Így védjük meg a bankszámlánkat a csalóktól

Havonta több mint 100 ember válik az adathalászok áldozatává Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint. Egyes becslések szerint azonban azoknak a száma, akik telefonos vagy online csalás áldozatai lesznek, a valóságban meghaladhatja az évi több ezret is.

A hitelintézetek, telekommunikációs cégek, közműszolgáltatók fejlett rendszereket vetnek be a csalókkal szemben, és a tudomásukra jutott gyanús esetekben figyelmeztetik az ügyfeleiket. Ám a bankszámlán elérhető pénzünket ugyanolyan figyelmesen és körültekintéssel kell kezelnünk, mint a pénztárcánkat – hívja fel a figyelmet az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Bankszövetség és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet.

Az adathalászat (phishing) lényege, hogy a támadók telefonon, e-mailben vagy egy közösségi oldalon keresztül megtévesztik a kiszemelt áldozatokat, és megpróbálják rávenni őket arra, hogy saját maguk adják meg adataikat az illetékteleneknek, vagy önszántukból utaljanak át nekik pénzt.

Hogyan védekezzünk az adathalászat ellen?

• Gyanakodjunk, és legyünk különösen körültekintőek akkor, ha az üzenet azt sugallja, hogy azonnal cselekedni kell (pl. felfüggesztik a bankszámlánkat, telefonszolgáltatásunkat, felhasználói fiókunkat). A csalók célja ilyenkor az, hogy a siettetés miatt meggondolatlanul cselekedjünk. Ne dőljünk be a trükknek, és mérlegeljük megfontoltan, hogy egyáltalán ügyfelei vagyunk-e az adott cégnek.

• Bizalmas információkat (pl. bankszámla adatok, jelszavak, PIN kód) emailben egyetlen bank sem kér ügyfeleitől. Soha, semmilyen körülmények között ne adjuk meg azonosítóinkat, hiszen a bankunk már ismeri azokat.

• Szinte biztos, hogy adathalászokkal van dolgunk abban az esetben is, ha egy önmagát hivatalosnak feltüntető szervezettől olyan levelet kapunk, amit helytelen magyarsággal, hibás nyelvtannal írtak meg, vagy nem a vállalat központi címéről érkezik (@gmail.com, @freemail.hu). Gyanakodjunk, ha akár egyetlen ékezethiányt észlelünk a levélben!

• Mindig ellenőrizzük, hogy a belépési vagy az adatbekérő oldalt valóban a szolgáltatónk üzemelteti-e. Ha a szokásostól eltérő oldalt lát – máshol van a logo, más az oldal színe, szövegezése -, inkább hívja fel szolgáltatóját.

• Ellenőrizzük a böngészősávban szereplő URL-t (linket). Ha a szokásostól eltérő, a korábbi linkekhez nem hasonlító címsort látunk, vagy a link nem https-el, hanem csak http-vel kezdődik, gyanakodhatunk!

• A váratlan, nagy összegű nyeremény is gyanakvásra adhat okot. Ilyenkor vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval, ne teljesítsük például a csalók kis összegű kártyafeltöltésre, átutalásra irányuló kérését!

Mit tegyünk, ha adathalász e-mailt kaptunk?

• Ha egy email vagy üzenet adathalász támadásnak tűnik, akkor töröljük! Semmiképp se adjuk meg az adatainkat, ne nyissuk meg a csatolmányokat, és ne kattintsunk az üzenetben szereplő linkre!

• Ha bármi kétségünk van, bátran hívjuk fel a bank vagy a tájékoztatásban megnevezett cég ügyfélszolgálatát!

• Minden gyanús kísérletet, küldeményt haladéktalanul jelentsünk be a szolgáltató vagy a bank ügyfélszolgálatán!

Ha csalás áldozatává vált, ne szégyellje! Tegyünk feljelentést, jelezzük a hatóságoknak! Csak így segíthető elő a sikeres nyomozás, a csalások felderítése és a tettesek megbüntetése.