„A játszótér az a hely, ahol egyenlőség uralkodik” – Egyre több „egyetemes tervezésű” játszótér nyílik

– Egyre többször hallhatjuk épületek, parkok, játszóterek kapcsán azt a kifejezést, hogy egyetemes tervezésű. Mit jelent pontosan az egyetemes tervezés fogalma, és miben más, mint a hagyományos építészet?

– Az egyetemes – vagy más néven inkluzív – tervezés épületek, termékek, szolgáltatások és a környezet mindenkinek szánt tervezését foglalja magában, amelynek fogalmát és alapjait Ronald L. Mace amerikai építész alkotta meg. Olyan tervezési metódus, proaktív szemléletmód, amely már a tervezésnél figyelembe veszi, hogy az adott terméket, szolgáltatást a lehető legtágabb társadalmi kör – fogyatékossággal élők és az ép társadalom tagjai is, köztük olyanok, akik ideiglenesen megváltozott élethelyzetben élnek, például kismamák vagy idősek is – akadálytalanul használni tudják.

Az egyetemes tervezés nem egyenlő az akadálymentes tervezéssel, de ez utóbbi annak szerves részét képezi.

Az egyetemesen tervezett környezet nem tűnik fel, észrevétlenül biztosít komfortérzetet, ugyanakkor már a tervezés nagyon korai fázisában megfelelő szakember bevonását feltételezi.

– Hogyan lesz valakiből egyetemes tervező?

– Régen általános építészként dolgoztam, és csak később találtak meg rehabilitációs célú munkák. Második gyermekem születését követően éreztem azt, hogy szeretném magam továbbképezni, és ezt a szakirányt a mentalitásomhoz, életszemléletemhez, értékrendemhez nagyon közelállónak gondoltam, holott előtte kevés kapcsolatom volt sérült emberekkel. A szakmai képzésen túl az is nagy feladat volt, hogy megismerjem az ő valós igényeiket és megtanuljam a nyelvüket: mi az, amire ők érzékenyek, mire fogékonyak. A fogyatékosság ergonómiáját bár tanítják a tervezőknek, mérnököknek, hogy jobban megértsék, mitől lesz a környezet hozzáférhető egy fogyatékos ember számára, de ez önmagában nem elég. A gyakorlat döbbentett rá, hogy a mérnöki szakma és a tapasztalati – felhasználói – szakértés egyaránt fontos.

Kép

Fördős-Hódy Erzsébet

– Az egyetemes tervezés alapelvei érvényesülnek a Szerencsejáték Zrt.-vel közös projekt, a befogadó játszóterek kapcsán is. Hogyan képzeljük el egy ilyen térnek a létrejöttét?

– A tervezőkkel, kivitelezőkkel folyamatosan kapcsolatban vagyunk, igyekszünk a felhasználók – a gyerekek, a fogyatékossággal élők – és a velük foglalkozó szakemberek – például a gyógy- és fejlesztőpedagógusok – meglátásait, véleményét, gyakorlati tapasztalatait is beolvasztani egy-egy játszótér koncepciójába, hiszen ők azok, akik tudják, hogy mi az, ami legjobban fejlesztheti a gyerekeket.

– Milyen kihívásai vannak egy befogadó játszótér megtervezésének? Mennyire kell másként gondolkozni?

– Alapvetően minden játszótér tervezésének és kivitelezésének vannak szabványi előírásai, kötelezettségei. Ezen kívül akadálymentesítési megoldásokra és egyetemesen tervezett eszközökre is szükség van. Egy átlagos akadálymentesített játszótér tele van rámpákkal, korlátokkal és olyan kiegészítőkkel, amik felhívják a figyelmet arra: ez bizony sérült gyerekeknek lett kialakítva.

A befogadó közösségi terek célja viszont az, hogy észrevétlenül tegyük biztonságossá és elérhetővé az elemeket.

Az egyetemesen tervezett játszóterek befogadó, mindenki számára tervezett játszóterekként nem pusztán akadálymentesítési megoldásokat kereső, hanem proaktív gondolkodásmódot feltételező tervezési metódussal létrehozott projektek, ahol fogyatékossággal élő és ép gyermekek az együttjátszás élményén keresztül válhatnak elfogadó, nyitott felnőttekké. A játszótéren megjelenő inkluzív játszótéri elemek olyan, az együttjátszás lehetőségét biztosító játékok, amelyek nem feltétlenül speciális kialakításúak, de hozzáférhető élményt adnak ép és fogyatékkal élő gyerekek számára egyaránt.

Nem elég csupán játékeszközökben gondolkodni, az egész teret egyben, szerves egységként kell kezelni, hogy az is egyetemesen tervezett legyen.

Kép

Csepel-sziget élővilága játszótér, kivitelező: MPaladin Kft.

Sokan csupán magára a játszótérre koncentrálnak, és elfeledkeznek olyan fontos tényezőkről, mint például annak megközelítése. Szükség van szilárd burkolatú, akadálymentes parkolóra járdakapcsolattal, amely bevezet a játszótérre. És az sem mindegy, hogy a játékok körül milyenek a felületek. Legszélesebb fizikai igénye a kerekesszékes gyermekeknek van, náluk fontos szempont, hogy a játékok könnyen megközelíthetőek legyenek. Ehhez olyan burkolatra van szükség, amely kerekesszékkel is járható. A szabvány ebben a tekintetben megengedi, hogy például egy fészekhinta körül homok legyen, de képzeljük csak el, milyen nehézségeket okozhat ez egy kerekesszékesnek, aki nem hogy önállóan, de segítséggel sem képes a süppedős homokban közlekedni.

Mind az akadálymentes, mind az egyetemes tervezésnek megvannak a maga szabályai. Oda kell figyelni arra is például, hogy legyenek olyan részek, ahol a segédeszközök letehetők. És az ülőpad is fontos, hogy ne csak kényelmes, de ergonomikus is legyen, megfelelő kar- és háttámlával, amelyből egy idősebb ember is könnyedén fel tud állni – és ez már nem akadálymentes, hanem egyetemes tervezési szempont. És mindig gondolni kell a többi, fogyatékossággal élő gyermekre is: legyen az látás- vagy hallássérült, értelmi fogyatékkal vagy autizmussal élő.

– Nem nehéz ezeket a speciális igényeket összehangolni?

– Nehéz, és nem is feltétlenül sikerül mindig teljesen. Ilyenkor meg kell vizsgálni azt, hogy mi az adott területen az igény, így például egy látássérültekkel foglalkozó intézmény egyetemesen tervezett speciális játszóterére mindenképpen több taktilis, tapintható játékot tervezünk, és kihasználjuk a fény-árnyék viszonyokat. Autisták számára az egyik megoldandó feladat, hogy legyen elvonulási lehetőség, ha túl sok az információ és a zaj, ezért nekik szeparált mesekuckókat építünk. A kuckóban is vannak játékok, ami szintén megnyugtatja és egyben leköti a figyelmét az aktuális lakónak. Hallássérült gyermekek részére is külön kihívás, hogy olyan elemeket tervezzünk, amelyek számukra is hordoznak kiegészítő információkat.

Az a jó, ha a játszótér kapuját átlépve a gyerekek rögtön azt érzik, ez egy másik világ, ahol az egyenlőség uralkodik.

Kép

Csepel-sziget élővilága játszótér

– Hogyan tesztelik ezeket a játszótereket?

– A játékokat terméktervezők álmodják meg, a teret építészmérnökök tervezik meg, de sokszor vonunk be kertészmérnököket is. A lényeg, hogy tanúsított, független intézet által bevizsgált játszótéri eszközök legyenek, amelyek garantáltan biztonságosak. Már a tervezésbe is bevonjuk azokat, akik tapasztalati szakértők lévén megbízhatóan letesztelik, hogy egy játszótér mennyire használható és mennyire tölti be az eredendően neki szánt funkciókat. Van saját kerekesszékes tapasztalati szakértőnk is, aki számtalanszor világított már rá olyan problémákra, amelyekre mi, tervezők, kivitelezők nem is gondoltunk.

– Hány ilyen, az egyetemes tervezés elvei szerint épült, befogadó játszótér valósult már meg hazánkban?

– A Szerencsejáték Zrt. felelős vállalati tevékenységének középpontjában a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja áll.

A cég a közép-kelet európai régióban elsőként vállalta, hogy minden évben a Nagykarácsony sorsjegy bevételének egy részét közösségi célra fordítja, és országszerte befogadó játszótereket épít.

Az elmúlt három évben – a Játéknap Kft. és az MPaladin Kft. tervező-kivitelező, szakértő csapatának köszönhetően – Budapesten a III., a IV., a VIII. és a XVIII. kerületben, Veszprémben, Miskolcon, Pécsett és Sopronban épültek az egyetemes tervezés és az akadálymentesség elveit egyaránt teljesítő játszóterek. Ez év végéig pedig Budapesten a XVI. kerületben a Zöldségeskert, Debrecenben a Lúdas Matyi, Kaposváron a Süsü a sárkány, Tiszaföldvár-Homokon pedig a Kastély-kert tematikájú befogadó játszótér is megnyitja kapuit.