Egy belgrádi diák lelőtt kilenc embert az iskolában – Begyűrűzik hozzánk is az iskolai lövöldözések tragikus amerikai „divatja”?

Annyit már nagy valószínűséggel tudhatunk a sajtóhírekből, hogy 14 éves eminens tanuló az elkövető, egy elitnek számító iskola diákja, aki egy osztálytársa elmondása szerint „kifejezéstelen arccal” lőtt a történelemórát tartó tanárára és diáktársaira. Utána kijött a teremből, és mindenkire lőtt a folyosón, aki az útjába került. A halottakon kívül egy tanár- és hat gyereksérültje van a lövöldözésnek, egy közülük életveszélyes állapotban.

Döbbenetes az esetben az is, hogy maga a fiú is hívta a rendőröket, miután kiment az udvarra.

A belgrádi rendőrfőnök sajtótájékoztatója szerint – amelyet többek között az n1info.rs idéz – a hátizsákjában volt még egy másik pisztoly és négy, gyúlékony anyaggal megtöltött palack is. Találtak nála egy részletes tervet évfolyamokra lebontva azoknak a diákoknak a nevével, akiket le akart lőni, illetve egy tervet, amelyen az iskola alaprajza és a tantermek elhelyezkedése szerepelt. A fiú tehát előre eltervezte a tettét.

Az okokat persze mindenki keresi. A szerb oktatási miniszter szerint az ilyen támadásokért nagyrészt a filmek, a számítógépes játékok és az úgynevezett nyugati értékek terjedése tehető felelőssé. A miniszter viszont nem említi az okok között a gyerekekre szüleiktől átörökített traumát, a délszláv háborúban átélt szörnyű élményeket, amikor a gyilkosságok mindennapos tapasztalatok voltak.

„A gyilkos az áldozatválasztással mindig üzen valamit magáról és a sérelmeiről” – nyilatkozta Végh József kriminálpszichológus egy korábbi, amerikai iskolai lövöldözés kapcsán a kepmas.hu-nak. Sok esetben valamilyen iskolai bántást akarnak megtorolni. Az elkövetők másik jellemző csoportja paranoid személyiségzavaros, akinek rögeszméje lehet, hogy mindenki ártani akar neki, ezért válogatás nélkül öl. Nagyon alkalmazkodóan, simulékonyan tud viselkedni, amivel ügyesen manipulál másokat. Gyakran az a meggyőződése, hogy az emberek azért vannak, hogy kihasználja őket a céljai érdekében. A közhiedelemmel ellentétben a tömeggyilkosok nem feltétlenül szegény, elmaradott társadalmi rétegből származnak, de nem is mindig „elkényeztetett” gazdagok. Mint ebben az esetben is, lehetnek eminens gyerekek, akik semmilyen mentális zavar jeleit nem mutatják. „Az európai terrorcselekmények elkövetői jellemzően középosztálybeli szülők gyerekei, akik valamilyen ideológiát kerestek, és így kapcsolódtak valamely bűnszervezethez – mondta Végh József kriminálpszichológus. – Az ilyen fiúk vagy lányok áldozattípusú személyiségek is lehetnek, akik azért követnek el bűncselekményeket, hogy börtönbe kerüljenek, vagy akár, hogy megöljék őket.”

A belgrádi elkövető édesapjának egyébként több, engedéllyel tartott fegyvere is van, de nem tudja, fia hogyan juthatott hozzá. Állítólag apja és fia többször jártak együtt lőgyakorlatokra.

„Fegyverhatásnak hívjuk azt a jelenséget, miszerint, ha a környezetünkben erőszakhoz köthető tárgy van – legyen az egy vadászkés, puska vagy gumibot –, az növeli az agresszív viselkedés valószínűségét, felnőttekben és gyerekekben egyaránt – mutatott rá a kepmas.hu pszichológus szakértője, Kürthy Anna a fegyverek közelségének lélektani hatására egy korábbi cikkben. –  1967-ben írták le a fegyverhatás definícióját, miután laboratóriumi pszichológiai kísérleteket végeztek a témában. Megfigyelték felnőttek és gyermekek viselkedését egy zárt térben, ahol nem volt fegyver, azután egy pisztolyt helyeztek az asztalra, és úgy monitorozták a résztvevőket. Mérhetően magasabb volt az agresszív viselkedés akkor, amikor a fegyver is jelen volt.”

Szerbiai ismerősök így kommentálták a hírt:

„Csoda, hogy ez még csak most történt meg! Rengeteg fegyver van a civil lakosságnál, ráadásul a fegyverhasználat sok családban valamiféle virtus kifejezése: a lövöldözés gyakran a családi ünneplés része.”

Szerbiában száz lakosra átlagosan negyven lőfegyver jut az MTI adatai szerint. Az amerikai társadalmi példa azt mutatja, hogy a könnyű fegyverhez jutás és a lövöldözések nagy száma között összefüggés van. A Washington Post szerint a vérengzéseknél a fegyver az esetek 85 százalékában a gyilkos otthonából vagy valamelyik közeli ismerősétől származott. A CNN átfogó statisztikai összesítéséből kiderül, hogy Amerikában 100 ezer emberre több mint 4 lőfegyveres gyilkosság és 100 amerikai polgárra 120,5 lőfegyver jut. Ez az összefüggés azonban minket, magyarokat, nem ringathat hamis biztonságérzetbe. Igaz ugyan, hogy nálunk szigorú fegyvertartási szabályozás van, és 100 ezer emberre csak 0,1 lőfegyveres gyilkosság jut, ám nemrég egész Magyarországot sokkolta a hír, hogy egy miskolci fiú iskolai lövöldözést tervezett. A finn rendőrség jelzésének és a TEK műveleti egységének hála tervét nem tudta megvalósítani.  

Felhasznált források:
https://www.origo.hu/nagyvilag/20230503-szerbiai-iskolai-lovoldozes.html
https://n1info.rs/vesti/mup-osumnjiceni-decak-pozvao-policiju-i-prijavio-da-je-pucao/
https://infostart.hu/kulfold/2023/05/03/friss-fejlemenyek-nyolc-gyerek-is-meghalt-a-belgradi-iskolai-lovoldozesben
https://kepmas.hu/hu/miert-lesz-valakibol-18-evesen-tomeggyilkos-gyilkossagok-texastol-aszodig
https://kepmas.hu/hu/amerikaban-iskolaba-jarni-veszelyes-feldolgozhatatlan-tragedia-ami-texasban-tortent
https://kepmas.hu/hu/gyerekek-fegyverben-hogyan-kezeljuk-gyermekek-eroszakos-eszkozokhoz-fuzodo-vonzalmat