Nem csak csűrdöngölőkhöz - újra élet költözhet az elhagyott pajtákba

Egyszerre tárolóépítmény és közösségi helyszín

„Rajta, rajta, leszakadt a pajta, bennmaradt a macska”. Ez a sor minden magyar fülének ismerősen cseng, annak ellenére, hogy Magyarországon egyre kevesebb működő pajtával találkozhatunk. Azért, hogy ezek az építmények ne fakuljanak kulturális emlékekké, és ne csak a skanzenek őrizzék őket, a kiüresedett pajták új funkciót kaphatnak.

„Azt szoktuk mondani, hogy a Dunától keletre csűrnek, a Dunától nyugatra pedig pajtának hívjuk azokat az építményeket, amelyekbe az összegyűjtött kalászokat behordták. A pajták döntő többségükben átmenő kapuval rendelkeztek, hogy a szekér beállhasson középre, bent a kévéket ledobálták, aztán a másik oldalon a szekér kimehetett. De pajtának hívják azokat a tárolóépítményeket is, ahol gabonát, szálas takarmányt, szerszámokat tároltak.

Másodsorban a nagy kiterjedésük miatt közösségi eseményeket is tartottak itt, gondolok például a csűrdöngölőkre, amelyek olyan mulatságok voltak, ahol a padlót szó szerint letaposták, leugrálták, hogy kőkemény legyen.

De alkalmasak voltak bálok, esküvők, bemutatók, szakrális események megtartására is” – világított rá a pajták sokszínű szerepére dr. Cseri Miklós.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója azt is elmondta, hogy a mezőgazdaság átalakulásával a parasztság mint önálló társadalmi réteg eltűnt, így ezek az épületek szinte funkciótlanná váltak, amortizálódtak. Sok helyen ugyanakkor szükség lett volna arra, hogy a települések lakói közösségi tereket találjanak, ezért dr. Cseri Miklós minden olyan ötletet jónak tart, amely a pajta, mint kulturális tér megmaradását szolgálja.

„A művészeteknek palotája, a kultúrának pajtája is van” – állítja Szarvas József

Sokak számára ismerős lehet a Pajtaszínház kifejezés, amit Szarvas József Kossuth-díjas színművész honosított meg Magyarországon, és aminek célja a valaha oly erős magyar falusi színjátszó hagyományok újraélesztése volt.

Hasonló meggondolásból indult útjára a PajtaKult program is. A Horváth László, a Fonó igazgatója által megálmodott kezdeményezés célja, hogy a csapattal összehangolják azokat a kulturális törekvéseket, amelyek a Kárpát-medencében fellelhető pajtákban, csűrökben vagy hasonló ipari épületekben zajlanak. Koncerteket, kézműves foglalkozásokat, más rendezvényeket és kulináris élvezeteket is találhat az, aki felkeresi a programhoz csatlakozott helyszíneket.

Mi is meglátogattuk az egyik kultikus épületet. A pajtákról korábban csak a szénaszag, a csűrdöngölő és a hejehuja jutott eszembe, el sem tudtam képzelni, hogy a jazz is jól szólhat benne. Az őrségi Pajta Bisztróban hallgattuk meg Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint különleges koncertjét. Az énekesnő a Képmásnak elmondta, milyen fantasztikusnak tartja a pajták közösségi térként való használatának ötletét, mert ezekben a felújított építményekben egyszerre van jelen a tradíció és a modernitás, ami sehol máshol nem tapasztalható ebben a formában.

„Amit Gyémánt Bálinttal játszunk – a saját szerzeményeink és a jazz – nagyon szerencsés műfaj, és hálásak vagyunk azért, hogy eljuthatunk vele egy ilyen kicsi térbe, de az olyan nagy koncerttermekbe is, mint a Müpa.

„A legjobb dolog, ami történhet egy zenésszel, hogy kipróbálhatja mindkét típusú helyszínt, és részesülhet abból a fajta közösségi élményből is, ami csak egy ilyen pici helyen valósulhat meg” – lelkendezett Harcsa Veronika.

Laposa Julcsi Junior Prima-díjas népzenész, a program egyik nagykövete, a Fonó Budai Zeneház nemzetközi referenseként került kapcsolatba a PajtaKulttal – Horváth László ötletgazda javasolta, hogy segítsen a projekt megvalósításában. „Arra gondoltunk, olyan sok rendezvénypajta van a Kárpát-medencében, és olyan jó lenne ezeket egy nagy családban összefogni, hálózatot építeni. Mint nemzetközi referens, fel is vettem a kapcsolatot a határon túli pajtákkal” – magyarázta Laposa Julcsi.

A jelen a múltból építkezik

A népművelő arra is rávilágított, hogy a pajták olyan természetközeli helyek, amelyeket ősidők óta használnak a magyar kultúrában. A családjának is van gazdasági pajtája Terkenyén, ahonnan származik, s szerinte a pajta egy olyan hely, ahol mindenki megtalálja azt az életérzést, amit egy ilyen épület adhat.

„Hogy mit adhat? Ellazulhatsz itt, válogathatsz a programok széles skálájából a hagyományos kézműveskedéstől kezdve a néphagyományok megőrzésén, a gasztronómián át a folk világáig, a jazzkoncertekig. Minőségi rendezvényeket akarunk nyújtani a közönségünknek” – tette hozzá a művész.

A program megálmodói a jövőben hisznek, ezért állítják, hogy a jelen a múltból építkezik, és hangsúlyozzák, hogy nem egy újabb kultúrházmozgalmat szerettek volna elindítani. A céljuk az, hogy a rendezvények segítségével összetartsák a faluban lakó embereket, és programjaikkal be tudják hívni a pajtába a közönséget.

Laposa Julcsi az őrségi pajtában rendezett koncert kapcsán elmondta, hogy a régió egyik legnagyobb vonzereje egyrészt a táj szépsége, másrészt az, hogy a vidék megtartotta a rá jellemző építészet jellegét.

„Ha csak végigmegyünk itt a falvakon, tényleg rácsodálkozunk ezekre a romantikus parasztházikókra, amelyekben a mai napig laknak.

Ez nem kirakattájház, ezekben a gyönyörű parasztgerendás házakban lakva éltetik a helyiek a falut, a szokásaikat, hagyományaikat is. Az is a célja a projektünknek, hogy ha valakinek megtetszik ez a forma, és szeretne modern pajtát építeni, építészeti értelemben is támogatjuk.

Tóth Zoltán, a csaptunk építésze bárkit szívesen ellát szakmai tanácsokkal” – hangsúlyozta a PajtaKult nagykövete.

A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója azért is tartja fontosnak, hogy ezek az épületek megmaradjanak, mert ha elbontjuk őket, azzal fontos örökségelemeket is halálra ítélünk.

„A modernizáció következtében a falusi épületek, lakóházak, közösségi terek, gazdasági épületek, pincék, szakrális emlékek folyamatosan pusztultak és pusztulnak most is, pedig amit adtak, az mindenképpen hiányozni fog a komplex nemzeti örökségünkből. Ezek a programok arra irányulnak, hogy új funkciót kínálva elősegítsék azt, hogy ezeket az épületeket fenn tudjuk tartani, meg tudjuk őrizni” – hívta fel a figyelmet az örökségvédelem fontosságára dr. Cseri Miklós. 

A PajtaKult aktuális rendezvényeiről a program weboldalán és  Facebook-oldalán lehet tájékozódni.