Utazás biciklivel a világ körül - minimálbérből

Utazás kisbabával

Bár sokan még az országhatáron belül sem indulnak el pici babával, ők nekivágtak Macedóniának az akkor három hónapos babával, ezúttal nem biciklivel, hanem repülővel. Azért választották és ajánlják másoknak is a Balkánt, mert szép, kulturális szempontból érdekes, olcsó – a repülőút 36 000 Ft volt hat személyre, a baba ingyen utazott, csak a babakocsi szállításáért kellett fizetniük, és jókat lehet enni kevesebb mint 3000 forintból –, és szezonon kívüli időszakban nincs turistatömeg.

A babás utazás néhány kompromisszumot kívánt a nászúthoz képest: figyeltek arra, hogy a járműveken egymás mellé kapjanak helyet, életükben először taxiztak a reptérről a szállásra, az utazás során mosható pelenka helyett eldobható pelenkát használtak, a Matka-kanyonban pedig nem kajakoztak, „csak” hajókáztak.

Utazás kettesben

Az utazás költsége attól függ, valaki mennyire bátor, nyitott, rugalmas – állítják.

„Minél távolabb vagyunk a komfortzónánktól, annál kevesebb pénzre lesz szükségünk. A komfortzóna elhagyása időben és térben, valamint egyénenként és helyzetenként változik” – figyelmeztet Árpi. „Legnehezebb az indulás: megtenni az első lépést, hátrahagyni a komfortzónát, legyőzni az ismeretlentől való félelmet” – állítja Zita. Azt is elárulta: a nászútra nem készült, csak annyit kért, tekerjenek Isztambulig, és ha addig minden jól megy, mehetnek tovább. Mire odajutottak, már nem volt kérdés a folytatás.

Fotó: Zárug Zita és Harkányi Árpád

 Spórolási lehetőségek

Árpi informatikus, és „titkos perverziója” a táblázatkészítés. A nászút alatt napra és forintra pontosan, költségkategóriákra bontva tartotta nyilván kiadásaikat és bevételeiket egy 1550 soros táblázatban. A négyéves utazás napi 3 353, összesen 11 millió forintba került. Négymillió forinttal indultak, hetet útközben „szedtek össze”, és állítják:

a megélt tapasztalataik birtokában ma már akár nulla forinttal is elindulnának, annyira sok a munkalehetőség a legtöbb országban.

Tudatosabban kezelték kiadásaikat és bevételeiket: nemcsak költéseikkel voltak tisztában, hanem tudtak előre is tervezni, így például ki tudták számolni, hogy egy adott munka díja hány nappal fogja meghosszabbítani a világkörüli útjukat. Költségeik három fő tétele: utazás, szállás, élelem. Számtalan pénztárcakímélő módszert bevetettek mindhárom területen, amelyeket ezúttal is részletesen megosztottak az érdeklődőkkel.

1. Utazás (és autóbérlés)

Zita és Árpi a kerékpározást tartja „az emberi léleknek leginkább megfelelő utazási módnak”, amely során – a gyalogláshoz hasonlóan –, sokkal jobban megélhető minden, ami az utazás során velük és körülöttük történik, mint bármilyen más járművel közlekedve. A repülőutakat úgy élték meg, „mintha teleportálták volna magukat”, míg a kerékpáron „minden egyes kilométerért megdolgoztak”. A nem biciklis utazások költségeinek minimalizálására a kiwi.com és az utazomajom.hu oldalakat ajánlották.

Fotó: Zárug Zita és Harkányi Árpád

Fekvő kerékpárt használtak, és a biciklizés egyetlen hátrányának annak szállítását tartották: összesen közel 100 ezer forintba került, és stoppolás esetén kifejezetten problémát jelentett. Például egyszer Új-Zélandon 24 órán át várták, hogy felvegyék őket; végül egy lakóautóval utaztak. A történet érdekessége: a lakóautót vezető üzletember napi egy dollárért bérelte járművét az www.imoova.com oldalon keresztül, ahol cégek hirdetik máshová elszállítandó céges autóikat jelképes bérleti díjért, és akár benzinpénz is fizetnek. Már Európában is elérhető ez a szolgáltatás, érdemes kipróbálni „kicsiben”. (Azóta megtudták azt is, hogy ugyanez megvalósítható óceánjáró hajókkal is a www.repositioncruises.com weboldalon keresztül. Napi 15 ezer forintnyi költséggel – amelynek része a szállás, az élelem és akár extra szolgáltatások is – két hét alatt át lehet jutni a Földközi-tengeren keresztül a Karib-tengerre. Hátránya viszont, hogy a hajók ökolábnyoma „brutális”.)

2. Szállás (és munkavállalás)

A pár számos honlapot, módszert kipróbált, illetve javasolt a szállásköltségek csökkentésére, például ingyen szálláslehetőséget kínálnak a Couch surfing, a Be welcome és a Warm shower weboldalak, nem ingyenes, de könnyen elérhető az Airbnb. Szállásért cserébe állatokra vigyázást kérnek a Trustedhousesitters oldalon, pár óra önkéntes munkáért cserébe szállást-ellátást kínálnak a Workaway, Helpx és WWoof oldalak.

A munkavállalással kapcsolatban megemlítették a Working Holiday vízumot, amelyet ők nem vettek igénybe, mert a magyarok számára akkor még nem volt elérhető. Jellemzően fél év munkát és fél év utazást jelent. Online kell jelentkezni, országonként változó, hány főt vesznek fel, milyen korhatárhoz kötik. (Új-Zélandon például 35 évhez, és kevés hely van, Tajvanra viszont kevesen jelentkeznek.)

Fotó: Zárug Zita és Harkányi Árpád

3. Élelem (és környezetvédelem)

Mindig ott ettek, ahol a helyiek, és gyakran főztek magukra, sőt, az extrém megoldásnak tűnő kukabúvárkodástól sem riadtak vissza. Először véletlenül, később már maguk is keresték ennek lehetőségét. „A kukabúvárkodás éppen olyan, mint az utazás: sosem tudod pontosan, mi fog történni” – állítják. Később kiderült számukra az is: vannak, akik ezt életmódszerűen teszik, sőt léteznek ezzel foglalkozó nemzetközi szervezetek is, például a www.trashwiki.org vagy nálunk a Magyar Élelmiszerbank, amely az országban felhalmozódó élelmiszerfelesleget juttatja el az arra rászorulóknak, hozzájárulva a pazarlás, a nélkülözés és az okozott környezetterhelés csökkentéséhez.

+1. Banki költségek

Ez egy komoly (2-3%-os) költség, amellyel nem külön számoltak, hanem szétosztották a többi költségtípus között, illetve beleszámolták az átváltási költségekbe. Egyes országokban rendkívül magasak a banki költségek, és van, ahol jelentősen korlátozzák a napi kivét mértékét, így például Bangladesben 15 ezer forint kivétele 18 ezer forintjukba került. Azóta hallottak két új megoldásról: Revolut, és Transferwise.

Zárug Zita és Harkányi Árpád a nagy út végén, 2015. szeptember 6-án, a Hősök terén. Innen indultak 2011. június 11-én. Kép: Sárecz Iván

 „Az életed óráival fizetsz”

E José Mujica-idézetre hivatkozva utazásuk legfontosabb tanulságait így foglalták össze:

• Ne hagyd magadat eltántorítani céljaidtól! Kőrösi Csoma Sándorra utalva felhívták arra a figyelmet, hogy ma sokkal nehezebb fókuszálni a saját céljainkra, mint például az ő idejében.
• Ne tárgyakat gyűjts, hanem barátokat es élményeket! A hosszú utazás során teljesen átalakult a gondolkodásuk, az időhöz és a tárgyakhoz való viszonyulásuk. Elegendőnek bizonyult számukra négy-négy 20 literes biciklis oldaltáska, „benne volt az egész életük”: ruhák, sátor, pipere, „kütyük”, gyógyszerek. Mindemellett állítják: soha nem voltak ennyire boldogok. Azóta a tárgyakat csak szükséges rossznak tartják, amelyek helyet foglalnak, és amelyek miatt takarítani kell.
• A közös utazás egy folyamatos kompromisszum. Zita a tengert, Árpi a hegyeket szereti. Hamar felismerték: mindkettő kell ahhoz, hogy jól érezzék magukat, mert a nagyon hosszú közös utazás csak így fog működni. Mindvégig nagyon kellett figyelniük egymásra; ha az egyikük nagyon „lent” volt, a másiknak „fent” kellett maradnia, s őt támogatnia.
• Az igazi élmény: találkozni az emberekkel. Nagyon sok helyen jártak, rengeteg szép tájat és épületet láttak, de számukra a legmaradandóbbak a helyi emberekkel való találkozások, és az, hogy teljesen kiszakadtak a megszokott környezetükből és a társadalmi elvárások nyomása alól.