Milyen anyák voltak a történelem leghíresebb női?

Szilágyi Erzsébet, aki trónra segítette fiát, Mátyást

Ki ne ismerné Arany János Mátyás anyja című balladáját, ami Szilágyi Erzsébet és Hunyadi Mátyás szoros anya-fiú kapcsolatának állít emléket? 

Horogszegi Szilágyi Erzsébet a 15. század és az egész magyar történelem egyik leghíresebb nőalakja. Férjével, Hunyadi Jánossal feltehetően 1428-1430 körül házasodtak össze. Első fiuk, Hunyadi László 1431-ben jött a világra, a másodszülött, Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsváron. 

Miután rövid időn belül elvesztette férjét és első fiát, Mátyásért élt és az ő királlyá választásáért küzdött. 

Azonban egyetlen megmaradt gyermekétől is elszakították, hiszen Mátyás bátyja, László kivégzése után először Bécsben, majd Prágában raboskodott. A kormányzó özvegye eközben minden erejét megfeszítette, hogy fiát a trónra emelhesse. A Hunyadi-ház hatalmas vagyonának birtokában pazarlóan szórta a pénzt a választás előkészítésére. Podjebrád György cseh kormányzónak 40 ezer aranyat ígért Mátyás szabadon bocsátásáért.

Az egykori kormányzónét trónra kerülése után Mátyás gyakran a „Magyarország királynéja” címmel tisztelte meg és sűrűn adományozott neki birtokokat, de amellett nemegyszer igénybe vette anyagi támogatását is. Szomorú ugyanakkor, hogy az udvari tudósok és költők a király anyjáról tudomást sem vettek, és Hunyadi János özvegye úgy halt meg, hogy még halála évét sem jegyezték fel.

Zrínyi Ilona, akit elszakítottak gyermekeitől 

Zrínyi Ilona 23 évesen ment férjhez I. Rákóczi Ferenchez. A család harmadik gyermekeként Ferenc 1676. március 27-én született Borsiban, azonban édesapja, I. Rákóczi Ferenc még az év júliusában meghalt. Utolsó levelében árváit Lipót király oltalmába ajánlotta.

Zrínyi Ilona elérte, hogy gyermekeit ne szakítsák el tőle, továbbra is ő nevelhesse, taníttassa őket, azonban ezt anyósa, Báthory Zsófia rossz szemmel nézte. 

Pedig Ilona gondoskodó anya volt, Ferencet állítólag négyéves koráig szoptatta.

Később Munkács várának ostrománál gyermekei szembesülhettek édesanyjuk bátorságával. Viszont az özvegy és a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imre házassága megváltoztatta a család életét, sorsuk további alakulását.

Munkács eleste után Zrínyi Ilona gyermekeivel Bécsbe menekült, ahol Ferencet és nővérét, Juliannát elszakították édesanyjuktól. A kis grófot Csehországba vitték tanulni. Rákóczi visszaemlékezései szerint igazán keserves volt a búcsúzás: „bárcsak Uram elibéd vittem volna könnyeimet, melyek anyám utolsó ölelésekor szemeimből ömlöttek. Utolsót mondok, mert többet nem engedték, hogy lássam őt… mert igen nagy volt köztem és néném közt a gyengéd érzelem, amely mindkettőnk részéről anyánkban egyesült, ő pedig viszonozta azt.” Zrínyi Ilona soha többé nem látta fiát és lányát.

Mária Terézia, aki vitatta fia, II. József nézeteit

Mária Terézia és II. József kapcsolata a Habsburg-ház egyik legmeghatározóbb anya-fiú kapcsolata volt, amelyben a személyes szeretet és a hatalmi érdekek folyamatosan keveredtek.

A „kalapos király” Mária Terézia 16 gyermeke közül a negyedik volt: 1741. március 13-án a várva várt első fiúgyermekként jött a világra, így ő lett a trónörökös. A legenda szerint az osztrák örökösödési háborúban a magyar rendektől segítséget kérő Mária Terézia a kis Józsefet karján vitte Pozsonyba, a rendi országgyűlés elé. 

A fiatal férfi már huszonévesen anyja társuralkodója lett. Gyermekeinek írt leveleiből egy büszke és szerető anya képe rajzolódik ki Mária Teréziáról, ugyanakkor II. József viselkedése, a birodalomról alkotott elképzelései aggasztották az öregedő királynőt, II. József ugyanis azonnali, átfogó változásokat akart. 

Az anyakirálynőt nagyon megviselte férje halála, utána már csak feketében járt. 

Az uralkodását elkezdő József fiával a kapcsolatát ekkor már konfliktusok övezték: mivel Mária Terézia konzervatív katolikus volt, József pedig a felvilágosodás eszméit követte, anyja őt egyházellenesnek tartotta.

Marie Curie, akinek lánya is Nobel-díjat kapott

A történelem első női Nobel-díjasa, az első kétszeres kitüntetett és az egyetlen személy, aki két különböző tudományágban – fizika és kémia – is kapott Nobel-díjat. Marie Curie 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat a radioaktív sugárzás kutatásában elért eredményeikért, majd 1911-ben egymaga a kémiai Nobel-díjat is átvehette, többek közt a rádium és a polónium felfedezéséért. A két kitüntetés között eltelt időszakban azonban szörnyű tragédia érte, férjét egy lovaskocsi-balesetben elvesztette. 

Kép: Wikipédia

A tudós édesanya az első világháború idején vizsgálókocsival járta a francia hadikórházakat, idősebb lánya, a tizenéves Iréne pedig segítette munkáját. A „Mini-Curie”-nek nevezett felszerelés egy hordozható röntgenkészülék volt, amivel meg tudták állapítani a katonák csonttörésének vagy a testükbe fúródott repeszeknek a pontos helyét. Nemcsak betegeket segítettek, de Curie más nőket is kiképzett röntgenasszisztensnek. A háború után Irène édesanyja asszisztense lett a párizsi Rádium Intézetben (helyén ma a Curie Múzeum áll), ahol a radioaktív polóniumot tanulmányozta, amit Marie Curie fedezett fel. 

Támogató, de következetesen magas elvárásokat támasztó anya volt, aki hitt lánya képességeiben.

Iréne-nel és kisebbik lányával, Éve-vel – aki híres újságíró és diplomata lett – legendás volt a kapcsolatuk. Lányai eredményeire a saját tudásánál is büszkébb volt. A történelem megismételte önmagát, hiszen Iréne követte őt a pályán: atomfizikus és fizikakémikus vált belőle, férjével, Frédéric Joliot-tal 1934-ben felfedezték a mesterséges radioaktivitást, majd egy évvel később munkájukért kémiai Nobel-díjjal jutalmazták a házaspárt. 

Lánya világraszóló sikerét Marie Curie már nem érhette meg, 1934-ben elhunyt leukémiában. Élettörténetét halála után Madame Curie címmel kisebbik lánya, Éve írta meg, aki nemcsak a világhírű tudóst látta benne, hanem a humánus embert és a szerető édesanyát is.

Indira és Rajiv Gandhi, anya és fia, a két miniszterelnök 

Nagyapja az indiai függetlenségi törekvések vezetője, édesapja az ázsiai ország első miniszterelnöke volt, ő maga, Indira Gandhi pedig India első női kormányfőjeként vonult be a történelembe. (A névegyezés ellenére nem rokona Mahatma Gandhinak.)

Összesen tizenöt évet töltött a miniszterelnöki székben; a demokráciát támogatta, a szegénység felszámolására törekedett egy sajátosan indiai szocialista rendszer fenntartásával. Folyékonyan beszélt hindiül és angolul, világlátott volt, nemcsak a hinduk, hanem a muzulmánok és más kisebbségek is kedvelték. 

Nemcsak India miniszterelnöke volt – hanem édesanya is. Fiaiban, Rajiv és Sanjay Gandhiban különbözőképpen tükröződött vissza saját személyisége. Eredetileg kisebbik fiát, Sanjay-t szánta politikai örökösének, aki politikai pályára is lépett, ám fiatalon repülőgép-balesetben életét vesztette. 

Az elsőszülött Rajiv eleinte vonakodott a közügyektől, pilótaként dolgozott, azonban anyja maga mellé vette, majd fokozatosan őt készítette fel utódjának. 

Indira Gandhi miniszterelnökségének halála vetett véget: 1984-ben saját szikh vallású testőrei meggyilkolták, miután az országban felerősödött a szikhek függetlenségi törekvése. 

Fia negyvenévesen vette át a helyét, azonban Rajiv sorsa édesanyjához hasonlóan alakult: 1991-ben már nem miniszterelnökként, hanem pártvezetőként egy kampányeseményen egy öngyilkos merénylő végzett vele. A politikusdinasztia viszont tovább él, fia, hiszen Indira Gandhi unokája, Rajiv fia, Rahul Gandhi jelenleg is az indiai parlament tagja. 

II. Erzsébet és III. Károly – távolságtartásból mély kapcsolat?

Mindössze 22 éves volt, amikor legidősebb fia, Károly született. Dajkák helyett saját maga akarta nevelni gyermekét, rövid ideig még szoptatta is elsőszülött fiát, azonban az idill nem tartott sokáig. Úgy tudni, nem látta, hogyan tanul járni, és nem hallotta első szavát sem. Amikor II. Erzsébet 25 évesen trónra lépett, az uralkodás és az anyaság hamar összeegyeztethetetlenné vált. 

Károly ötéves volt, amikor szülei hathónapos külföldi körútra mentek, gyermekeiket otthon hagyták. Amikor visszatértek, a kisfiú állítólag nem ölelte meg édesanyját, hanem csak udvariasan üdvözölte. Idősebb gyermekeivel, Károllyal és Annával még távolságtartóbb édesanya volt, azonban fiatalabb gyermekeihez, Andráshoz és Eduárdhoz már sikerült közelebb kerülnie a királynőnek. 

A lovak iránti mély szenvedélyét továbbadta a fiának, ő maga tanította meg a trónörököst lovagolni, mindez pozitív hatással volt a kapcsolatukra. 

II. Erzsébet élete utolsó évtizedében szoros kapcsolatot alakított ki fiával, aki halála után követte a trónon – de nem könnyű út vezetett idáig. Köztudott, hogy feszültség volt köztük Camilla Parker Bowles miatt, akivel Károly a Diana hercegnővel kötött házassága idején is viszonyt folytatott. Károly és Camilla végül 2005-ben házasodtak össze, de a királynő nem vett részt a polgári szertartáson. 

Férje, Fülöp herceg halála után azonban a királynő egyre inkább fiára támaszkodott: nyilvánosan is támogatta őt, többek között azzal, hogy kifejezte, szeretné, hogy Camilla királyi hitves (Queen Consort) címet kapjon. Amikor a királynő 2022-ben, 96 éves korában elhunyt, fia mélyen gyászolta, ami arra enged következtetni, hogy szeretetteljes és erős kapcsolat volt kettejük között.