„Ahol minden szoba dolgozószoba” – Ilyen volt Szabó Magda otthona
„Érdekelnek az emberek, mert igénylem őket. Emberigényeim mérhetetlenek. Tizenhét éve lakom itt a Júlia utcában, és aligha van valaki, akit ne ismernék a környéken. Nagyon is vidéki vagyok. Tudnom kell róluk mindent. Soha nem vagyok egyedül és ne is legyek, mert az borzasztó. Kell, hogy körülvegyenek az emberek. Így jó nekem az élet” − fogalmazott Szabó Magda egyik interjújában, amelyet a Naplónak adott 1978-ban. Az írónőről szinte rögtön Debrecen jut az eszünkbe, és bár életének első három évtizedét valóban ott töltötte, 1960-tól haláláig Pasaréten, a Júlia utca 3. szám alatt álló házban élt. Itt volt szomszédja Szőke Julianna, akiről Az ajtó című regényének főszereplőjét, Szeredás Emerenc alakját mintázta.

„Büszke debreceninek neveltek"
A Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas írónő a cívisvárosban született, és a Debreceni Református Leánynevelő Intézet gimnáziumában érettségizett, majd 1940-ben a város, akkor Tisza István nevét viselő egyetemén szerzett latin−magyar szakos diplomát. Az itt töltött öt évet – melyekről a Koncentrikus körök című esszéjében is olvashatunk – élete legharmonikusabb időszakának tartotta. Doktorrá avatása után Debrecenben, majd Hódmezővásárhelyen tanított. A fővárosba 1945-ben költözött, négy éven keresztül a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt. Az új környezet hatalmas változást hozott az életébe, az írás is egyre fontosabb lett számára.
Első budapesti otthona a Hold utca 16. szám alatt volt, „két lánnyal afféle baráti társbérletben éltünk (...). Itt már senki sem szabta meg, mikor mehetek a fürdőszobába, saját keresetemből könyveket vásárolhattam (…). Számomra itt kezdődik az otthon” − mesélte a Ne félj! − Beszélgetések Szabó Magdával című interjúkötetben. Eleinte a VI. kerületi Szinyei Merse Pál utcai általános fiúiskolában, később a Horváth Mihály téri bemutató gyakorló iskolában tanított egészen 1959-ig.
Első regényeinek sikerét követően felhagyott a tanítással, és minden idejét az irodalomnak szentelte.
Új kezdet a Júlia utcában
Szabó Magda 1948-ban házasodott össze Szobotka Tiborral, közös életük egy Attila úti lakásban indult. Tizenkét évvel később, 1960-ban Pasarétre költöztek, a Júlia utca 3. szám alatti, újonnan épült ház első emeletére, ahol egy ideig Szabó Magda édesanyja is velük élt. Az írónővel a Kortárs számára 1977-ben Garai Gábor készített interjút, aki ellátogatott a Júlia utcai lakásba, és meg is örökítette azt: „Ebben az otthonban, mindenekelőtt a munkahely jellege ragadott meg, a három szobából álló lakás mindhárom szobája dolgozószoba, mindhárom szobája írószoba, s az író házaspár két tagja, Szobotka Tibor és Szabó Magda mindhárom helyiségben munkára rendezkedett be. Most azt a szobát választottuk ki, amely az L-alakban elhelyezkedő három szoba közül középre esik, és itt van az a néhány tárgy, amelyre különösképpen felhívnám a figyelmet: a hátam mögött sorakoznak magyarul és idegen nyelven a Szabó Magda-kötetek, jobbra a latin klasszikus költők régi kiadású kötetei, közvetlenül mellettem néhány magyar klasszikus mű, régi kiadásban. (...) Szemközt néhány jegenye látható, egy egész kis jegenyefasor, s ez a jegenyesor emlékeztet engem leginkább Debrecenre.”
A cikk folytatása a Képmás magazin legfrissebb 2025. októberi számában olvasható. Az aktuális Képmás kapható a nagyobb Relay és Inmedio üzletekben is; egyes újságos pavilonokban; a forgalmasabb MOL, OMV és Shell benzinkutakon; Auchan, Interspar és Tesco hipermarketekben; egyes Spar és Tesco szupermarketekben; egyes Bee, CBA, Coop és Real üzletekben. A magazinra előfizethet itt.
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>