Út a „rézbőrű alkonyig” – Hamarosan megtekinthető a PIM új kiállítása

Különleges magyar indián világba csöppenhetünk a Petőfi Irodalmi Múzeum tervezett kiállításán. A Karl May-indián­regényeken felnőtt szülőknek és nagyszülőknek az indiánozás hallatán felcsillan a szeme, bár a mostani tizenévesek számára ez már nem igazán ismerős világ. Az indián mint metafora szólt a barátságról, a hősiességről, az erkölcsi nemességről, a természetszeretetről, a hűségről. Emellett pedig erősen kötődött a veszélyeztetettséghez, a vereséghez, a föld- és jogfosztáshoz, a megaláztatáshoz, a túlerővel szembeni elbukás mitológiájához. A kiállítás megnyitásra vár, az időpont még bizonytalan.

PIM
Indián nap, 1953 - Kép: dr. Juhász Árpád / Kóborló Farkas tulajdona

A PIM Rézbőrű volt az alkony – A magyar indiánozás nyomában című kiállítása egy kivételes pillanatot szeretne rögzíteni és bemutatni: azt, amikor ,,még minden megvan”. A tárlat kurátora Wirth Imre költő, író, irodalomtörténész 2016-ban kezdett foglalkozni egy magyar indián kiállítás gondolatával, amelynek fókuszába Borvendég Deszkáss Sándort képzelte el. Hogy miért pont őt?

Mert ráeszmélt arra, hogy Borvendég – alias Fehér Szarvas – története rendkívül izgalmas: fikció és valóság sejtelmes egymásba fonódása. A Szikláshegyek varázslója című írás nagy hatással volt a későbbi kurátorra (a regény gyerekek sokaságát indította el az indiánozás felé), olyannyira, hogy a nagyapai örökségből származó könyvet újra ki szerette volna adni – a terv azonban meghiúsult. Ekkor vette kezdetét a ,,nyomozás”. Ki is a könyv címlapján indián öltözetben békepipát tartó férfi, aki tiszteletbeli indián törzsfőnök oklevelet kapott Amerikából, aki fel akarta rázni az amerikai préri indiánokat, és nemzetközi mozgalmat indított a megmentésükre? A szerzőre vonatkozó hiteles adatokért hosszasan kellett kutakodni, bár az olvasók nemzedékről nemzedékre teljes igazságként kezelték a leírtakat.

A kiállítás nem az abszolút tények, hanem a hatás bemutatására törekszik. A ,,még minden megvan” pillanatában élnek azok, akik Borvendég Deszkáss Sándor negyvenes években megjelent indiánkönyvei nyomán a cserkészet és indiánozás vonzó világától sohasem szakadtak el. Még nem merültek feledésbe Baktay Ervin dunakanyari indián-cowboy táborai, a hagyomány a mai napig él. Él még az emlékezetekben a Cseh Tamás és barátai által 1963-ban életre keltett bakonyi indiánozás is, nem is beszélve számos olyan indiánozóról, aki hagyományőrzéssel, egyre autentikusabban ápolja az indián kultuszt.

A kiállítás a nagyon sokszínű magyar indián világba szeretne bepillantást adni, egy olyan „fejlődésregény” lehetőségét kibontva, amely végigvezetheti a nézőket-olvasókat a gyerekkor indián hőseitől a felnőttkor hősein át a rézbőrű alkonyig. Rengeteg fénykép, eddig nem látott filmfelvételek, izgalmas installációk és kortárs költők bekapcsolódásával is kiegészült irodalmi háttér várja a látogatókat. 

Támogatott tartalom. 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti