Generációk barátsága, avagy hogyan tanuljunk egymástól a digitális korban

Ha boldogulni szeretnénk az életben, meg kell tanulnunk, hogyan figyeljünk egymásra és hogyan értsük meg egymást, ha különbözőek vagyunk is. Hogyan lehetséges ez egy olyan korszakban, amikor a családban hat(!) különböző generáció él együtt az alfáktól a veteránokig?

A 16 éves Zoárd szabadidejében gyakran nézi kedvenc gamereit a videómegosztó csatornákon. Az őszi szünetben is, amikor meglátogatta nagymamáját, leült este a laptopja mellé. Nagyija egy frissen sütött mákos rétessel megpakolt tányérral odament hozzá, hogy megkérdezze, mit csinál. Az érkező válasz kínaiul csengett számára: „Nézem a Pingvinharcost, ahogy streamel a Twitchen.”

Ez a példa is jól mutatja, hogy a különböző generációk egyre több területen, így a tartalomfogyasztási szokásaikban is élesen különböznek egymástól. Ugyanis míg a kilencvenes években a Dallast mindenki nézte és meg is vitatta, addig a mai Z-generáció tagjai (a 9 és 23 év közöttiek) már egészen más tartalmat fogyasztanak, mint a szüleik, nagyszüleik. Ez azzal is jár, hogy a fiatalok a médiatartalmakról már csak saját kortársaikkal tudnak beszélgetni.

A Z-generációs kutatások sorra rámutatnak arra a tényre, hogy a nemzedék nagy részénél már az online és az offline világ nem különül el egymástól úgy, mint az idősebb generációknál, amit nem egyszerű megérteni egy digitális bevándorlónak, aki csupán felnőttként találkozott az online világ eszközeivel.

Amikor a nagyi YouTube-ról főz

Európában a Z-generációról prognosztizálható, hogy a felsőfokú tanulmányok és a gyerekvállalás kitolódása miatt nekik lesznek a legidősebb szüleik, és a legkisebb családokban fognak élni. Éppen emiatt a családokban szülő és gyermek között akár két generációnyi szakadék is tátonghat.

Összesen hat nemzedék él együtt: a legifjabb alfa-generációsok, a 9 és 23 év közötti Z-generáció tagjai, a már több szülőt is számláló 24–39 éves Y-generáció, az 1979 és ’65 között született X-generáció és a nagy- és dédszülői generációt alkotó baby-boomer és veterán nemzedékek. Egyre jelentősebb energiaráfordítást kíván a társadalom részéről a nemzedéki különbségekből adódó feszültségek leküzdése, az egyre idősebbé váló népesség és a fiatalabb családtagok digitális eszközhasználati szokásaiból adódó különbségek kezelése. Az egyre nagyobb arányú időskorú népesség mentális és fizikai egészségének megőrzésére mindenkinek az érdeke. Ezt szolgálhatják olyan programok, amelyekben a közös tanulás összekötő erőként is szolgálhat a társadalom különféle nemzedékei között.

A fenti történetre visszatérve Zoárd nagymamája is megtanulta értelmezni a számára kínaiul hangzó mondatot, sőt, unokája megmutatta neki, hogyan működnek a videómegosztó-oldalak, így már ő is innen nézi a legújabb recepteket az asztali számítógépén. A finomságokat le is fotózta és elküldte Viberen unokájának, cseten „lebeszélték”, hogy a téli szünetben meg is tanítja neki kedvenc süteményét elkészíteni.

Ki tanul kitől?

Míg a történelem során a tudás iránya fentről lefelé irányult, például a főnöktől a beosztotthoz, a tanártól a diákhoz, a szülőtől a gyerekhez, mára ez megfordult bizonyos területeken.

Ma a digitális bennszülött generációk gyorsabban megszerzik a számukra szükséges ismeretanyagot az internet segítségével bizonyos témákban, mint az oktatóik. A tanulás, a szocializáció iránya is megfordul. A gyermekek tanítják szüleiket, tanítóikat arra, hogy miként kell letölteni a legújabb applikációt, hogyan lehet interneten vásárolni, hogyan lehet a közösségi oldalakat használni, ahogy Zoárd is megtanította a nagyit viberezni és a YouTube-ot használni.

Kép

Változik a fiatalok viszonyulása a tekintélyhez is, és ha figyelembe vesszük a tanulás megváltozott irányát, nem is lehet ezen annyira csodálkozni. A digitális forradalom gyermekei szemében a tanár vagy a főnök – és általában az idősebb korosztály – már nem a tudás egyedüli és megkérdőjelezhetetlen forrása. Mivel a tanulásban is a sokféleséget keresik, az érdekli őket, ami azonnal adaptálható a gyakorlatra, és lehetőleg valamennyire szórakoztató is.

Ugyanakkor, ha a fiatalok jól érvényesülő és időtálló tudásra akarnak szert tenni, a közösségi és szociális készségekről sem szabad elfeledkezni, amelyek mérhetetlenül felértékelődnek a jövőben. Ezeknek a készségeknek a megszerzésére, elsajátítására az online világ nem ad sok lehetőséget. A szociális készségek terén az idősebbek lehetnek fölényben, hiszen a kütyükön keresztül ezen a területen nem lehet fejlődni, csakis a valós emberi kapcsolatok által, s ezekben a nagyobb élettapasztalattal bíró idősebb generációk segíthetik a fiatalokat.

Intergenerációs kapcsolatokból ötös!

Az amerikai Generations United (Egyesült Generációk) nevű szervezet igyekszik együttműködésre ösztönözni a különböző generációk tagjait, még a Legjobb többgenerációs közösség-díjat is megalapították. A brit Magic Me (Varázsolj el) vállalat pedig kreatív foglalkozások keretében nyolc év feletti gyerekeket ismertet össze 60 év feletti felnőttekkel.

Nemcsak külföldön ismerték fel a generációk közötti összetartás fontosságát, hanem már hazánkban is elindulnak hasonló kezdeményezések. Ilyen a Magyar Telekom évekkel ezelőtt indított Legyélteis! programja, amelyet azért hoztak létre, hogy segítsenek a digitális esélyegyenlőség megteremtésében.

Legfrissebb Legyélteis! MOST generációs projektjükben a fiatal generáció segíti az idősebbeket iskolai közösségi szolgálat keretében. A program célja kettős: egyrészt segíti az idősebb generációt eligazodni a digitális világban, másrészt szeretnének érdekes és hasznos feladatot kínálni a középiskolásoknak. A fiatalok az idősekkel töltött idő hatására érzékenyebbé válnak mások problémáira, és olyan készségeket sajátíthatnak el, amelyek komoly értékkel bírnak a munkaerőpiacon. A közös munkával fejlődik a problémamegoldó-képességük, a kreativitásuk, de a kritikus gondolkodást is támogatja a tanítás.

„A Legyélteis! MOST generációs kezdeményezés olyan lehetőséggel bővíti a diákok számára nyújtott önkéntes tevékenységek körét, amely számukra alacsony belépésű küszöböt jelent, mégis nagy társadalmi hasznossággal bír, és valódi sikerélményt nyújthat” – nyilatkozta Kutas István, a Magyar Telekom vállalati kommunikációs igazgatója. A vállalat a Hintalovon Gyermekvédelmi Alapítvány együttműködésével gyermekvédelmi e-learning oktatóanyagot is biztosít a programban résztvevő diákoknak, felnőtteknek. Emellett a kezdeményezésbe bevont pedagógusok akkreditált képzéseken is részt vehetnek.

Ezek a projektek kiválóan alkalmasak arra, hogy eloszlassák az előítéleteket: azokat, amelyeket az idősebbek fogalmaznak meg a fiatalok felé, és fordítva. Ha alkalom nyílik arra, hogy többféle nemzedék tagjaival is kapcsolatot ápoljunk, az felnyithatja a szemünket arra, hogy bárkitől tudunk tanulni kortól függetlenül.

Támogatott tartalom. A cikk a Magyar Telekom Nyrt. megbízásából a Képmás Natív Stúdió közreműködésével készült.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti