Magyarország védi állampolgárait és a nemzet tagjait

Nemzethez tartozás és állampolgárság

A kormány számára fontos a külhoni magyarokkal való közösségvállalás, amelynek kifejezéseként az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondja: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.

A magyar állampolgárság kiterjesztése a magyar nemzetpolitika egyik legfontosabb eredménye. Az elmúlt immár hat és fél évben nagyon sok határon túli magyar, mintegy 890 ezren nyújtottak be állampolgársági kérelmet, és már több mint 845 ezren letették az állampolgársági esküt. Emellett 2010 óta a magyar diaszpóra körében mintegy 125 ezer főt sikerült honosítani vagy magyar állampolgárként elismerni a hagyományos módon. Összesen tehát több mint egymillió fő kérelmezte valamilyen módon a magyar állampolgárságot az elmúlt hét és fél évben.

Az egyszerűsített honosítás mellett az elmúlt években jelentősen egyszerűsödött a többi állampolgársággal, hazai anyakönyvezéssel, nyilvántartással és úti okmánnyal kapcsolatos eljárás, hogy a külhoni magyarok – bárhol is éljenek a nagyvilágban – a lehető legegyszerűbben, a lehető legkevesebb költséggel és adminisztratív akadállyal tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal.

A migráció szabályozása

A Kormány az ország, a magyar emberek biztonságát védi azzal, hogy törvényes keretek között, ellenőrzése alatt tartja a migrációt, megelőzve ezzel a tömeges és ellenőrizetlen népességbeáramlás veszélyeit.

A déli határszakaszon az Ideiglenes Biztonsági Határzár segítségével megállították az országra nehezedő migrációs nyomást. A fő cél az, hogy senki se léphessen be illegálisan Magyarország területére, hiszen a magyar emberek biztonságánál semmi sem fontosabb. Az illegális migrációt, a határainkhoz érkező tömegeket az európai uniós normák szerint kezelve lehet megvédeni Magyarországot és biztosítani a schengeni határokat.

Az Ideiglenes Biztonsági Határzár az ország déli határszakasza mentén 2015 júniusától a Rendőrség, a Magyar Honvédség és a Büntetés-végrehajtás együttműködésével rekordidő alatt készült el: a magyar–szerb határon 2015 szeptemberére, a magyar–horvát határon pedig 2015 októberére. A két határszakaszon összesen mintegy 290 kilométeren épült ideiglenes biztonsági határzár és műszaki rendszer. A legnagyobb nyomást viselő magyar–szerb határszakaszon 155 km hosszan egy második védelmi vonal is kiépült. A határzárhoz intelligens jelzőrendszer, hagyományos és hőkamerák kapcsolódnak. Az elmúlt években a magyar kormány közel 270 milliárd forintot fordított az illegális migráció elleni védekezésre.

Rendőrök és honvédek szolgálata

Folyamatosan több ezer rendőr és katona teljesít szolgálatot az Ideiglenes Biztonsági Határzár mentén. A Rendőrség új határvadász alegységeket hozott létre, és növelte a feladatba bevont rendőri erők létszámát, miközben folyamatosan biztosítja az ország területén is a közrendet. A Magyar Honvédségnek eddig összesen több mint 16 000 katonája vett részt a déli határ biztosításában. Emellett több ezer fő áll rendelkezésre tartalékként, hogy megfelelően reagáló erőket biztosítson szükség esetén.

Európában a közelmúlt terrortámadásai nyilvánvalóvá tették, hogy a nemzetközi terrorizmus és az illegális bevándorlás között szoros összefüggés van. Az Alaptörvényben a különleges jogrendek köre a terrorveszély-helyzettel bővült a magyar emberek biztonsága érdekében. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy szükség esetén a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segítsék a rendőrök munkáját.

Szükségessé vált több jogszabályi szigorítás is, hogy a határzár megrongálását, az illegális átlépést meg lehessen akadályozni. A határzárra vonatkozó bűncselekményekkel egészült ki a Büntető Törvénykönyv, és gyorsabb lett a menekültkérelmek felülvizsgálata is. A kérelmek beadásának feltételeként szerepel, hogy azokat kizárólag a határon lévő tranzitzónákban lehet benyújtani, azok elbírálásáig a kérelmezőnek a tranzitzónában kell maradnia.

Miért utasítjuk el az európai uniós kvótát?

Magyarország az Európai Unió valamennyi fórumán következetesen elutasította a kötelező betelepítési kvótára vonatkozó előterjesztést, mert a magyar kormány Európa külső határainak védelmét tekinti továbbra is elsődleges feladatnak, a migrációs válságra pedig a kiindulási területen, a válságövezetek stabilizálásában látja a megoldást. A Visegrádi Országok közötti együttműködés a migrációs válság kapcsán minden korábbinál szorosabbá vált. Felismerve a közös biztonságunkat célzó törekvéseket, Ausztria is tevőlegesen segíti Magyarország határ menti erőfeszítéseit, és egyre több európai vezető, valamint az európai országok lakóinak egyre növekvő hányada támogatja a magyar migrációs politikát.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.