Klara és a Nap – Robotokkal a magány ellen?

Klara az üzlet kirakatából figyeli a napfényes utcát. Ez a kedvenc elfoglaltsága, célja, hogy minél jobban megismerje az embereket, hiszen tudja, Robotbarátként egy nap egy fiatal gyermektársa lesz. Klara érdeklődése nem marad viszonzatlanul; egy nap egy Josie nevű kislány lép az üzlet kirakatához, és elbűvölve nézi a robotot. A kislány beszélgetni kezd Klarával, mesél neki az otthonáról, és titokban azt is megvallja, hogy reméli, egyszer ő lesz a társa. Klara hosszú ideig vár a kislányra a boltban, és talán élete legszebb napja az, amikor végül Josie és szigorú édesanyja megvásárolják őt. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, amikor a kislány édesanyja megbizonyosodik arról, hogy Klara igazán élethűen képes utánozni Josie járását, mozdulatait, gesztusait.

Klara hamar közel kerül a kislányhoz, és megismeri Ricket, aki Josie legjobb barátja és szerelme. A gyerekek viszonyát azonban beárnyékolja egy fontos társadalmi egyenlőtlenség. Ebben az emberi világban ugyanis létezik egy genetikailag továbbfejlesztett osztály, amelynek tagjai a tanulással és a társadalmi felemelkedéssel járó élet kizárólagos várományosai. Míg a kislány részesülhet ebben a fejlesztésben, Rick kénytelen szembenézni azzal, hogy talán mégsem lesz elég jó Josie számára, és szerelmük beteljesületlen marad.

Klara az emberi világban remek megfigyelőnek bizonyul, nem marad titok előtte Josie rejtélyes betegsége sem.

A kislányt édesanyja még a széltől is óvja, ezért Klara feladata, hogy a kislány egészségére is figyeljen. A robot az általa ismert módszerekhez folyamodik: amikor Josie állapota romlani kezd, Klara alkut köt a Nappal, hogy éltető energiája segítségével gyógyítsa meg a kislányt. Klara világában a Nap isteni funkciót tölt be, hiszen ő maga is belőle nyeri az élethez szükséges energiát. A humanoid robot rendíthetetlenül hisz terve sikerében.

Josie édesanyja azonban semmit sem bíz a véletlenre: hosszú távon teljesen más feladatot szán Klarának. Az asszony képtelen lenne elviselni, ha idősebb lányának, Josie nővérének a halála után a kislányt is elveszítené. Pénzt, időt és energiát nem kímélve egy olyan megoldáson dolgozik, amellyel örökké maga mellett tarthatná kislányát. Ebben a titkos tervben szüksége van Klara segítségére is, amelyről hosszú ideig maga a robot sem tud. Kiderül, nemcsak az a feladata, hogy Josie gyerekkori barátja legyen, hanem annál sokkal több...

Vajon tényleg szükség lesz Klara szolgálataira egy kétségbeesett édesanya tervének megvalósításához? Vajon helyettesíthet egy robot egy élő embert? Elképzelhető, hogy a mesterséges intelligencia az emberi mozdulatokon és gesztusokon kívül gondolatokat és érzéseket is lemásoljon?

Kazuo Ishiguro új regénye, a Klara és a Nap egyszerű hangon, mégis pontosan és érzékenyen mutat be egy futurisztikus, mégis nagyon ismerősnek tűnő világot. A regényben egy robot szemével láthatjuk az emberi érzéseket, a szeretetet és a mindent elsöprő élni akarást. Olvasás közben végiggondolhatjuk, létezik-e szabad akarat, mit jelenthet az emberek és a robotok számára a hit és a remény, illetve azt is, vajon el tudjuk-e képzelni, hogy egy embernek barátja legyen egy mesterséges intelligenciával (és érzésekkel?) rendelkező humanoid.

Kazuo Ishiguro: Klara és a Nap, Helikon Kiadó Kft., 2021.