Stromboli – A film, amely majdnem romba döntötte Ingrid Bergman karrierjét
A Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában szerepelnek Roberto Rossellini és Ingrid Bergman közös munkái, köztük az első, a Stromboli (Stromboli, terra di Dio), amit 1950-ben mutattak be a 11. Velencei Filmfesztiválon. A film készítése alatt a két legenda között szerelem szövődött, amely alapjaiban rengette meg Ingrid Bergman amerikai karrierjét, és maga a film is rettenetes kritikákat kapott az Egyesült Államokban. Később szerencsére felismerték értékeit, és ma már a modern európai filmművészet egyik úttörő műveként tartják számon.
Ingrid Bergman a Stromboli című filmben – Forrás: Flickr
Rossellini, a neorealizmus egyik legjelentősebb képviselője az olasz filmművészetben. Az antifasiszta ellenállás, a társadalmi szolidaritás és a valóság hű ábrázolása jelent meg ebben az új irányzatban.
A „Bergman-korszakban” készült filmjeiben (Stromboli, 1949, Itáliai utazás, 1954, Félelem, 1954) a modern Európa és az archaikus Olaszország, az otthonos és az idegen, a férfi és a női szerep kerül konfliktusba egymással.
Ezekben az alkotásokban már nem a külső valóságot, hanem a sokkal nehezebben megragadható belsőt, a lélek rezdüléseit viszi vászonra.
Korábban készült alkotásai, mint a Róma, nyílt város (1945) és a Paisa (1946) akkora hatást gyakoroltak a Casablanca sztárjára, Ingrid Bergmanra, hogy levelet írt az olasz rendezőnek, arról, milyen nagyra értékeli a művészetét, és szeretné, ha együtt dolgoznának egy filmen. Első közös munkájuk a Stromboli című alkotás lett, amelyet a Budapesti Klasszikus Film Maraton közönsége most nagyvásznon élvezhet, gyönyörűen felújított formában.
A történet középpontjában az internálótábor poklát megjárt litván Karin áll, aki, hogy a háború után mielőbb szabad lehessen, férjhez megy egy olasz halászhoz. A férfi egy működő vulkán, a Stromboli tövében él, egy zárkózott, hagyománytisztelő, konzervatív közösségben. Sok halász ellenségesen viselkedik és lenéző a külföldi nővel, aki nem követi a szokásaikat. Karin egyre inkább elkeseredik, és végül úgy dönt, hogy elmenekül.
Rossellini a neorealizmus nagy mesterei közül elsőként fordul az emberi lélek mélységei, a férfi-női szerepek felé ebben a filmben. A közös munka alatt szerelem szövődött a két legenda között, amely igencsak megbotránkoztatta az amerikai közvéleményt, ugyanis Bergman ekkor már házas volt, de elhagyta a családját a rendezőért. A színésznőt az „erkölcsi elfajzás hollywoodi apostolának” titulálták, és gyakorlatilag kitagadták Hollywoodból.
Képkocka a Stromboli című filmből – Forrás: Flickr
Sőt a film betiltását is követelték, az egyház pedig a bojkottjára szólította fel híveit. Az olaszok is megbotránkoztak a kapcsolaton, hiszen Rossellini Anna Magnanit, a Róma, nyílt város sztárját hagyta faképnél Bergman kedvéért. Ráadásul a Stromboli filmötletét Anna Magnanival dolgozta ki a rendező, és eredetileg ő játszotta volna Karin szerepét.
Állítólag, amikor Anna megtudta, hogy nem így lesz, Rossellinihez vágott egy tál spagettit.
További érdekesség, hogy a Stromboli kapcsán a színésznő és Rossellini közös produkciós céget alapított, és megállapodott a forgalmazásról az RKO-val, amely Hollywood aranykorának egyik legnagyobb stúdiója volt. Rosellininek át kellett adnia az RKO-nak az összes felvételt, hogy a stúdió elkészítse a film amerikai változatát. De ebbe a rendezőt már nem vonták be, aki sérelmezte, hogy az amerikai 85 perces változat radikálisan eltér az ő eredeti, 105 perces alkotásától. A vitából per lett.
A film 1950. február 15-én debütált az Amerikai Egyesült Államokban, és nagyon rossz kritikákat kapott, nyilván nem függetlenül a Bergman és Rossellini viszonya miatt kialakult közfelháborodástól. Az RKO összességében 200 ezer dollárt veszített a filmmel.
A film európai bemutatója 1950. augusztus 26-án volt a 11. Velencei Filmfesztiválon, ahol sokkal jobb fogadtatásban részesült.
2008-ban az Olasz Kulturális Örökség Minisztériuma beválasztotta a Strombolit abba a listába, amelyen az a 100 megőrzésre méltó olasz film szerepel, amely megváltoztatta az ország kollektív emlékezetét 1942 és 1978 között.
Kérjük, támogasd munkánkat, ha fontosnak tartod a minőségi tartalmat!
Ha te is úgy érzed, hogy a kepmas.hu cikkei, podcastjai és videói megszólítanak, kérjük, segíts, hogy ezek a tartalmak továbbra is ingyenesen elérhetőek maradjanak.
Támogatom a kepmas.hu-t>>
