Mesés táj, összetartó közösség a Zemplénben – Komlóska és a velünk élő történelem

Komlóska a Tokaji borvidék és a Zempléni-medence határán fekszik, valami mesebeli határon is túl. Nem csak a történelme, de a ma zajló története is csodákat, meglepetéseket és legendába illő tanulságokat tartalmaz.

Az élni akarás szimbóluma: a mészkő

A „falucska” – hogy magam is csatlakozzam a becézéshez – a Zemplén egyik legfestőibb fekvésű települése, gyakran emlegetik a Zemplén gyöngyszemeként. Határában áll Solymos vára, amelynek egyedülálló szépsége abban rejlik, hogy romos állapotában maradt fenn, tehát valóban azt látjuk és érintjük, amit a középkori vár egykori lakói. Mivel nem építették újjá, Komlóska több ezer éves múltja és mozgalmas jelene között egyfajta „időzárványt” képez, a helyiek csak Pusztavárként emlegetik. Az elnevezés azonban ne tévesszen meg senkit, a puszta mint helyszín mindig is nagy lehetőség volt a csodákra, az izgalmas találkozásokra, a nagy ráismerésekre…

Komlóskáról 600 évvel ezelőttről származnak az első írásos emlékek, de a múltja több mint 5 ezer évre tekint vissza, természeti és kulturális öröksége pedig felbecsülhetetlen.

A helyhez fűződő csodás történetek közül a legrégebbit maguk a kövek mesélik. A középkorban Aranyos Komlóskának nevezett településen 1400 körül aranyat bányásztak, később viszont a helyi mészégető tevékenység ejtette ámulatba a geológusokat. A Komlóskát körülölelő Zempléni-hegység vulkanikus eredetű, mészkövet találni benne tehát ugyanannyira rejtélyes, mint aranyat. A vulkáni működés azonban sajátos módon a Bolhás-lejtőnek nevezett részen hosszanti hasadékokat alakított ki, amelyekben a forróvizes oldatok mészkőalapanyag-teléreket hagytak hátra, ezeket pedig a helyiek kibányászták, és mészkövet égettek belőlük. A maroknyi kis közösség élni akarásának egyik szimbóluma ez: a magma és hamu fölött élve mészkövet égettek, házakat építettek.

Mélyről kapaszkodtak vissza

Komlóska nemzetiségi falu, a magyarországi kicsiny ruszin közösség egyik központja, és ma is a hagyományaiban él. Több mint negyven egyházi és hagyományos ünnepük van évente, mint például a tavaszköszöntő óriási tábortűz, a gyógynövények megáldásának ünnepe, vagy a vízszentelés, amely ebben a faluban januárban zajlik – a zajlást szó szerint értve, hiszen a vizet a határban csörgedező patakban szentelik meg. Minden ünnephez külön étel társul.

Jellegzetes böjti étel itt a savanyú gombaleves, amelyet ők savanyú káposztával főznek, de a böjt elmúltával, miután este feljön a Hajnalcsillag, kolbászkarikákkal is kiegészítenek.

Szintén hagyományos étel a túrós vagy mákos bobajka, amelynek elkészítése a tészta „söndörgetése” és körömnyi darabkákra vágása után kezdődik.

A nemzetiségi kis közösség élete Trianon után hanyatlásnak indult. A világháborút követően az egész országban egyfajta erőszakos magyarosítási folyamat indult meg, és az akkori rendszer beolvasztotta az egyedi ruszin nyelvet a szlovák tájnyelvek csoportjába. Az akkori ruszin óvodások a helyi intézményben szlovák nyelvet tanultak… Sok fiatal, gyerekes családot 1948-ban kitelepítettek. A falut ebben az időben lényegében felszámolásra ítélték, élhetetlenné is vált a helyi szolgáltatások megszűnése miatt. Tilos volt itt telket venni, és új munkahelyeket sem tudtak teremteni. A lakosság száma ekkor 500 fő alá csökkent, a jövőbe vetett hitük és reményük is megingott.

A rendszerváltozás után Komlóska visszakapta az önrendelkezési jogát, és élni is tudott vele. A falu programot alakított ki a túlélésre, amelyben szerepet kapott a helyi vendégszeretet, a hagyományok, Komlóska nevének védjeggyé válása, a saját termékek létrehozása. Komoly közmunkaprogramot szerveztek, szolgáltatásokat üzemeltettek, és azóta is folyamatosan munkahelyeket teremtenek.

Kép

Kép: Wikipédia

 Sikerek az elmúlt évtizedben

Komlóskára egy időben több mint száz vállalkozás volt bejelentve a kedvező adózási feltételek miatt, és a közösség ma már erősen megáll a saját lábán. Az egymásrautaltságuk és az önállósági igényük hatalmas eredményekig vitte őket: 2013-ban a magyar falumegújítás bajnokai lettek, örökös öko-falu minősítést szereztek. 2014-ben nyílt meg az ország legkisebb nemzetiségi iskolája a faluban, öt tanulóval a padokban.

Köteles László, a fiatal polgármester több mint húsz évig küzdött azért az álmáért, hogy a kis ruszin közösség továbbra is megőrizhesse népi hagyományait, saját nyelvét, létjogosultságát.

Itt, Komlóskán valósult meg az első falusi bölcsőde, az ország legkisebb falusi óvodája és iskolája, amelyekben ruszin nyelvet és hagyományt is tanítanak. A mindennapos testnevelés az iskolában hetente egyszer úszás, néhányszor túrázás, hegymászás, télen többször is szánkózás formájában valósulhatott meg, és egyedi tantervet készítettek minden diákjuknak. Évek óta sikerrel küzdenek a kisfalvak jogaiért, pert nyertek annak ügyében, hogy saját postájuk és hivataluk legyen, ezzel is két munkahelyet nyerve a falunak. Több országos méretű mozgalmat is ők kezdeményeztek, ilyen a Nemzeti Zarándoklat vagy az Engesztelési Zarándoklat, amelynek a társadalmi megbékélés, megtisztulás, a lelki megújulás a kitűzött célja.

Nem adják meg magukat a sorsnak

Komlóska egyetlen utcából áll, de több ezer évet képvisel. Itt még hallhatunk élő ruszin beszédet, a porták szépek, gondozottak, minden szeglet tele van virággal. A faluban sehol nincs szemét, viszont van egy tiszta mosdó a turistáknak, amely mindig nyitva áll. A Ruszin Tájház, amely a falu kulturális ékessége, az utca közepén található, tapasztott falú, nádfedeles épület, amely eredetileg valóban lakóházként működött. Egész Magyarországon csak itt maradt meg eredeti formájában a kabolás kemence a mellé épített masinával, amely azt a célt szolgálta, hogy a tűzhely lángja ne csaphasson fel a nyitott kéménybe.

Komlóska gyönyörű látványossága a gazdag kivitelezésű görögkatolikus temploma, amelynek oltárképe a mennybemenetelnek van szentelve. Az ajtón belépve rögtön mintegy belépünk a képbe, és a csöndes helyen megpihenve részesei lehetünk Jézus menybemenetelének. A padokban itt-ott népviseletbe öltözött asszonyokat láthatunk, vagy fiatal, szalaggal átfont hajú lányokat.

A falu szélén túl, a határban kecskék legelnek, és felnézve látható, ahogy körülölel minket a Szkalka, a Barlang-hegy, a Tölgyesbérc, a Hollós-tető és a Pusztavár. Komlóska csillagtúrák gyakori kiindulási helyszíne, és a Sólyombérc is ismert sziklamászás-gyakorló hely.

Kép

Komlóska vára - Kép: Wikipédia

Köteles László 2021 áprilisában, 48 évesen sajnos elhunyt, a helyi iskola azóta bezárt. A polgármester azonban örökségét és álmait hátrahagyta a falujának, és a helyiek ma sem adják meg magukat a sorsnak. 

Én ilyennek szeretem látni ezt a parányi falut. Vörös dáliák, virágzó rózsabokrok mindenütt. Alatta a vulkáni kőzet, fölötte az ég...