Érintsd meg a gyermeked! – Miért jó a babamasszázs?

Amikor a kislányom még a pocakomban volt, édesanyám egy különleges ajándékkal lepett meg: Frédérick Leboyer francia szülész-nőgyógyász könyvével, amely a tradicionális indiai babamasszázst, a Shantalát mutatja be. „Beszélni kell a kicsi bőréhez, beszélni kell a hátához, mert éhesek és szomjasak, éppúgy, mint a hasa. Azon országokban, ahol az emberek megőrizték a dolgokhoz fűződő közvetlen kapcsolatot, az asszonyok még tudják mindezt. Az anyjuktól tanulták, a lányuknak megtanítják ezt az elmélyült, egyszerű és nagyon régi művészetet, amely segít a gyermeknek elfogadni a világot, és segít neki rámosolyogni az életre" – írja az orvos erről a különleges rituáléról.

A könyv elolvasása után elkezdtem beleásni magam a témába: az interneten található oktató videók és Leboyer útmutatása nyomán pedig elkezdtem gyakorolni a négy hetes kislányommal ezt a csodálatos kötődési szertartást. A masszázs azóta az esti rutinunk nyitóepizódja lett: segít a babámnak belelazulni a fürdésbe, az azt követő szopizásba és elcsendesedésbe, majd az elalvásba. A családom pedig – némi irigykedéssel – ezt a rituálét csak „baba-wellnessnek” nevezi.

Az érintés ereje

A modern babamasszázsnak sokféle formája létezik, de valamennyi az indiai hagyományokban gyökerezik. Jelenlegi, a nyugati világban is gyakorolt formáját az 1970-es években fejlesztették ki.

Vizsgálatok kimutatták, hogy azok a csecsemők, akik szoros szülői kapcsolatban élnek, azaz gyakran ölelik, simogatják, ringatják vagy épp masszírozzák őket, jelentősen jobban fejlődnek, mint azok, akik kevesebb testi kontaktusban részesülnek. 

Ha egy kicsit belegondolunk, ez könnyen érthető is. Az anyaméh meleg, félhomályos öleléséből a rideg, zajokkal, fényekkel és új, ijesztő ingerekkel teli világra érkező csecsemő számára a biztonságba való visszatérést a testi közelség jelenti (ezért is nagyon ajánlott a mellkason hordozás egészen újszülött kortól). És mivel a baba látása csak egyéves korára élesedik ki teljesen, a hallás mellett a tapintás által fedezi fel leginkább a világot az első időszakban, és a sírás mellett a fő kommunikációs csatornája is ez.

Frédérik Leboyer mellett számos más forrás is beszámol a babamasszázs pozitív hatásairól. Egyrészt tagadhatatlanul erősíti a baba–mama kötődést, hiszen abban a napi néhány percben az egymásnak szentelt teljes figyelem, az érintésen keresztüli törődő szeretet ölt testet. Ezért is kifejezetten ajánlott a szülés utáni depresszióval küzdő anyák vagy koraszülött babák számára ez a rituálé.

Kép

Kép: Polina Tankilevitch / Pexels

Emellett tagadhatatlanul segíti a babákat az ellazulásban: a szülő közelségének következtében is csökken a stresszért felelős kortizol hormon a szervezetükben.

Így nem csoda, hogy azok a csecsemők, akiket naponta minimum 15 percig masszíroznak, egy hónap alatt javuló tendenciát mutatnak a nyugodtabb alvás terén.

Ehhez persze az sem árt, ha a masszázst az esti, lecsendesedő rutin részévé tesszük, és ezáltal is jelezzük a babánk számára, hogy közeledik a pihenés ideje.

A babamasszázs az izmok finom, de rendszeres átdolgozásával fejleszti azok tónusát, segít a baba testtudatának kialakulásában, így pedig támogatja a mozgásfejlődést is. A has gyengéd átsimogatása (szigorúan az óramutató járásával megegyező irányban) és a lábak megtornáztatása segíti az emésztést és a kólika kellemetlen tüneteit enyhítheti. A mindennap végzett csecsemőmasszázsnak emellett immunrendszer-erősítő hatása is van, és általánosságban is kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá varázsolja a babánk jellemét.

A masszázs ráadásul a szülőre is pozitív hatást gyakorol: az ugyanolyan mozdulatok megszokott rituáléja minket is megnyugtat, meditatív állapotba segít, ami különösen jól eshet az első hetek feszített és érzelmileg gyakorta bizonytalan időszakában. A baba bőrének érintése pedig jótékonyan hat a tejtermelődésre, ezáltal segítheti a sikeres és hosszan tartó szoptatást.

Hogyan végezzük?

A babamasszázs elkezdésére több ajánlás létezik: a köldökcsonk leválásáig biztosan nem szabad végezni, de azután is célszerű várni még néhány hetet, és akkor is fokozatosan, a gyermek reakcióit figyelve bevezetni ezt az új rutint. Először csak finoman, gyengéden simogató mozdulatokkal közelítsünk felé, és egy-egy testtáj (pl. a lábak, karok, mellkas-has) masszírozását végezzük, így néhány hét alatt jutunk el odáig, hogy a baba teljes teste részesül az érintés rituáléjában.

Kép

Kép: Freepik

A masszázst célszerű minimum fél órával az etetés után, az esti fürdetésre időzíteni (mi előtte végezzük), hiszen ilyenkor eleve felfűtjük a szobát 24–26 ℃ fokra, hogy a picur meg ne fázzon.

Az elcsendesedés jelzéseként érdemes lehet kellemes félhomályt teremteni, berakhatunk valamilyen halk zenét, vagy mi is csendesen beszélhetünk, énekelhetünk a babának.

A masszázst ne végezzük nagy körmökkel, ékszerekkel az ujjainkon! Melegítsük meg a kezeinket, majd a simogató mozdulatok előtt, minden testtájnál öntsünk egy kis olajat a tenyerünkbe (semmiképpen sem közvetlenül a baba bőrére). Hidegen sajtolt, telítetlen zsírsavakat tartalmazó növényi olajat válasszunk – mi egy ideig jojobaolajat használtunk, de mostanában egy bio babaolaj-keverékkel masszírozok.

A testtájak sorrendjére többféle verzió létezik, én a mellkassal kezdem, majd következik a has, a lábak, talpak, lábfejek, a karok és kezek, majd a hát és végül az arc. A masszázs közben ellazult babát egy kicsit meg is tornáztathatjuk, majd nálunk a teljes test végigsimítása jelzi a rituálé végét. A mozdulatok pontos elsajátításához azonban érdemes lehet szakértőt felkeresni, vagy némi utánaolvasás után az interneten elérhető videókból tájékozódni. Egy azonban biztos: a baba és az anya (vagy adott esetben apa) is élvezni fogja!