A Kárpát-medence összes növényfajtája egy helyen? – Vácrátóton egész napos kerti sétát is tehetünk

A kert története a 19. század elejére nyúlik vissza, felvirágoztatása pedig Vigyázó Sándor nevéhez kötődik, aki a Magyarországon is divatos angolkertek mintájára csinosítgatta főúri parkját és növénygyűjteményét. Segítségére a kor ismert kertépítésze, Jámbor Vilmos volt, akinek többek között az Alcsúti Arborétum, illetve a Margitsziget növénytársításait is köszönhetjük.

Ekkor építették ki a tórendszert, a mesterséges sziklákat, a romantikus „zenélő malom” környékét is, amely valójában sosem zenélt, csak az itt forgatott legendás film címe miatt ragadt rá ez az elnevezés. 

A Vigyázó halála utáni örökösödési viták, illetve a második világháború Alcsútdobozhoz hasonlóan itt is pusztulást és felfordulást hozott, de a végül a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alá kerülő kertben a hatvanas években újra megindulhatott a felvirágzás. Tudományos igénnyel válogatott orchideák, pozsgások, számtalan exóta faj került ekkor a kertbe, és megépült Magyarország legnagyobb szaporítóháza.

Vácrátót büszkélkedhet az ország legnagyobb szabadtéri rendszertani gyűjteményével is, mintegy 2000-2500 fajtát láthatunk itt folyamatosan változó összetételben, hiszen a kert nemcsak a lágyszárú évelő, hanem az egynyári fajták bemutatására is vállalkozik a Kárpát- medence minden tájegységéről. Sok időt eltölthetünk ezen a kicsi, másfél-két hektárnyi területen, miután minden ágyás szélén részletes információs táblák taglalják a növények rokonsági viszonyait. Személyes kedvencem a régi kolostorkerteket idéző fűszernövényágyás, amelyben az oregánótól a citromfűn át a levenduláig megillatolhatjuk az összes gyönyörűséget. (Láttatok már virágba borult majoránnát? Csodaszép!)

Áprilistól kezdődik a tulipánvirágzás a mi kis Keukenhofunkban, ahol ilyenkor több mint 50 ezer, káprázatos színpalettát felvonultató hagymásban gyönyörködhetünk.

Persze nem csak enyhe, tavaszi időben érdemes ellátogatnunk a kertbe, hiszen a színpompás rózsakert egész nyáron hívogat, sétánk közben pedig jólesik az árnyas fák alatt, a tó környékén kihelyezett padokon hűsölve ücsörögni, elmélyülni kicsit.

Kép

Fotó: Nemzeti Botanikus Kert honlapja

Kislányaink nagy élvezettel fedezték fel a tó vadregényes szigetén álló műromokat, nem tudták megunni a sziklaalagutat és a vízimalmot.

A kert ezen részén helyezkednek el a már említett üvegházak is, ahol gazdag pozsgásgyűjtemény, pálmák, broméliák, citrusfélék, lélegzetállító trópusi növénycsodák várnak ránk. Az üvegházakat klímabartát módon, geotermikus energiával és biomasszával fűtik, többek közt erről a felelős hozzáállásról, fenntarthatóságról, ökológiai lábnyomunkról is szól az az izgalmas kiállítás, amelynek a Karbonház ad otthont.

A témát a legkisebbek számára is igyekeztek egyértelművé, szó szerint megfoghatóvá tenni, nekik közvetlenül a bejárat mellett kialakított Berkenye házban rendeztek be interaktív tárlatot, amely a biodiverzitás, az élővilág sokszínűségének lényegére és megőrzésének fontosságára hívja fel a figyelmet játékos formában. A bejáratnál különféle kertismertető kiadványokat vásárolhatunk, valamint előzetes bejelentkezéssel lehetőség van egyéni és csoportos szakvezetés igénybevételére, tematikus élménysétákon való részvételre is.

Ezek az izgalmasan felépített, vezetett séták például a fűszernövények világába, a trópusokra, Kínába vezetnek, vagy épp a Biblia növényeit, illetve a klasszicista kert sajátosságait mutatják be. 

Kép

Fotó: Nemzeti Botanikus Kert honlapja

Láthatjuk tehát, hogy a botanikus kert nem pusztán a gazdag növénygyűjtemény megtekintésére, de edukációra, kikapcsolódásra, hatalmas séták megtételére egyaránt alkalmas, bármely évszakban hívogató és tartalmas. Egész napos úticélt jelent nemcsak andalgó szerelmeseknek, de iskoláscsoportoknak, nyugdíjasoknak, a család minden tagjának (kivéve a kutyusokat, háziállat ugyanis ide sajnos nem vihető be).