„Oroszlánként kell védenünk kultúránkat, vallásunkat, az anyaföldünket, családunkat és hagyományainkat”
„Néha bizony állhatna egy nap többől, mint 24 óra” – mondja mosolyogva Batthyány-Schmidt Margit, és ezzel maximálisan egyet is lehet érteni, hiszen még felsorolni is sok, mi mindennel foglalkozik: édesanya, feleség, nemzetközi agrárszakértő, a Magyar Női Unió Egyesület alapítója és elnöke, több nemzetközi szervezet tagja, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke, valamint az Új Társadalom Szalon megálmodója és főszervezője. Misszióról, családról, nőiségről és jövőbeli tervekről beszélgettünk vele.
Hogyan fér meg az életében a család, a folyamatos önképzés és mindaz, amit a Batthyány-örökség ápolásának érdekében végez?
Amíg a három gyermekem, Nathalie, Kata és Boldizsár kicsik voltak, az anyaszerepből jutott nekem több: hoztam-vittem őket különórákra, segítettem nekik az iskolai felkészülésben, és így tovább. Mára a két lányom kirepült a családi fészekből, csak Boldizsár maradt velünk, így felszabadult némi időm és kapacitásom, amelyek nagy részét a hobbimba: a társadalmi felelősségvállalásba fektetem.
Valóban hobbiként tekint rá?
Igen, de ehhez kapcsolódik egy kedves történet is: amikor Boldizsár tízéves volt, azt tanulta az iskolában, hogy az embernek 45 éves korára szüksége lesz egy hobbira. „Mami, neked hobbit kell találni, és minden rendben lesz!” – mondta lelkesen. És valahogy innen indult minden. Megalapítottuk 2007-ben az Új társadalom Szalont, 2013-ban a Magyar Női Uniót, 2016-ban pedig férjem, Batthyány Ádám a Magyar Batthyány Alapítványt.
Kezdetben hogy élte meg, hogy egy ilyen nagy múltú család tagjává vált?
A Batthyány család egy zárt közösség, tagjának lenni nagy társadalmi felelősséget jelent. A kezdetekkor beleástam magam a család több évszázados történetébe, történelmébe, majd férjemmel közösen megalapítottuk a Magyar Batthyány Alapítványt. A nonprofit szervezet célja a családi hagyományok ápolása, a szellemi örökség gondozása, a fennmaradt történelmi relikviák összegyűjtése, valamint olyan szakmai programok megvalósítása, amelyek a következő generációk számára is lehetővé teszik a Batthyányak nemzetépítő tetteinek megismerését.
Én ezt tradinnovációként szoktam említeni, amely nem más, mint a hagyományőrzés és újító szándék összekapcsolása, úgy is mondhatnám, hogy a klasszikus értékeket a jelen és jövő nemzedéke számára is követhetővé, befogadhatóvá tesszük.
Gyermekei mennyire nyitottak arra, hogy tovább vigyék a családi örökséget?
Kata lányommal együtt készítettük a „Tony – Szeressétek egymást és tiszteljétek Atyátok emlékét!” című színdarabot 2018–2019-ben, ahol Kata szinte minden asszisztensi feladatot egyedül vitt a vállán. Nem volt ez másképp akkor sem, amikor konferenciákat szerveztünk. Boldizsár szintén részt vesz a rendezvények szervezésében, nagyon jól szónokol, beszédeket ír, ám a fizikai munkától sem riad vissza.
Férjével hol és hogyan találkoztak? Mivel vette le önt a lábáról?
Szerintem én voltam, aki levette őt a lábáról (nevet). Az Országházban találkoztunk 1990-ben, ahol Ádám tanácsadó volt, én pedig a Gazdaságpolitikai Államtitkárságon dolgoztam. Előbb munkakapcsolat alakult ki köztünk, később pedig kibontakozott köztünk a szerelem.
Batthyány családtagként szükséges bizonyos külsőségeknek megfelelnie? Csak azért kérdezem, mert ön mindig nagyon elegáns.
Mindenben, így a ruhákban is szeretem a szépet, de tartózkodom a túlzásoktól, a hivalkodó daraboktól. Mint említettem, engem a hagyományőrzés és az újítás vezérel, ez tükröződik öltözködési stílusomban is: egyszerre kortárs és a klasszikus, nőies, de visszafogott.
Ami a Magyar Női Uniót illeti, mely eredményekre a legbüszkébb?
Magát a megalakulást is jelentős eredménynek tartom, hiszen nemzetközi mintára, hiánypótló szándékkal hoztuk létre lassan 10 éve – akkor Magyarországon nem volt olyan szervezet, amely a vidéki nők támogatását tekintette legfőbb feladatának. Hosszú idő tel el azóta, s tevékenységünk palettája is folyamatosan bővül: konferenciákat, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket tartunk, pályázati lehetőségeket mutatunk be. Legfőbb célunk az önmagukat magyarnak valló vidéki nők felkarolása, családban betöltött szerepük felértékelése, életminőségük fokozása, testi-lelki és mentális egészségük megőrzése, vállalkozóvá válásuk ösztönzése. Fontosnak tartom, hogy férfi és nő egymást kiegészítő szerepét hangsúlyozzuk, nem túlmisztifikálva egyik szerepet sem, a családban, közösségekben, a társadalomban betöltött helyük megbecsülése mellet állunk.
Hogy mire vagyunk a legbüszkébbek? Nehéz csak néhányat kiemelni: egyik a novemberben indult TalentA Program, amelynek célja tovább bővíteni az oktatási lehetőségeket és hozzáférést biztosítani pályázati forrásokhoz kifejezetten mezőgazdasággal foglalkozó nők számára.
A program által kínált ingyenes online intenzív képzésen 30 magyar női gazdálkodó vehet részt szakmai szakértők és mentorok bevonásával.
Akik sikeresen teljesítették a programot, a képzés végén lehetőségük van pályázni a megadott támogatásokra. A nyertes projektek ezután mentoráláson vesznek részt, ahol segítséget kapnak szakmai kérdésekben, és támogatják projektjük elindulását.
A másik büszkeségünk, hogy sikerült bejuttatunk egy hazai hölgyet az európai női farmereknek kiírt innovációs díj (Innovation award for Women farmers) legjobb jelöltjei közé.
Időközben egyesületünk az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) együttműködésben összeállított egy gyakorlati tanácsokat tartalmazó kiadványt és egy online oktatási platformot, amelyek – röviden összefoglalva – abban segítik a világ kézművességgel foglalkozó vidéki nőtagjait, hogy megismerjék saját erősségeiket, másrészről felkészíti őket, hogyan válhatnak sikeres vállalkozóvá.
Mára a család fogalma és maga a téma nagyon átpolitizálttá vált. Vannak, akik kezdik vitatni, hogy egy család alapját egy férfi és egy nő képezi. Hogyan érvelne amellett, hogy az ideális család nőből, férfiből áll?
Úgy, hogy Isten férfit és nőt teremtett, s egymásnak rendelte őket. Nem akarok senkit elítélni, amellett vagyok, hogy mindenkinek legyen meg a maga szabadsága minden területen, de ne erőltessük egymásra az akaratunkat. Ami engem illet, a családommal továbbra is a klasszikus keresztény értékek mentén kívánok élni.
Nézzük most a nőiséget! Ön szerint miért jó nőnek lenni?
Elsősorban azért, mert a nő kiváltsága, hogy életet adhat. Szerintem amilyen a nő, olyan a család, s amilyen a család, olyan a társadalom, tehát nagyon fontos, hogy a nők testi, lelki és szellemi egészségben, harmóniában legyenek. A Magyar Női Unió ebben próbál segíteni. Nagyon szeretem a „kortalan” nőket. Egy 70–80 éves nő arcán és tartásában ott van a bölcsesség, a méltóság, a sok-sok tapasztalat. Ezek teszik széppé. Én 55 éves múltam, és igazi nőnek érzem magam. Minden szerepemet – a szerelmetes nőt, az anyát, a feleséget, a büszkén dolgozó nőt – meg tudom élni. Gróf Zichy Antónia talán ezért is szimpatikus nekem: az erős nőt szimbolizálja, aki nem a férje mögött, hanem mellette, vele szövetségben élte az életét. Mert új utakat választani, példaadó és értékteremtő asszony volt.
Egyébként, amikor a Batthyány-címerre nézek, eszembe jut, mennyit változott a világ és a nők helyzete. A címer tetejét korona díszíti, közepében egy pajzs formában látható egy pelikán, aki védi, és saját vérével eteti a kicsinyeit. Alatta ott a szájában kardot tartó oroszlán.
Mi, nők hosszú ideig pelikánok voltunk, szeretettel áldoztuk fel magunkat a családért. De ma a „pelikánság” mellett ott kell lennie bennünk az „oroszlánságnak” is.
Oroszlánként kell védenünk kultúránkat, vallásunkat, az anyaföldünket, családunkat és a hagyományainkat. Igen, ez most akár úgy is hangozhat, mint egy hitvallás – mert az is.
Két éve létrehozták a gróf Batthyány Lajos és gróf Zichy Antónia-díjakat, ami szintén értékteremtő társadalmi újítás. Kik kaphatják meg?
Olyan magyar állampolgárságú vagy határainkon túl élő, de magyar nemzetiségű férfiak vagy nők, akik a nemzetért, a közösségekért, a családért, a magyar földért, a hitért példamutató tevékenységet végeznek. Idén október 6-án második alkalommal adtuk át a díjakat, s most először ítéltünk oda posztumusz díjakat: Prof. Dr. Zimányi Vera, egyetemi tanárnak és Balázs Ferenc, Kossuth- és Liszt-díjas énekesnek.
Milyen kihívások, feladatok várnak önre a közeljövőben?
Aktív időszak van mögöttem mind a szakmai, mind a magánéletemben. Mint említettem, Nathalie kirepült a családi fészekből, s nem sokkal később Kata is. Ő Angliába költözött. Nehéz volt őket elengedni, de akiket szeretünk, szabadon engedjük. Ami a szakmai dolgokat illeti: októberben tartottuk a Batthyány Tematikus Hetet, október 15-én pedig a Vidéki Nők Nemzetközi Napjára szerveztünk konferenciát, november elején indult a CORTEVA Magyarországgal együttműködve féléves TalentA Programunk. A közeljövőben özvegyek támogatására tervezünk létrehozni adományvonalat és egy intézetet, ahol testi-lelki-szellemi jóllétükkel foglalkozunk.
Mindezekkel párhuzamosan folyamatosan azon dolgozunk, hogy országunk, kultúránk, hagyományaink és szellemiségünk jó hírét vigyük a nagyvilágba, s onnan is hozzunk jó példákat.
Olyan nonprofit jelleggel működő közösségi tér létrehozásán fáradozunk, ahol hazai és nemzetközi kezdeményezéseink aktivitásai és teremtett értékei egész éven át látogathatóvá, megismerhetővé és tovább örökíthetővé válnak a következő generációk számára is.
Támogatott tartalom.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>