A 2010-es években magabiztosabban vállaltak gyermeket az édesanyák

Magabiztosabban vállalnak gyermeket a magyar édesanyák, ami egyebek között abban is megmutatkozik, hogy ezer 20 és 40 év közötti nő 2019-ben kilenccel több kisbabát hozott a világra, mint 2010-ben. Az utóbbi esztendőkben fél évvel emelkedett a szülő nők átlagéletkora: 2010-ben átlagosan 29,8 éves korukban adtak életet gyermekeiknek, míg tavaly ez a szám 30,3 volt. 2010 óta a 40 év felettiek körében a duplájára, a 45–49 év közöttieknél pedig majdnem a háromszorosára nőtt a gyermekvállalók száma. A KÉPMÁS által megkérdezett anyákat megosztja a kérdés, mikor ideális szülni: egy részük szerint biológiai szempontból huszonévesen a legszerencsésebb, amikor még könnyebben regenerálódik a szervezet. Deli Andrásné Tímea például elmúlt harminc, amikor életet adott két gyermekének, és mindkét alkalommal egészségügyi problémák jelentkeztek nála. Vas Erzsébet pedig úgy látja, hogy mivel harmincöt felett hatványozottan nő bizonyos genetikai betegségek kockázata, ilyenkor a rizikó mellett a plusz szűrésekkel járó extra kiadásokra is fel kell készülni. A másik tábornak az a véleménye, hogy idősebb korban érnek meg a nők az anyaságra. „30–35 éves korára az ember megismeri magát, tanult, több pozíciót betöltött, munka- és élettapasztalatot szerzett” – érvel Kárpáti Erzsébet, aki 31,5 évesen szülte első gyermekét. Mindebben természetesen egyéb tényezők, mint a párválasztás és az anyagi biztonság megteremtése is közrejátszik.

Lakóhely és végzettség tekintetében a közép- és észak-magyarországi, középfokú végzettségű nők vállalják a legtöbb kisbabát: 2019-ben a gyermekek harmada Budapesten és Pest megyében, 7,8 százaléka pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megyében látta meg a napvilágot, míg a legkevesebb csecsemő Zala, Vas és Nógrád megyében született.

Vonzóbb lett a nagycsaládos lét

Az elmúlt tíz évben egyre több családba érkezett harmadik gyermek, 10 százalékkal nőtt a harmadikként megszülető gyermekek száma. A KINCS elemzéséből kiderült, hogy kevesebb idő telik el a testvérek születése között, mint tíz éve, főleg a GYED Extra 2014-es bevezetése óta. Mostanra a házaspárok esetében 4 év alá csökkent a testvérek megszületése közötti átlagos időtartam, a testvérként megszülető kisbabák közel fele úgy jön a világra, hogy a testvére még nem töltötte be a harmadik életévét. „Minél kisebb a korkülönbség, annál szorosabb a gyermekek közti kapcsolat” – véli a háromgyermekes Grundtner Ágota. Máté Csilla és férje azért vállaltak hamar újabb babát, hogy ne kelljen kétszer gyedre mennie munkahelyéről. Tímea a 3 év korkülönbséget tartja a legideálisabbnak, szerinte ennél több azért nem jó, mert addigra az első gyerek kialakítja saját szokásait, és nem szívesen változtatna rajtuk a kistestvér érkezésével.

Kép

Egy másik örvendetes adat, hogy 2015-től kezdve majdnem tíz százalékkal emelkedett a házasságban született gyermekek száma.

Családbarát környezet

A KINCS azt is vizsgálta, milyen esélyekkel térnek vissza a nők a munkába. 2010 óta a gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele megnövekedett és a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy az édesanyák között megnőtt a munkaerőpiacon aktívak aránya: 2010 és 2019 között a 25-49 éves három év alatti gyermeket nevelő kisgyermekes anyák foglalkoztatási rátája 44 százalékkal, míg a nagycsaládos, legalább három gyermeket nevelő anyáké 39 százalékkal emelkedett. A rugalmas, családbarát munkahely és a részmunkaidős állás lehetősége több általam kérdezett anyának jelentett megoldást, és olyanok is vannak, akik saját vállalkozást indítottak. Kárpáti Erzsébet például fokozatosan kezdett újra dolgozni, nyolc hónap alatt heti 3×6 óráról heti 5×7 órára emelve az órák számát. Megint mások, ahogy Dombai Dóra, az otthon töltött időt önmaguk fejlesztésére fordították – ő levelezőn kezdett el egy szakot az egyetemen, és abban bízik, ezt munkáltatója is pozitívan fogja értékelni.

A munkába való visszatérésben a gyermekellátó intézmények is segítséget nyújtanak – nem véletlen, hogy – ahogyan arról augusztusi lapszámunkban is írtunk – a családtámogatási intézkedések közül a szülők a bölcsődei férőhelyek emelkedésének örültek a legjobban. 

Készült a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) együttműködésével.