Életeket menthet a mesterséges intelligencia az egészségügyben

Egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy a mesterséges intelligencia (angol rövidítése: AI) alapú rendszereknek, mint a ChatGPT, hol a helyük az orvoslásban. A kutatások a hitelesség kérdését sem hagyják figyelmen kívül, hiszen az AI-rendszerek megbízhatósága az „átlag” felhasználó számára is lényeges, nemhogy egy orvosnak, aki semmiképpen sem kockáztathat meg tévedést.  

„Mi azt néztük meg, hogy mennyire használható a ChatGPT a sokakat érintő bőrbetegségek diagnózisában. Létezik két nagyon gyakori, ráadásul az arcot érintő bőrbetegség, amelyek sok nehézséget okoznak a pácienseknek. Az egyik az akne, azaz a pattanásos bőr, a másik pedig az arc kipirulásával, értágulatok megjelenésével járó rosacea. Mivel gyulladt pattanások utóbbi esetén is gyakran jelentkeznek, a két problémát sokszor nehéz egymástól megkülönböztetni. Ráadásul a páciensek nemcsak a rosaceát nézhetik aknénak, hanem – ha a megjelenése nem annyira tipikus –, az aknét is gondolják rosaceának.  

A két bőrbetegség összetévesztése azért gond, mert a téves diagnózis alapján megkezdett otthoni kezelés csak súlyosbítja a helyzetet.  

Emiatt gondoltuk úgy, hogy érdemes lehet felmérni, hogy a bárki számára elérhető AI-rendszerek mennyiben segíthetik egy-egy probléma azonosítását” – mondja dr. Kiss Norbert PhD, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika egyetemi adjunktusa. 

Nagyító alatt a diagnózis 

A kutatócsoport abból indult ki, hogy az interneten rengeteg fotó érhető el a két bőrbetegségről, amik alapján tesztelni lehet az AI-rendszereket. A vizsgálatban a ChatGPT-t és a Google Geminit tették próbára, azok tudását mérték fel.  

„Az volt a feltételezésünk, hogy ezek a rendszerek a valós, klinikai felvételek alapján képesek eldönteni, hogy az adott esetekben aknéról vagy rosaceáról van-e szó. Ez azért volna hasznos, mert ha az alkalmazásukat a későbbiekben validáljuk, akkor segíthetik azt is, hogy a páciensek enyhébb esetekben ehhez tudják igazítani a bőrápolási szokásaikat. A módszer segítséget jelenthet azoknak a háziorvosoknak is, akiknek a bőrgyógyászati problémák felismerésében nincs kellő rutinjuk” – mondja szakértőnk.  

A kutatócsoport felmérése azt mutatta ki, hogy a ChatGPT az esetek 93 százalékában helyesen azonosította az aknét és a rosaceát is. A Google Gemini nem teljesített ilyen jól, az csak az esetek 21 százalékában adott megfelelő diagnózist.  

Viszont ez hiába gyenge eredmény, a ChatGPT pontossága jelzi, hogy hosszabb távon csökkenhet az az idő, amely a problémák azonosításához kell. S bár a végleges diagnózis felállítása szakorvosi feladat marad, ez így is hatalmas segítség. 

Mellette, nem helyette 

„A teljes folyamatot az AI azért nem tudja végigvinni, mert az aknénak és a rosaceának is rengeteg altípusa és súlyossági szintje létezik. Megesik, hogy a problémát elegendő megfelelő lemosószerrel vagy bőrápolási rutinnal kezelni, de előfordul olyan eset is, amelyhez már gyógyszeres krémekre, gélekre, oldatokra van szükség. Még súlyosabb típusnál pedig belsőleg alkalmazott gyógyszerek is kellhetnek. A kutatásunk azt mutatta ki, hogy ezeket a szinteket a mesterséges intelligencia már nem tudja differenciálni, pedig személyre szabott kezelés csak ennek ismeretében adható. Tehát bármennyire biztató a kutatási eredményünk, nem szabad azt gondolni, hogy az AI segítségével felállított diagnózis helyettesítheti az orvosi vizitet. Ez inkább csak iránymutatás” – mondja dr. Kiss Norbert.  

Folynak olyan kutatások is, amelyek bőrdaganatok és anyajegyek esetében vizsgálják a mesterséges intelligencia diagnosztikai hatékonyságát. Segíthetnek abban dönteni, hogyha egy anyajegy gyanúsnak tűnik, kell-e orvoshoz rohanni, van-e szükség külön kivizsgálásra. Az AI hosszabb távon a bőrgyógyászati szűrések menetét is megkönnyítheti. 

Több mint segítség 

„Itt nemcsak arról van szó, hogy egyszerűsíthetik a munkánkat, hanem arról is, hogy világszerte kevesen vagyunk, és az anyajegyek átnézése időigényes feladat, pláne, ha valakin nagyon sok van.  

Márpedig anyajegyszűrésen a teljes népességnek át kellene esnie évente – akkor is, ha nincsen semmilyen panasz –, ami a bőrgyógyászok számát nézve sehol sem megoldható, még a legfejlettebb országokban sem.  

A teljes népesség évenkénti szűrését a mesterséges intelligencia nagyban segíthetné, lehetővé tehetné azt, hogy a bőrgyógyászoknak csak azokat az embereket kelljen külön vizsgálniuk, akiknél magasabb a rizikó. Esetükben fontos olyan eszközöket is használni, amelyek csak a bőrgyógyászatokon állnak rendelkezésre. Ilyen például a dermatoszkóp nevű kézi mikroszkóp. Ez nemcsak drága, hanem a használata is külön képzettséget és nagy gyakorlatot igényel. Emiatt használják csak szakorvosok” – mondja dr. Kiss Norbert.  

A bőrgyógyász kiemeli, hogy a nagy nyelvi modellek hatalmas segítséget jelenthetnek a szakirodalmi adatok felkutatásában is. Például, ha egy orvos ritka vagy különleges problémával találkozik, olyannal, amely kívül esik a szakterületén, akkor a modellek használatával rengeteg időt megspórolhat. Míg emberi erővel komoly nehézséget jelentene több ezer tudományos publikáció átfésülése, addig az ilyen feladatokat az AI nagyon hatékonyan végzi el. A kritikus gondolkodás viszont ilyenkor is elengedhetetlen, arra ilyen esetekben az orvosoknak is szükségük van. 

A fogorvoslástól az intenzív terápiáig 

A mesterséges intelligencia orvosi alkalmazása rendkívül fontos. Világszerte kutatják, és sorra jelennek meg a tudományos publikációk. A témával a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának PhD-hallgatói közül is többen foglalkoznak.  

Ők metaanalíziseikben azt igyekeznek tisztázni, hogy az ilyen témákban megjelenő több száz, esetenként több ezer kutatási eredményből milyen következtetések vonhatóak le, és azok miképp ültethetők át a klinikai gyakorlatba.  

Van olyan PhD-hallható, aki többféle bőrbetegség esetében is kutatja a mesterséges intelligenciarendszerek diagnosztikai pontosságát.