Székely-Balogh Szilvia

Igen, persze, jöjjön csak be, és jön, benyomul, kitölti a szűk helyet, ahol a fogason még ott sorakoznak a kabátjaink, apa, anya, gyerekek, a...

– Láttad ezt, anya? – szaladt hozzám kipirult arccal a kislányom, miután a játszótéri szobor legmagasabb pontját is elérte a kezével. Mióta falmászásra jár, mindent potenciális gyakorlóterepnek tekint...

„Homok volt a cipőmben” – magyarázta a kisfiam, amikor az előszobába lépve a szemem elé tárult az utóbbi idők legnagyobb homokvihara, amely a lakást...

Váltóruha, élelem az útra, egy kulacs víz, pelenka, popsitörlő, játék unalom ellen, kismotor, egy nagy zsák zöldség és gyümölcs a piacról, kenyér a péktől...

Töréspontok nálunk nincsenek. Néztem anyám összeszorított száját, ahogy a lapátra söpörte fel a kedvenc vázája cserepeit. Egy másik, nagy rózsaszínt tett a helyére, hogy...

Másodjára is megnyomom a gombot. Lassan számolom magamban, ahogy a levegőt veszi. Kilégzés, belégzés. Olyan, mint a köldökzsinór. Egy csövön keresztül adni az életet...

A libák a komód fölött voltak, mióta csak az eszemet tudom. Aki belépett a homályos szobába, rögtön szembetalálta magát velük. Családi ereklye, még a...