Így fest „Geppetto műhelye" – felkerestük kedvenc figuráinkat a Budapest Bábszínházban

Amikor először néztem ifjúsági darabot a Budapest Bábszínházban, végig azon töprengtem, hogy milyen kimunkált, részletgazdag és aprólékos a szemünk elé táruló összkép. A színészi játékon túl lenyűgözőnek találtam a Szerb Antal dolgozószobáját és A Pendragon legenda helyszínét egyszerre megjelenítő korhű díszletet és a gyönyörű bábokat, amelyek csillogó tekintettel és kifejező arcvonásokkal néztek rám vissza a színpadról. A darab fondorlatos cselekménye és a két szálon futó történések kevéssé engedték meg, hogy nézőként elkalandozzak, a szünetben azonban mégis eltűnődtem, hogy vajon mi lehet a kulisszák mögött… Minden, amit itt látok, az házon belül készül? 

Vajon hány ember dolgozik egy darab létrejöttén ebben a hatalmas labirintusos épületben? Miben különbözik egyik bábtípus a másiktól? No, és hány színész kellhet egyetlen báb mozgatásához?

Bevallom, annyira rabul ejtett a bábok világa, hogy ezek a kérdések már hosszú ideje furdalják az oldalam. A Szerb Antal-kód avagy a Pendragon legenda óta pedig hellyel-közzel rendszeres látogatója lettem a Budapest Bábszínháznak, és a kíváncsiságom, a kérdéseim száma egyre csak gyarapodott. Most végre válaszokat is kaphatok, a színház közreműködésével ugyanis ellátogathatunk a különböző műhelyekbe, megleshetjük a bábkészítők hétköznapjait, és egy új darab munkafolyamataiba is betekinthetünk.

Színpadon a Peer Gynt

A bábelőadásokkal kapcsolatos egyik legnagyobb tévhit, hogy csak a gyerekeknek szólnak, hiszen valljuk be, sokunk első színházi élményei kötődnek a bábjátékhoz. Ez szerencsénkre nem jelenti azt, hogy a bábszínházi élményeknek le kell zárulni a kamaszkorral, hiszen az absztrakciós befogadókészség növekedésével a bábokban rejlő potenciál is egyre csak nő. Nem véletlen, hogy országszerte egyre több és több ifjúsági vagy éppen felnőtteknek szóló bábelőadást mutatnak be.

Mottójukhoz híven – miszerint a báb műfaj, és nem korosztály – a Budapest Bábszínház alkotói is épp gőzerővel dolgoznak egy márciusi premieren. Ezúttal Henrik Ibsen borús, modern realista, északi mitológiával átszőtt világa köszön majd vissza a színpadról a Peer Gynt felnőtt bábelőadás keretében. A próbafolyamatok már javában zajlanak, de párhuzamosan a műhelyekben is folyik a munka, hiszen közeleg a bemutató.

Összeérő víziók

A báb-, jelmez- és díszletkészítés hosszas folyamat, és nem olyan egyszerű, mint azt gondolnánk, ugyanis csupán egyetlen bábon – közvetett és közvetlen formában – több mint öt ember is dolgozhat. 

Első körben a különböző vízióknak kell összeérniük, ugyanis a Peer Gynt öt tervezőasztalon készül. Mindenki a rendező, esetünkben Szikszai Rémusz elképzelései szerint alkot, úgy, mint a látványért felelős tervezők, egészen pontosan egy bábtervező (Hoffer Károly), egy jelmeztervező (Szelei Mónika) és egy díszlettervező (Zöldy Z. Gergely). Mozgóképtervezője és fénytervezője is van az előadásnak, előbbi Varga Vince, utóbbi Szondi György. A tervek elkészülte után látnak neki a műhelyek dolgozói, a bábkészítők, a festők és a mechanikai műhely munkatársai a megvalósításnak, ami nem minden esetben zajlik zökkenőmentesen, vagy ahogy a bábkészítők fogalmaznak: „az újratervezés a folyamat része.”

Kép

A Dekameron 2023 bábjai − Fotó: Páczai Tamás

A hangulatos bábműhelyben a nagy munkálatok közepette Gulyásné Dóczi Lívia, Kocsis Eszter és Palya Gábor fogad bennünket. A kis helyiséget a legjobb értelemben vett teremtés káosza jellemzi: mindenkinek a keze alatt ég a munka, miközben alapanyagok és tervrajzok tömkelege veszi körül a bábkészítőket, dekoráció gyanánt pedig korábbi munkák, bábok, maszkok díszítik a polcokat. Az asztalon „a színház Bibliája”, Lellei Pál Bábkészítés című könyve is megbújik.

Mindhárman éppen a Peer Gynt bábjain dolgoznak, Lívia a főhősről készült utolsó bábot varrja, miközben elárulja nekünk, hogy a főszereplőt a történet során több különböző báb is megtestesíti majd, szimbolizálva egy-egy életszakaszt. Azt is megtudjuk, hogy miben különbözik ez a báb kisebb társaitól, ugyanis a végtagjai szokatlan módon homokkal vannak tele, ami egy kiváló dramaturgiai csavarral szolgál majd a színpadon…

Nemcsak Peer Gynt lesz életnagyságú, hanem egy több mint két méter magas szarvas is megjelenik majd a színen, ami mögött Eszter tevékenykedik – éppen a textilborítást teszi rá a mechanikai műhelyből érkezett hatalmas vázra, melyet három színész fog majd mozgatni. Mindeközben Gábor parókát készít, amihez egy, a színészekről készült pontos hasonmás-mellszobor áll rendelkezésére a nap huszonnégy órájában, ami a maszkok készítésénél is rendkívül fontos.

Palya Gábor nemcsak a Budapest Bászínház bábkészítője, hanem a színház bábgyűjteményének vezetője is, emellett civilben immár használaton kívüli, műtárgynak számító bábokat restaurál. 

Így a Peer Gynthöz készülő parókák és maszkok mellett az asztalon a híres egyfejű, az eredeti Süsü darabjait is láthatjuk, amit Gábor a minisztérium engedélyével éppen most restaurál, és várhatóan elkészíti mindenki kedvenc sárkányának pontos másolatát is.

A mechanikai műhely apró csodái

Bár előfordul, hogy egy adott bábon mindössze a bábkészítő műhelyben dolgoznak –például a mesedarabok textilbábjai esetében –, de jellemzően a műhelyek egymás munkájára támaszkodnak. Bármily komornak hangzik is a neve, s bármily ijesztőnek tűnhet az eszterga, a mechanikai műhely sem kevésbé kreatív hely! Aki ellátogat ide, annak is szemtanúja lehet, hogy bizony a humorérzék és a jókedv sem hiányzik a csapatból, ugyanis nem egy asztallaphoz fúrt bögrével vagy egymás munkájának karikírozott verziójával találkozhatunk.

Legány Réka Tünde mutatja meg nekünk a mechanikai műhely kulisszáit, ahol a bábok arcmozdulataitól, a pislogástól kezdődően egészen a nagyobb mozgathatóságokig az itt tevékenykedők felelnek, sok esetben a díszletkészítés bizonyos részei is rájuk hárulnak.

Bevett módszerekkel, leginkább fém- és faanyagokkal dolgoznak, de nem egyszer adódik olyan szituáció, amikor szakmai tudásuk és kézügyességük mellett a kreativitásukra kell hagyatkozniuk, például, ha arról van szó, hogyan vezessenek be előadásról előadásra némi homokot a Peer Gynt bábjának végtagjaiba.

Így tehát a legtöbb báb elkészülése során a mechanikai-, a festő- és a bábműhely egymással szoros együttműködésben dolgozik, kiegészítve egymás munkáját.

A rendező és a tervező elképzelései nyomán a műhely dolgozói mozgathatóságot, arcot és testet adnak a különböző figuráknak, melyeket később a színészek töltenek majd meg élettel.

Kép

Palya Gábor bábkészítő − Fotó: Páczai Tamás

Hol él Nyúl Péter, amikor épp nem Gergelyfi bácsi kertjében garázdálkodik?

A Budapest Bászínház immár 75 éve működik töretlenül, ami 75 évadot és számtalan darabot jelent. Mivel minden színdarabnak különálló bábállománya van, akad néhány másolat is, sőt olyan bábokat is őriznek, amelyek soha nem kerültek színpadra, így nem csoda, hogy az évek során rengeteg szereplő halmozódott fel. Hogyha számszerűsíteni szeretnénk, akkor nagyjából 22 ezer bábot számlál a gyűjtemény.

Egy ekkora archívum esetében a megfelelő és a biztonságos tárolás folyamatos kihívást jelent, így a Budapest Bábszínház főépületében található bábtár – egy-két kivételtől eltekintve – csak az aktuális repertoárban használt bábokat őrzi. Így most a Dekameron 2023 sokszínű bábállománya mellett elfér még Nyúl Péter, de itt kapnak helyet a Mindenki legyen kufli, a Boribon és Annipanni és a Semmi karakterei is.