Nem szégyen a futás... - Hogyan védheti meg magát gyermekünk az utcán?

Fiúgyermekeknél külön dilemma, hogyan őrizhetik meg egyszerre a saját férfiasságukba vetett hitüket, és óvják meg testi épségüket. Tudatosítani kell a kamaszban, hogy az ilyen esetben nem visszavágni, kakaskodni kell, hanem ha egérút kínálkozik, kereket oldani is iadekvát férfias viselkedés.

Kép: Flickr
Kép: Flickr

Felkészülni a váratlanra

Amit szülőként tanácsolhatunk a gyermekünknek, az az, hogy az utcán kerüljön minden feltűnést. Ne hangoskodjon, de ne viselkedjen riadtan, tétován sem. Határozottan igyekezzen a célja felé. Feltűnő ékszer, vagy divatholmi ne legyen nála, és mobiltelefonját, egyéb technikai eszközeit igyekezzen a legdiszkrétebben használni.

Az esemény váratlansága, a nyílt, primer agresszió a legtöbb emberre bénítóan hat, vagy meggondolatlan tettekre ösztönzi.

Le kell szögezni, hogy amennyiben mégis támadás éri, semmilyen ketyere nem fontos annyira, mint az ő testi épsége!

Ne villanjon át az agyán, hogy „Mit kapok otthon, ha nélküle megyek haza?”

A lélekjelenlét attól is függ, hogy milyen az illető helyzetfelismerő képessége. Erre felkészíthetjük a gyermekeinket, már azzal is, ahogyan mi reagálunk a hétköznapi életünk dolgaira. Gyakori probléma a túlzott aggodalmaskodás, de a veszélyérzet hiánya is.

A helyzetre való felkészítés nem azonos a kategorikus tiltással, vagy félelemkeltéssel. Az "ezt teheted, ezt viszont semmiképpen" megfogalmazások ennél sokkal hasznosabbak. Például:

Ha üldöznek, érdemes arra menekülni, ahol többen vannak: boltba, utcai forgatagba.
Legtöbbször a hangos kiabálás is hasznos, a legtöbb elkövető szereti elkerülni a feltűnést.
Nem érdemes vitába bonyolódni, visszafenyegetni, ha esély látszik a gyors elmenekülésre érdemes kereket oldani.
Fegyveres fenyegetésnél semmiképpen nem javasolt a szembeszállás, a támadó lefegyverzése külön szakma, csak a filmekben tűnik olyan egyszerűnek.

Bizonyos viselkedésmódokkal csökkenteni lehet a gyermekeinket érő erőszak esélyét

Nagyon gyakori a verekedés provokálása hirtelen meglökéssel, szóbeli vádaskodással: „anyáztál”. Nem érdemes hevesen reagálni, mert máris megvan az ürügy a támadásra, és ami még nehezebbé teszi a helyzetet, a provokálók mindig többen vannak. A támadót ilyenkor azzal lehet zavarba hozni, ha nem az következik, amit ő feltételez: Bocsánat, sietnem kell. Nahát, ott jön az apám! és az ehhez hasonló megszólalások kizökkenthetik. Ezzel időt lehet nyerni, ami ilyenkor nagy segítség, mert valóban felbukkanhatnak más járókelők, megváltozhat a szituáció és a támadó esetleg eliszkol. Amikor a megtámadottak is többen vannak, érdemesebb nekik is több irányba futni. Mindegyiket nem fogják kergetni, így valaki segítséget hozhat a bekerített társnak.

A szembesítés duplán segíthet

Még a legokosabban, legbátrabban viselkedő gyermeket is érheti olyan atrocitás, ami komoly traumatizáló élménnyé válhat.

Nagyon fontos, hogy beszélhessen az eseményekről, érezze a környezete együttérzését, az elkövető tette iránti felháborodását.

Elégtételt kell kapnia az elszenvedett sérelmekért.

Az agressziót elszenvedő gyermeknek megnyugtató lehet, ha a bűnös elnyeri méltó büntetését, de ennél még hatékonyabb módszer az úgynevezett resztoratív igazságszolgáltatás. Ez annyit jelent, hogy az áldozat és a tettes újra szembenéz egymással. Az elkövető szembesülhet az áldozat haragjával, mindazzal a testi, lelki kínnal, amit tettével okozott, de módot adnak neki a jóvátételre. A szakemberek szerint az ily módon lezárt ügyek sokkal jobban szolgálják a megismétlődés elkerülését és úgy az áldozat, mint az agresszor lelki egészségét.

Fiataloknál különösen fontos tapasztalat, hogy a másik személy szemszögéből is megláthassa az eseményeket. Ennek élménye sokkal jobban hat rá, mintha egy tekintélyszemély, vagy intézmény kiró rá valamilyen büntetést.

Az utóbbinál nem mozdulhat ki a szerepéből. A peremhelyzet ismerős, ezért vonzó számára, az egészből esetleg csak annyi tanulságot von le, hogy legközelebb rafináltabbnak kell lennie. Fennáll az ismétlési kényszer. Az áldozat ebben az alkuban visszakapja azt a lehetőséget, hogy kettőjük konfliktusának feloldásában az ő döntése lesz az irányadó, ezzel megszabadul a tehetetlenség kínjától.

A legutóbbi kutatások szerint a leghatékonyabb módszer az agresszió megfékezésére a sok csapatmunka, egy-egy feladat köré, változatos összeállításban szervezett teamekkel.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

A Képmás magyar magazin és vállalkozás, nincs mögötte nagy, külföldi médiabirodalom. Csupa családos, értékes és jó ember, akiknek nem csak munkahelye, szívügye is a Képmás. Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti