Az űrben ragadtak – Nyolc napnak indult, nyolc hónap lesz belőle

Jövőre térnek vissza az űrhajósok

Nyár elején nagy várakozás előzte meg a Boeing cég Starliner (CST-100) űrhajójának első, embereket szállító próbarepülését. Két rutinos asztronautával, az 58 éves Sunita Williams-sel és a 61 éves Butch Wilmore-ral a fedélzetén június 5-én indult Floridából, és 27 órával a start után, június 6-án magyar idő szerint 19:34-kor sikerült a dokkolás. Eredetileg egy rövid, alig több mint egy hetes tesztről lett volna szó, azonban hibák léptek fel. Már azelőtt voltak gondok, hogy az űrhajó elindult volna: a NASA és a Boeing héliumszivárgást fedezett fel, majd az odaúton sem volt minden rendben a Starliner manőverezéshez használt hajtóműveivel.

Azóta a mérnöki csapatok sokat dolgoztak, hogy kijavítsák a problémákat, de úgy ítélték meg, kockázatos, hogy Williams és Wilmore a Starliner fedélzetén térjen vissza. Pontosabban nem volt egyetértés a Boeing és a NASA között, ezért az lett a vészforgatókönyv, hogy a Starliner üres fedélzettel tér majd vissza a Földre, és a két asztronauta a biztonságuk érdekében várakozni kényszerül. Hogy meddig? 2025 februárjáig, amikor is az Elon Musk SpaceX vállalatának űrhajójával (Crew-9 űrmisszió) térhetnek majd haza. 

Vagyis a két asztronauta nem fog személyesen szavazni a novemberi amerikai elnökválasztáson, sőt nagy valószínűséggel a karácsonyt és a szilvesztert is az űrállomáson ünneplik.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az eredetileg tervezett négyfős személyzet helyett a SpaceX űrhajója csak két embert vihet magával a felfelé vezető úton. A Crew-9 eredetileg kijelölt résztvevői amerikai részről Zena Cardman parancsnok, Nick Hague és Stephanie Wilson, orosz részről Alekszandr Gorbunov voltak, de így még kérdéses, kik utazhatnak. Legkorábban szeptember 24-én indulhatnak Floridából. 

Maratont futni az űrben? Lehetséges!

Az „amerikai hősök” – így nevezték őket a kilövésről tudósító kommentátorok.  Sunita Williams és Butch Wilmore mindketten az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tapasztalt űrhajósai, a jelenlegi a harmadik űrrepülésük. Katonai múlttal a hátuk mögött lettek a NASA űrhajósai: Williams a haditengerészet nyugalmazott helikopterpilótája, Wilmore pedig korábban vadászrepülőgép-pilótaként szolgált. 

Sunita Williams úttörőnek számít az asztronauták között azzal, hogy ő volt az első nő, aki 2007 áprilisában lefutotta a Boston Maratont – az űrben. 

Ezt úgy kell elképzelni, hogy az asztronauták a Nemzetközi Űrállomás (ISS) futópadján, hevedert használva rendszeresen futnak, azért, hogy ellensúlyozzák a súlytalanság hatásait. A gépezetet úgy tervezték, hogy csak minimális hatást fejtsen ki az űrállomás szerkezetére.

Október helyett jövő tavasszal indulhat az űrbe Kapu Tibor

Augusztus elején elutazott Houstonba az Axiom Space Ax-4 küldetésének teljes legénysége – köztük a magyar űrhajósok: a 32 éves Kapu Tibor és a 35 éves Cserényi Gyula (tartalékűrhajós) is, hogy megkezdjék kiképzésüket. Az Ax-4 Floridából indul a világűrbe, és a várakozások szerint 14 napot tölt majd a Nemzetközi Űrállomáson. Eredetileg októberben indultak volna, de 2025 tavaszára halasztották az indulást – a módosításnak a Starliner meghibásodásához nincsen köze. Az amerikai misszióparancsnok, Peggy Whitson mellett várhatóan Kapu Tibor, a lengyel Slawosz Uznanski, valamint az indiai Shubhanshu Shukla lesznek a legénység tagjai.

16 óra munka, 8 óra pihenés

A NASA sietett mindenkit megnyugtatni, hogy a két űrben ragadt asztronauta nincs életveszélyben, lesz elég oxigénjük és élelmiszerük az űrállomáson rekedteknek. Ráadásul nemcsak ketten vannak az ISS-en, hanem hét kollégájukhoz csatlakoztak. De mivel fogják tölteni az elkövetkező körülbelül öt hónapot az asztronauták? Tudományos munkával, az űrállomás karbantartásával és esetleg űrsétákkal. 

Az ISS-en szigorú napirend szerint él minden űrhajós, napi 16 óra munkával és 8 óra pihenéssel, de 0–24-ben ügyeletben vannak. Hogyan alszanak? A padlón, a mennyezeten vagy a falakon is van erre lehetőség a zéró gravitáció miatt. Körülbelül akkora alvóállomások vannak az ISS-en mint egy telefonfülke, amik hálózsákból és párnából állnak. Alvómaszkot és füldugókat kapnak, ami kizárja a zajt és a fényt. Szabadidejükben videóhívással, hanghívással vagy e-mailben kapcsolatba léphetnek a családjukkal és a barátaikkal. De edzhetnek is az ISS „edzőtermében”: például futópaddal vagy álló kerékpárral. 

Mindez nemcsak lehetőség, hiszen napi két óra tréning elengedhetetlen, enélkül a Földre visszatérve sem felállni, sem járni nem tudnának. 

Az ISS-en baktériumok nem tudnak kifejlődni, de ez nem azt jelenti, hogy nem betegedhetnek meg: a súlytalanság miatt ugyanis a szervezetükben lévő folyadék a fejükbe „száll”, ezért állandóan úgy érezhetik magukat, minta náthásak lennének. Az űrhajósok naponta szivacsfürdőt vesznek, a hajmosáshoz olyan sampont használnak, amit nem kell leöblíteni. 

A Nemzetközi Űrállomás Környezetvédelmi és Életvédelmi Rendszere (ECLSS) egy olyan életfenntartó rendszer, amely biztosítja vagy szabályozza a légköri nyomást, a tűzérzékelést, az oxigénszintet, a megfelelő szellőzést, a hulladékgazdálkodást és a vízellátást. Napelemek által termelt villamos energiát használnak a víz felosztására hidrogéngázzá és oxigéngázzá, a hidrogént ezután az űrbe engedik. Az ISS fedélzetén folyamatosan újrahasznosítják a vizet. 

A napi 16 óra munka során kísérleteket folytatnak, működtetik az űrállomást, és karbantartják az űrhajót. Olyan küldetéseket is végeznek, amelyek során a műholdakat javítják. 

Bioasztronautika, űrrepülés, fizikai és földtudományok, űrbiológia – többek közt ezeken a területeken folynak a tudományos kísérleteik. 

Ezen túl orvosi kísérletekben is részt vesznek, monitorozzák magukat is, vizsgálataik segítséget jelentenek a jövőbeni űrmisszióra indulóknak. 

Folyamatos kapcsolat a Földdel

Magának az állomásnak a karbantartása önmagában is teljes munkaidős feladat: a személyzet folyamatosan ellenőrzi az állomás rendszereit, tisztítja a légszűrőket, és frissíti a számítógépes berendezéseket. Minden napjukat a Küldetésirányító Központtal egyeztetik. Az Egyesült Államok küldetéseit a felszállás előtt a NASA Kennedy Űrközpontjában található Launch Control Center (LCC) irányítja a floridai Merritt-szigeten. A felszállás után pedig átadják a felelősséget a NASA Houstonban, Texasban található Küldetésirányító Központjának (Mission Control Center). 

Egy átlagos hétköznap az állomáson reggelivel, személyes higiéniával, takarítással és a napi menetrend ellenőrzésével kezdődik. Ezután vérmintákat vesznek elemzésre, és konferenciabeszélgetést tartanak a Küldetésirányító Központtal. Majd rutinszerű levegőminőség-ellenőrzést végeznek, és a legénység megkezdi a kijelölt kísérletek elvégzését. Egy újabb levegőminőség-ellenőrzés után futópadra és szobabiciklire pattannak, jöhet a napi kétórás edzésprogram.

Ezt követi a közös ebéd. Az étkezés után egyórás szünetet kapnak, majd tovább folytatódik az ISS karbantartása, kutatásokat végeznek, és kísérleteken dolgoznak. Ha ennek vége, újra ellenőrzik a kabin légnyomását, és a személyzet még néhány kört tesz a futópadon. Vacsora után újabb konferenciabeszélgetés következik, majd mindenki elcsendesedik, és rápihen a következő mozgalmas napra. Hétvégente a legénység takarít, házimunkát végez, és az űrállomás egyéb teendőinek listáján dolgozik.