült filmben.

Ugron Zsolnától nem idegen a nőközpontú történetek felgöngyölítése és megírása, így nem csoda, hogy ebben a történetben is az erős, női karakteré a főszerep. A dokumentumfilm játékfilmes jeleneteiben a fiatal Hanna grófnőt Pálos Hanna alakítja, kinek a neve sokak számára ismerősen csenghet. A Katona József Színház művésze tökéletes választásnak bizonyult a grófnő megformálásához: a jelenetei után megszólaló, immár idős grófnő mintha valóban ő lenne ötven év elteltével, bámulatos a köztük lévő hasonlóság.

A film dramatikus jelenetei Mikes Johanna életének fordulópontjait hivatottak megidézni korhű jelmezekkel, tárgyakkal, valós helyszíneken, érzékeny és szépen komponált képekkel. Külön említést érdemel a film zenéje, amely legalább olyan fontos része az alkotásnak, mint maga a látványvilág.

„Az utolsó nagyasszony” című filmet 2018. június 4-én, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján mutatta be a Duna Televízió. Mindez nem véletlen, hiszen Hanna grófnő életének példaértékűsége elsősorban a hazájához, Erdélyhez fűződő viszonyában rejlik.

Bárhol is járt vagy élt a világban, „mindig hazafelé nézett”, és minden élethelyzetében segítette hányatott sorsú szülőföldjét.

A róla szóló portré-dokumentumfilm lezárásában unokája, a már Magyarországon élő Aidan Teleki megszólaltatása feloldja a feszültséget, amely a grófnő tragédiájából fakad, és felvillantja a hazatérés reményét, hiszen ha ő maga még nem is, de leszármazottai már visszatérhettek és otthont találhattak e hazában.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Tartalmaink elkészítése, az oldal üzemeltetése és az új olvasók elérése azonban költségekkel jár. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t lehetőségeihez mérten. Köszönjük, hogy számíthatunk Önre!

Támogatom a kepmas.hu-t>>